„Lehetett volna stratégiát írni, de amikor ázik az orvosi rendelő, akkor fel kell újítani” – mire költötte Budapest az egészségügy fejlesztésére kapott pénzt?

Ön szerint mi lenne garancia az egészségügyi szakrendelők fejlesztésére? – tette fel a kérdést a Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Lakógyűlés néven elindított online felmérésén. A válaszadók 91 százaléka úgy felelt: az, ha a rendelők a kerületi önkormányzatok fenntartásában maradnak – írják a lakógyűlés weboldalán.

Nem véletlen, hogy a Rákosrendező beépítésével kapcsolatos három kérdés mellett ennek is helye volt a témák között: néhány éve felvetődött, hogy a még önkormányzati fenntartásban lévő szakrendelőket is bekebelezné az állam.

Tavaly márciusban levelet kaptak az önkormányzatok azzal a kérdéssel, hogy átadnák-e szakrendelőiket az államnak. Az államosítás szándékára utal az is, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság január óta gyűjti a nem állami tulajdonban lévő rendelők gazdálkodási adatait. Takács Péter egészségügyi államtitkár az ötletgazda, ám állítása szerint ha az adatokból az derül ki, hogy nem jó ötlet az államosítás, akkor nem erőlteti a tervet. Takács azzal indokolta az államosítási törekvést, hogy humánerőforrás-pazarlást idéznek elő a kerületek kezében lévő szakrendelők. A Fővárosi Közgyűlés 2022 végén egyhangúlag megszavazta, hogy az átadásról a kerületek döntsenek, a fővárosi tulajdonú szakrendelők esetén pedig – három ilyen van, mind a hajléktalanellátásban – elzárkózik ettől.

Kunetz Zsombor az államosításról: „Amihez hozzányúltak, abból szar lett”

A Telex szerint már 2013-ban felmerült a szakrendelők államosítása, akkor, amikor sok más közfeladatot elvett az állam az önkormányzatoktól, például az iskolák fenntartását. Ekkor ezek 5 százaléka adta volna át a szakrendelőjét, mire a kormány elállt a tervtől. Ma körülbelül 110 rendelőintézet van önkormányzati fenntartásban, a többi (az összes háromnegyede) korházakhoz csatolt rendelőintézet, azaz az állam tulajdona. 2022-ben a Belügyminisztériumhoz elkezdte átalakítani az egészségügyet, a vármegyék egészségügyi ellátásának megszervezése például a megyei kórházak feladatává vált. Ennek az átalakításnak lehet a része az a terv is, hogy az önkormányzatokhoz tartozó szakrendelők az államhoz kerüljenek. „Számos tapasztalati példa van már arra például Budapest II. kerületében, Göncön, Nagykátán vagy Szigetszentmiklóson, hogy romlik az ellátás, amikor egy szakrendelő az államhoz, azaz egy kórház irányítása alá kerül” – mondta a Telexnek Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke 2023 márciusában. Ennek egyik oka az, hogy az önkormányzatok 10–15 százalék működési pénzt tesznek ezekbe az intézményekbe, ami államosítás estén kieshet. 2023 májusában végül lekerült a napirendről az államosítás ötlete, de nem biztos, hogy végleg.

2022-ben szivárgott ki, a választás után, hogy államosítani szeretnék az önkormányzati fenntartású szakrendelőket, és ezt a szándékát a kormány nem cáfolta, az egészségügyi államtitkár csupán a döntés elhalasztásáról beszélt

– mondta a 24.hu kérdésére Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi tanácsnoka. A mentőápoló és momentumos politikus szerint azóta lépéseket is tett a kormány az államosítás felé, ezek egyike az átfogó adatkérés az intézményektől, a másik pedig, hogy elrendelték a különböző működési formákban üzemelő szakrendelők egységesítését, júniusig mindegyiknek önkormányzati költségvetési intézménnyé kellett alakulnia. „Azóta is, ha bármilyen szakmai fórumon Takács Péter egészségügyi államtitkárt megkérdezzük erről, akkor elmondja, hogy igen, ez a szándéka” – mondta Havasi. Az egészségügyi tanácsnok a finanszírozási modellel kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzati szakrendelők ugyanazt kapják az államtól, mint az állami intézmények, de „ez már nagyon rég elszakadt a valós költségektől, az állami intézmények esetében ebből alakul ki minden év végén a kórházi adósságállomány, az önkormányzati szakrendelőknél pedig az önkormányzatok egészítik ki az állami finanszírozást, a kettő együtt fedezi a valós költségeket”. Hozzátette: „A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetségnek volt felmérése a kérdésben, körülbelül 10 milliárd forintot tesznek bele évente a budapesti önkormányzatok az ágazatba.”

