Világszinten is egyedülálló eredményt értek el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói: elsőként sikerült mesterséges körülmények között szaporítaniuk a fokozottan védett dunai ingolát, majd az utódokat természetes élőhelyükre visszatelepíteniük – olvasható az egyetem honlapján.
A dunai ingola az egyik legősibb ma is élő gerincesnek számít, amelynek ősei több százmillió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az állat testfelépítése az evolúció során alig változott: hosszúkás, angolnaszerű teste pikkelytelen, állkapcsa nincs, száját pedig jellegzetes tapadókorong és apró szívófogak alkotják.
Fokozottan védett faj
A hazánkban őshonos dunai ingola endemikus, vagyis természetes elterjedése egy adott földrajzi területhez kötődik. Életciklusa is rendkívül sajátos. A kifejlett egyedek a szaporodási időszak során felhalmozott energiatartalékaikat használják fel, majd az ívást követően elpusztulnak. A lárvák több éven át fejlődnek a vízfolyások üledékében, mielőtt végbemenne náluk az átalakulás, amellyel kialakul az ivarérett forma.
A faj természetvédelmi jelentősége miatt a kutatók régóta keresték annak lehetőségét, hogyan lehetne hatékonyan támogatni fennmaradását, azonban a dunai ingola mesterséges szaporításával korábban sehol nem foglalkoztak.
Természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
A Rábából gyűjtötték be az ivarérett állatokat
A 2025 és 2026 között zajló kutatási program során a MATE Halászatfejlesztési Tanszékének és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek együttműködésével ivarérett példányokat fogtak be a Rábából. A kutatók ezt követően sikeresen nyertek ikrát és spermát, részben hormonális kezeléssel, részben természetes úton beérett egyedek felhasználásával.
A megtermékenyítés speciális, száraz termékenyítési eljárással történt. Az embriókat és a lárvákat ezután laboratóriumi körülmények között nevelték tovább, egészen addig, amíg alkalmassá nem váltak a természetbe történő visszahelyezésre.
Több mint tízezer egyed került vissza a természetbe
A kutatás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a fiatal ingolák a lehető legnagyobb túlélési eséllyel kerüljenek vissza eredeti élőhelyükre. A szakemberek ezért a közvetlenül kelés előtt álló ikrákat, valamint a néhány napos lárvákat szállították vissza a Rába folyó azon szakaszaira, ahonnan a szülőállatok származtak.
Az előnevelt egyedek így már nagyobb eséllyel kerülhették el az ikrákat veszélyeztető ragadozókat, és fejlődésüket természetes környezetükben folytathatták.
A program két éve alatt összesen 10 105 dunai ingolát telepítettek vissza a kutatók. A visszahelyezett állomány természetvédelmi értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
Nemzetközi együttműködésben folytatódnak a kutatások
A dunai ingola szaporodásbiológiájának feltárása jelenleg is zajlik. A MATE kutatói hazai és külföldi intézmények, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Kanazawa University és a University of Birmingham szakembereivel dolgoznak együtt.
A kutatás evolúcióbiológiai szempontból is értékes információkkal szolgálhat. A dunai ingola ugyanis olyan ősi tulajdonságokat őrzött meg, amelyek segítségével a gerincesek fejlődésének korai szakaszai is jobban megismerhetők.
Korábban megírtuk, hogy tízezer palántával támogatja a rászorulókat a MATE, illetve űrmustárt is nevelnének a kutatóik.
The post Magyar kutatók írtak történelmet egy ősi halfaj megmentésében first appeared on Sokszínű vidék.
