A Tohoku Egyetem és a Nagaoka Főiskola kutatói vizsgálták meg a bársonyos terülőgomba (Phanerochaete velutina) nevű farontó gomba viselkedését. „Meglepő, milyen sok mindenre képesek a gombák” – mondta Ju Fukaszava, a kutatás vezetője. „Emlékeznek, tanulnak és döntéseket hoznak. Azonban az emberhez képest rendkívül eltérő módon oldják meg a problémákat.”
A gombák spóráik segítségével szaporodnak, a megfelelő helyre érkező spórából nőnek ki aztán a hosszú, leheletvékony gombafonalak (micélium), amelyek a talaj mélyén hatalmas hálózatokat alkotnak. Mi az esetek elsöprő többségében csupán a talajfelszínen növekvő termőtesteket látjuk (és leginkább csak ezeket is nevezzük gombának). A micéliumhálózat információs hálózat is, kissé hasonló módon adja át az információkat, mint az idegrendszer neuronhálózata.
A kutatók most azt vizsgálták meg, hogy miként is válaszol a gomba arra, ha a táplálékát jelentő fát kör vagy X alakzatban helyezik el. Olyan kis 1 centis fakockákat helyeztek ki nagyobb Petri-csészékre, amelyeket előzőleg már átszőtt a gomba a fonalaival (hasonlót képzeljünk el, mint az otthoni laskagomba-termesztőzsák szalmájához keverendő, gombával átszőtt gabonaszemek). A kocákat külön, több edénybe rakták, majd rendszeresen fotókat készítettek a növekedésükről. Mindkét alakzatból 10-10 edényt állítottak össze.
Összesen 116 napon keresztül követték, mit is „csinál” a gomba. Ha a gomba nem hoz döntéseket, akkor egészen egyszerűen csak növekedni fog a kis fakockákból kiindulva úgy, hogy a növekedéséhez nem veszi figyelembe a fakockák helyét.
A megfigyelések azonban egészen mást mutattak. Az X alakzat esetében a legkülső négy kockát kötötte össze a legtöbb gombafonal, a kutatók szerint azért, mert ezek afféle előretolt helyőrségként funkcionáltak a hálózatban. Innen nőttek ki azok a további gombafonalak, amelyek aztán a távolabbi élelemforrások felderítésére „indultak útnak”. A kutatókat ez azért lepte meg, mert előzetesen úgy gondolták, hogy az X középpontjában lévő kockának lesz a legtöbb kapcsolata a többi kockával.
A kör elrendezésben minden egyes kocka egyforma mértékben kapcsolódott a hálózatba, azonban a kör teljesen üres középső részébe egyáltalában nem nőttek bele a gombafonalak. Feltehetően amiatt, hogy a micéliumhálózat nem látta értelmét olyan helyre terjeszkedni, amely már eleve zsúfolt volt.
Ezek arra utalnak, hogy a gombafonalak hálózata a környezetéről adott át információkat, és a kapott információk alapján határozta meg a növekedése irányát, a fakockák elrendeződésének alakja szerint. A kutatók a kockák közti és körüli növekedést ahhoz hasonlították, amit a réten a gombák alkotta „boszorkánykörök” esetében is látni: ezek évről évre egyre nagyobbak lesznek, vagyis a gombafonal-hálózat kifelé terjeszkedik.
Ne feledjük, hogy most egy farontó gombáról készültek a megfigyelések. A kutatók hozzátették, hogy a gombafonalak közti kapcsolódás foka összefügg azzal is, hogy milyen gyorsan tudják lebontani a rendelkezésre álló faanyagot.
The post Lehet, hogy a gombák felismerik az alakzatokat? first appeared on National Geographic.