Koszticsák Szilárd / MTI Havasi Gábor egészségpolitikai tanácsadó, a Fővárosi Közgyűlés tagja beszél, mellette Karácsony Gergely főpolgármester a Városházán tartott sajtótájékoztatón 2020. január 17-én. A főpolgármester elmondta, hogy évente nagyjából kétmilliárd forintból szüntetnék meg a CT- és MR-várólistákat Budapesten a daganatgyanús megbetegedések esetében.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a 24.hu-nak azt mondta, az önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelők államosítása nem véletlenül nem történt meg a választások előtt, de utána el tudja képzelni ezt az eshetőséget.

Ez akkor nem fog megvalósulni, ha nagyarányú Fidesz-győzelem lesz olyan városokban, amelyek szakrendelővel rendelkeznek, mert nyilván a saját polgármestereiket nem akarják kellemetlen helyzetbe hozni. Amennyiben ez nem így lesz, akkor nem tartom kizártnak, hogy ezt a szakmaiságot teljesen nélkülöző bosszúpolitikaként meglépje a kormány

– mondta Kunetz. „Amihez hozzányúltak, abból szar lett” – mondta a szakértő arra reagálva, hogy mit eredményezne azt államosítás, majd hozzátette: „nem gondolom, hogy ebből bármiféle haszna lehetne a társadalomnak sőt azt gondolom, hogy kifejezetten káros lesz”.

Azt tudjuk, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat nem támogatja a szakrendelők államosítását, de kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol a kérdésről Karácsony két fő kihívója. Az eredetileg LMP, majd péntek óta a Fidesz által támogatott Vitézy Dávid azt válaszolta, bízik abban, hogy a szakrendelők államosítása lekerült a napirendről. „Nem támogatom a szakrendelők államosítását” – írta, és hozzátette, hogy „bár a fővárosi önkormányzatnak törvényi feladat- és hatásköre nincs az egészségügy területén, a főpolgármester nem szemlélheti tétlenül a budapesti egészségügyi intézményrendszer leromlott állapotát”. Ezért szerepel a programjában, hogy folytatódjanak a „leállított kórházfejlesztések”, a kerületek kapják meg a nekik járó fejlesztési forrásokat, és a kormány „gondolja újra a kaotikus ügyeleti és a sürgősségi betegellátási rendszert”. Még jóval a visszalépése előtt kerestük Szentkirályi Alexandrát is, hogy megtudjuk, a Fidesz főpolgármester-jelöltje támogatja-e a szakrendelők államosítását, de a volt kormányszóvívőtől semmilyen válasz nem érkezett.

A bő fele érkezett meg a stadionstop feloldásáért ígért 50 milliárdnak

Ki ne emlékezne arra a huzavonára, ami a Fővárosi Önkormányzat és a kormány között zajlott a 2019-es önkormányzati választás után. A tét az volt, hogy Budapest új vezetése hozzájárul-e az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez elengedhetetlen stadion felépüléséhez. Karácsony beadta a derekát, ennek ára pedig a többi között az volt, hogy a főváros öt év alatt 50 milliárd forintot kapjon egészségügyi fejlesztésekre az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében, a meglévő kormányzati forrásokon túl. A megállapodás megszületett, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Karácsony közös közleményben tudatta a jó hírt. A megállapodásban szereplő összeg időarányos része meg is érkezett 2020-ban, majd 2021-ben is, ám utána elapadt. Fontos megemlíteni, hogy kérdéses, hogy az alkuban szereplő 50 milliárd teljesen extra pénz volt-e, ugyanis a kormány nem sokkal a megállapodás aláírása után összesen 10 milliárd forint egészségügyi fejlesztésre megítélt támogatást vont el a II., a III. és a XV. kerülettől. (A megállapodás többi, nem az egészségügyet érintő részének teljesüléséről a hétvégén közöltönk cikket.)

Havasi Gábor a 24.hu-nak elmondta, hogy eddig 27 milliárd forint érkezett meg a kormány által ígért 50 milliárdból. Ebből 2,75 milliárdot költöttek a CT-MR programra, és 24 milliárd ment el infrastruktúra-fejlesztésre.

A forrást nem a főváros kapta meg és adta tovább a kerületeknek, hanem a Fővárosi Önkormányzat javaslatot tett a kormánynak arra, hogy ezeket a forrásokat hogyan ossza el, a támogatási szerződést már a Belügyminisztérium kötötte a kerületekkel

– mondta.

Farkas Norbert / 24.hu A Nemzeti Atlétikai Stadion környéke 2024 május 31-én.

Az 50 milliárdos csomagért való küzdelem kulcsmondata az volt, hogy „addig nem épül új stadion, míg nincs minden kerületben CT.” A Válasz Online május végi cikke alapján elmondható, hogy Karácsony Budapesten vegyes finanszírozási modellt vezetett be az egészségügyben azzal, hogy a főváros kezdte el fizetni a daganatgyanús lakók CT- és MR-vizsgálatait. Az eredmény az, hogy a budapestiek öt állami és öt magánintézményben hamarabb juthatnak hozzá ezekhez a diagnosztikai eljárásokhoz. A cikk szerint ez a megoldás lett a helyettesítője a „minden kerületbe CT-t” elképzelésnek, amely a fővárosi egészségügyi tanácsadók szerint rosszabb megoldás lett volna, hiszen azokat nemcsak megvenni, hanem üzemeltetni is kell. Volt azonban még egy probléma: a további lépések lassan követték egymást, a következmény az lett a Válasz Online szerint, hogy az onkológiai kezelés végül ugyanakkor következett be a gyorsabban CT- vagy MR-vizsgálathoz jutó betegeknél, mint a lassabban diagnosztizáltaknál. „Visszük tovább ezt a programot, az első akadályt már megugrottuk, a másodikat még nem. Új szolgáltatást építünk fel, többek között a Semmelweis Egyetemmel együttműködve” – mondta a lapnak Karácsony Gergely.

Kunetz Zsombor viszont elhibázottnak tartja a CT- és MR-programot. Az egészségügyi szakértő a fővárosi egészségügy feladatairól 2019-ben és 2024-ben is írt hosszabban. „Ezt én mind a két főpolgármester-jelöltnek megmutattam, de csak Vitézy építette bele a programjába” – mondta.  „Budapesten nem a tumoros betegek CT-vizsgálatával volt probléma” – vélekedik Kunetz. Szerinte a betegek diagnózisa sem a CT-hiányon bukott el, hanem a „beutalási rend hiányosságai miatt. Tudjuk, hogy 50 milliárd forintot kért 2019-ben a kormánytól az atlétikai stadionért. Azt is tudjuk, hogy atlétikai világbajnokság már volt, a tumoros betegeknek az ellátása pedig nem oldódott meg.”

Van kétmilliárd (Kunetz még nem az azóta Havasi által közölt 2,75 milliárd forinttal számolt – a szerk.) forint, ami a CT-MR-programra lett elköltve. Ebből – hétezer forintos óradíjjal – harminchét évnyi háziápolást lehetett volna venni, vagy 60–80 ezer órányi szakorvosi kapacitást. Ha 20 perc jut egy betegre, akkor 240 ezer orvos-beteg találkozó tudott volna létrejönni

– mondta. Arra reagálva, hogy Karácsony szerint a CT- és MR-program csak az első lépés, Kunetz úgy fogalmazott: „Én azt szeretném megkérdezni, hogy mit csináltak öt évig? Szerintem ez csak egy bullshit, semmivel nem konkrétabb válasz, mint amit Rétvári Bence államtitkártól kapnánk bármilyen kérdésre.”

Marjai János / 24.hu Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti eredményvárója 2019. október 13-án.

Kunetz kritikájára reagálva Havasi kifejtette, hogy a 2019-es választáson a CT-MR-programra kaptak felhatalmazást. „Ez most fokozatosan egy onkológiai betegútmenedzsment-programmá kezd alakulni” – mondta a momentumos politikus. Havasi szerint már 14 ezer embernek tudtak segíteni a CT- és MR-programmal, a páciensek „hét napon belül jutnak hozzá egy szükséges képalkotó vizsgálathoz, és további három napon belül a lelethez”. „A tavalyi év második felében pedig elindult három kerületben az onkológiai betegútmenedzsment-programunk, amihez a nyáron újabb kerületek csatlakoznak, a lényege pedig, hogy ne csak az első képalkotó vizsgálatban tudjunk segíteni, hanem a tejes kivizsgálási folyamaton végigvezessük a betegeket” – mondta a főváros egészségügyi tanácsnoka.

„Ha az én esetemben daganat gyanúja merülne fel, akkor nagyon örülnék, ha hét napon belül ingyen hozzájutnék egy CT- vagy MR-vizsgálathoz, amely megerősíti vagy cáfolja a gyanút, és utána el tud kezdődni a kivizsgálás további folyamata, amihez szintén örülnék, ha segítséget kapnék. Ennek a 14 ezer embernek valószínűleg ez volt a legnagyobb problémája” – folytatta, de hozzátette, hogy szerinte az önkormányzatok sokat tesznek azért is, hogy a szakorvosokhoz való hozzáférést javítsák.

„Lehetett volna stratégiát írni, de amikor ázik az orvosi rendelő, akkor fel kell újítani”

Kunetz Zsombor szerint az eddig megérkezett pénzeket sokszor nem fejlesztésre, hanem állagmegóvásra költötték, és egyébként sem szabadott volna „egy ekkora összeget úgy szétszórni, hogy írjátok össze, fiúk, mire van szükségetek”, hanem „koordinált, jól előkészített stratégiai terv alapján kellett volna elkölteni”. A szakember szerint nem biztos, hogy szomszédos kerületeknek megéri külön szakrendelőket fenntartani azonos profilokkal, hanem hasznosabb lenne egy nagyobb szakrendelőt létrehozni közösen. A felújításokkal Kunetz szerint a meglévő elaprózódott struktúrát betonozták be.

„Kunetz Zsombor mindig nagyon kritikus, de az a helyzet, hogy a budapesti egészségügyi infrastruktúra elképesztő nagy lemaradásban volt, sok az aktuális javítanivaló. A vidéki régiókban található intézményeket európai uniós forrásokból lehetett fejleszteni, de a közép-magyarországi régió fejlettsége miatt nem lehetett kiemelt uniós forrásokat fordítani Budapestre és Pest megyére. Ezért is jelentette be 2017-ben a kormány az Egészséges Budapest Programot, más kérdés, hogy annak a töredéke sem valósult meg. Ráadásul egészen a 2019-es önkormányzati választásig az EBP-s forrásokat politikai alapon osztogatták” – mondta Havasi, majd hozzátette: „Lehetett volna stratégiát írni, de amikor ázik az orvosi rendelő, akkor fel kell újítani”.

Mit javasol Kunetz Zsombor?

Kunetz Zsombor Röntgen nevű blogján írt hosszabban a fővárosi önkormányzat lehetőségeiről az egészségügy terén, azzal együtt, hogy leszögezi: Budapest nincs könnyű helyzetben, mert néhány idősotthonon kívül minden egészségügyi intézmény egyetemi, állami vagy kerületi kézben van. Kunetz szerint a fő probléma a széttöredezett rendszer miatt kialakult hosszas betegút, azaz a páciensek intézményről intézményre küldözgetése, amit jól illusztrál, hogy Budapapest és Pest megye ügyeleti beutalási rendje 67 oldalas. A rendszer a hiányos humánerőforrás elosztását sem segíti. A jelenlegi működés miatt a betegek késve kapnak ellátást, az intézmények közötti szállítás pedig használja a budapesti mentőkapacitást. „Budapestnek és Pest megyének öt, Budapest közigazgatási határain belül lévő, 1500–2000 ágyas kórházkomplexumra van szüksége, melyek nem 45 telephelyen, hanem egy telephelyen vannak komplexumonként” – írta Kunetz, aki szerint 1000 milliárd forint körüli összeg kellene ennek megvalósításához. Az egységesítést tartja megoldásnak a szakember az önkormányzati rendelők esetén is, szerinte össze kellene vonni több kerület szakrendelését egy nagyobb intézménybe. Ezzel egy időben létre kellene hozni egy fővárosi szinten elérhető diszpécserrendszert, ahol telefonos segítséget adnak egészségügyi kérdésekben. Fontos lenne a szakember szerint a fővárosi szociálisellátó-intézmények kapacitásbővítése is, valamint új krónikus- és ápolási osztályok létesítése is, mivel sokszor az ilyen osztályokon ellátható betegek az akut ellátást biztosító osztályok kapacitásait foglalják le. „Mindemellett semmi nem tiltja, hogy amíg a kaotikus kórházi rendszer fennáll Budapesten, addig akár három-négy, a Fővárosi Önkormányzat által finanszírozott emelt szintű mentőegységet állítson hadrendbe, ugyanennyi szállítási kapacitással” – írta Kunetz Zsombor.

 

Szajki Bálint / 24.hu Kunetz Zsombor

Az összevonás ötletére Havasi Gábor azt mondta, hogy

Ha Kunetz Zsombor meg tudja győzni bármelyik polgármestert, hogy zárja be a rendelőjét, akkor lehet rá mód, nekünk nem sikerült, de nem is akartuk,

majd hozzátette, hogy szerinte nem az a baj, hogy túl sok rendelő van Budapesten, de elismerte, hogy együttműködésre szükség lenne, ám ettől függetlenül a felújítások szükségesek. „Távlati célként megfogalmazható, hogy kellene együttműködés a kerületek között, de még az állammal is, viszont ehhez kellene egy kormányzati szereplő, aki hajlandó együttműködni” – mondta.

„Budapestnek az egyik legnagyobb problémája a kórházhálózat, és ezzel nem tud semmit sem kezdeni ekkora összegből, ami természetesen nem is fordítható az állam által fenntartott kórházak fejlesztésére, de a főpolgármesternek kutyakötelessége azt követelni a kormánytól, hogy a jelenlegi kaotikus betegutakat és kórházi struktúrát Budapesten szüntesse meg, és oldja meg azzal, hogy négy-öt nagy kórházat épít” – mondta lapunknak Kunetz Zsombor, majd hozzátette: „Karácsony ezt nem képviselte”.

Ki kapott, mire és mennyit?

Hogy pontosan melyik kerület mire és mennyi támogatást kapott, meglehetősen átláthatatlan, hiszen összemosódnak az Egészséges Budapest Program keretében érkező pénzek a megállapodás alapján jövő extra forrással. Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok a 24.hu kérésére táblázatba foglalta, hogy a kerületek mennyit kaptak az extra pénzből, annak felhasználásáról pedig mely kormányhatározatban szerepelnek a részletek.

A legfrissebb határozat 2023 nyarán született, a legtöbb forrásról azonban 2020-ban és 2021-ben döntöttek. 2020-ban 10,4 milliárd forintról, 2021-ben 15 milliárdról, 2023-ban pedig 1,6 milliárd forintról. A már megkapott támogatás pontos összege 27 milliárd 157 millió forint.

A legtöbb pénzt a Baranyi Krisztina vezette Ferencváros kapta, több mint 5,5 milliárd forinthoz jutott a IX. kerület a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Központ bővítésére és infrastrukturális fejlesztésére, a rendelőintézet májusban el is készült, és várhatóan szeptemberben megnyitják. (Ebben a kerületben épült meg az atlétikai stadion, így az alku külön szólt a Ferencvárosban megvalósuló fejlesztésekről.)
Ezt követte a Fővárosi Önkormányzat 2,75 milliárd forinttal, melyből Budapest a CT-MR-programot finanszírozta.
A harmadik legtöbb támogatást a László Imre által vezetett XI. kerületi önkormányzat kapta. Újbuda 2,1 milliárd forintot nyert el épületfelújításra, korszerűsítésre. Feltehetően a forrás jelentős része az idén elkészült Gyermekegészségügyi Centrumra ment el, korábban legalábbis többször sérelmezte a kerület, hogy nem halad az erre kapott támogatások kifizetése.
Közel másfél milliárd forint támogatást kapott a III. kerület épületfelújításra, korszerűsítésre és orvosieszköz-fejlesztésre, ennek a támogatásnak köszönhető a 2023 végén átadott gyermekegészségügyi központ.
Egymilliárd forint jutott a X. kerületnek épületfelújításra, ebből újulhatott meg az Újhelyi sétány orvosi rendelője.
A XIII. kerület 1,5 milliárd forint támogatásban részesült, ebből újították fel a Göncöl utcai háziorvosi rendelőintézetet.
1,2 milliárd forintot kapott a XIV. kerület, melyet a kerület rendelőire és egy új egészségközpont megvalósításának első ütemére költöttek.
Közel 1,8 milliárd forint jutott a XVIII. kerületnek, ez a Zsebők Zoltán Szakrendelő felújítását szolgálja.
Csepel 1,75 milliárdot kapott, a kerületi honlapon azonban egy jóval nagyobb összeg, 3,5 milliárd forint szerepel. Ennek oka feltehetően az, hogy a különbséget az 50 milliárdos főváros-kormány megállapodás nélkül is megkapta volna a XXI. kerület.

Mónus Márton / MTI Karácsony Gergely főpolgármester, Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere és Nagy András Csaba, a Zuglói Egészségügyi Szolgálat igazgató-főorvosa a felújított Tábornok utcai szakrendelő átadásán Zuglóban 2021. november 8-án.

Minden kerület kapott az eddig megérkezett támogatásokból, de közel sem ugyanannyit. A legkevesebbet – 122 millió forintot – Soroksár, orvosieszköz-fejlesztésre. Ezt követte a sokkal nagyobb, fideszes vezetésű XVII. kerület, amely 129 millió forintot kapott épületfelújításra, -korszerűsítésre. A harmadik legkevesebbet a VII. kerület kapta, a DK-s Niedermüller Péter vezette Erzsébetváros 135 millió forinthoz jutott hozzá.

Kunetz: Ha igazán ki akarnak szúrni Budapesttel, Karácsony kezébe adják a maradék pénzt

„Az első gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy hála Istennek, hogy nem fizették ki, mert több kárt okoztak volna vele, látva az eddigi pénz elköltését, mint amit azzal, hogy nem fizették ki. Hogyha igazán ki akarnak szúrni Budapesttel, akkor Karácsony kezébe adják a maradék pénzt is” – fogalmazott Kunetz sarkosan az 50 milliárd forint hiányzó feléről.

Havasi Gábor szerint a Fővárosi Közfejlesztések tanácsa legutóbb 2022 elején ült össze, azóta Karácsony, Pintér Sándor belügyminiszter, Gulyás Gergely és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tárgyal a megállapodás részeként még meg nem érkezett pénzekről.  Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként fogja a Fővárosi Önkormányzat elérni, hogy megérkezzen a hiányzó összeg, Havasi annyit mondott: „Ennek érdekében leginkább a budapestiek tudnak tenni, adjanak olyan felhatalmazást Karácsony Gergelynek és nekünk, hogy utána ennek az erős felhatalmazásnak a birtokában tudjunk tovább tárgyalni a kormánnyal.”

Karácsony a lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a 2022-es választás után két miniszter jelenlétében megállapodtak a program folytatásáról, „a kormánynak azonban az volt a kérése, hogy lehetőleg forgassuk át valamilyen európai uniós programba”. Vagyis a jelek szerint a kormány az uniós pénzek érkezéséhez köti az egyezség még hátralévő részének kifizetését.

„A leghatározottabban képviselem, hogy a megkötött megállapodást be kell tartani, az EBP-ből ki nem utalt forrásokat a fővárosnak és a kerületeknek meg kell kapniuk” – válaszolta a 24.hu kérdésére Vitézy Dávid, aki szerint a kifizetést a fővárosban folyó pártpolitikai csatározás akadályozhatja. „A főpolgármester feladata, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a jogosan járó és megállapodott források megérkezése érdekében” – írta. Arra válaszolva, hogy hogyan érné el, hogy a kormány kifizesse ezt a pénzt, azt írta, hogy felállítaná a Budapesti Egészségügyi Tanácsot, mely az egészségügyi kormányzat, a kerületek és a főváros, valamint a budapesti egészségügyi ellátó intézmények és orvosszakmai szervezetek egyeztető fóruma lenne, és a hiányzó pénz felhasználására ez készítene javaslatot.

„Bárcsak minden más politikus így kampányolna, hogy szűrővizsgálatokat vesz kommunikációs keretből”

Nem sokkal a választás előtt ingyenes szűrőbusz-programot hirdetett a fővárosi önkormányzat. Havasi Gábor lapunknak elmondta, hogy eddig 5993 főnek volt lehetősége szűrésen részt venni, a 21 alkalom során pedig összesen 25 ezer vizsgálatot végeztek el. „Ezzel egyrészt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy elképesztő igény van ilyen szűrővizsgálatokra, és ezt majd folytatni kell valamilyen formában. Másrészt arra, hogy mi, budapestiek átlagosan öt évvel kevesebb ideig élünk, mint más európai nagyvárosok polgárai, és szükséges lenne, hogy ne elsősorban betegségügyről szóljon a magyar egészségügyi ellátórendszer, hanem tényleg egészségügy legyen: szűrésekkel, korai felismeréssel, korai terápiával” – mondta a momentumos politikus, majd hozzátette, hogy itthon minden negyedik haláleset megelőzhető okból következik be. „Paradox a helyzet, mert ugyan ezek a főváros szűrőbuszai, de mi nem látjuk a leleteket, nem tudjuk az eredményeket. Az adatokat egyenesen az egészségügyi felhőbe (EESZT) töltik fel. Ám ha bejelentkeznek a szakrendelőinkben, az új programunk az ilyen helyzetekben is segít majd, és képzett szakemberek egyengetik a betegek útját” – mondta Karácsony Gergely a Válasz Online-nak a programmal kapcsolatban.

Megpróbáltam magam is bejelentkezni. Már két órával a meghirdetése után nagyon szűk volt azon vizsgálatok száma, amikre még lehetett jelentkezni. Ez porhintés

– foglalt állást Kunetz a szűrőprogrammal kapcsolatban a 24.hu-nak. Szerinte hasznosabb lett volna, ha a főváros kapacitást vásárol különböző magánszolgáltatóktól a budapesti lakosoknak. „Ami még fel is háborít ebben, hogy a programot csak június 15-éig hirdették meg, tehát ez egy habos-babos kampányesemény, semmi több.”

Havasi szerint viszont nem a választási kampány része a szűrőprogram, hanem annak köszönhető, hogy az onkológiai betegútmenedzsment-program kommunikációs keretéből maradt pénz, a szűrőprogram részben ebből valósult meg. „Azt is mondhatnám, hogy bárcsak minden más politikus így kampányolna, hogy szűrővizsgálatokat vesz a kommunikációs keretből. Lehet, hogy jobb hely lenne az ország.

Biztos vagyok benne, hogy megfelelő felhatalmazás esetén fogjuk folytatni a szűrőprogramot valamilyen formában

– közölte a politikus. Havasi Gábornál érdeklődtünk a szűrőbusz-program költségéről is, azt a választ kaptuk, hogy az több mint 50 millió forint.

Az önkormányzati szakrendelők államosításával és a fővárosnak járó pénzzel kapcsolatban kerestük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és Takács Péter egészségügyi államtitkárt is, de nem kaptunk választ.

The post „Lehetett volna stratégiát írni, de amikor ázik az orvosi rendelő, akkor fel kell újítani” – mire költötte Budapest az egészségügy fejlesztésére kapott pénzt? first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed