Titokban rögzített hangfelvételekkel próbálják lejáratni Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, aki titokban rögzített hanganyagokkal vág vissza. Magyar zsarolás miatt feljelentette volt barátnőjét, Vogel Evelint, aki 30 millió forintot kért a szakításuk után, amiről szintén hangfelvétel készült. Magyarnak nem ez az első feljelentése titkos hangfelvételek nyomán: igaz, az áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészségen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt tett feljelentésének apropója épp egy általa titokban felvett beszélgetés volt, amelyet a volt feleségével, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterrel folytatott a Völner-Schadl-ügyről. A bíróság szerdán jelezte, hogy elutasította Magyar felülbírálati indítványát, vagyis az ügyészség jogszerűen szüntette meg az eljárást.
Horváth Lóránt ügyvéddel, az Ügyvédkör elnökével vettük sorra, hogy milyen bűncselekmények sejlenek fel a legutóbb nyilvánosságra hozott hangfelvételekkel kapcsolatban, illetve milyen jogok sérülhetnek a titokban rögzített beszélgetések nyilvánosságra hozásával.
Megvalósíthatta-e Vogel Evelin a zsarolás büntetőjogi tényállását, amikor 30 millió forintot kért Magyar Péteréktől, feltehetően a hallgatásáért?
Az első kérdés az, hogy a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel elegendő bizonyíték-e a nyomozás elrendelésére. A válasz röviden: igen. A bűncselekmény elkövetésének valószínűsége az egyszerű gyanútól a konkrét személyt terhelő megalapozott gyanún keresztül egészen a vádemeléshez szükséges bizonyosságig, majd a bűnösség kétséget kizáró megállapításáig terjedhet. Az egyszerű gyanú a nyomozás elrendelésére alkalmas, a megalapozott már a gyanúsításra is. Mivel a felvétel a zsarolás kísérletének tényállási elemeivel rendelkezik, vagyis haszonszerzési célzattal, fenyegetéssel, hátrány kilátásba helyezésével próbálta rávenni a sértettet arra, hogy valamit tegyen, nevezetesen, hogy fizessen, alkalmas arra, hogy a nyomozást elrendeljék. A megalapozott gyanú az eset további vizsgálatával állítható fel: tanúkihallgatásokkal, szakértői véleményekkel és így tovább.
Kérhet-e valaki jogszerűen pénzt pártalapításért, -szervezésért? Arányban állhatott-e esetlegesen a Vogel által kért 30 millió forint az elvégzett munkájával?
Az a kérdés vizsgálandó, hogy tarthatott-e jogszerűen igényt Vogel Evelin a kívánt összegre. A beszélgetésből inkább arra lehet következtetni, hogy az összeget ő határozta meg, nem volt róla előzetes megállapodás. Mivel arról nincs információm, hogy Vogel Evelin milyen tevékenységet végzett a szervezetben, e nélkül a díjazásával kapcsolatban sem lehet megalapozottan nyilatkozni. Mindamellett kérhetett volna jogszerűen díjazást a munkájáért: ha volt munkaviszony, akkor munkabér, ha nem, akkor megbízási díj formájában. Viszont
utalás történik a felvételen arra, hogy a további életviteléhez szükséges a pénz, ami azt jelentheti, hogy a jövőjét próbálta vele biztosítani – ez pedig inkább a zsarolás kísérlete irányába mutat.
Szajki Bálint / 24.hu Magyar Péter sajtótájékoztatója november 10-én.
Nyilvánosságra lehet hozni jogszerűen titokban rögzített hangfelvételeket?
Egy felvétel publikálását nehéz megakadályozni, de ez hozzájárulás nélküli tartalom közlésének minősül, ami számos jogszabályt sérthet:
a polgári törvénykönyv 2:45. §-át (becsülethez és jóhírnévhez való jog) és 2:48. §-át (képmáshoz és a hangfelvételhez való jog),
ütközhet a büntető törvénykönyv 219. §-ába (személyes adattal visszaélés), 226. (rágalmazás), 226/A. (becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése) és B. paragrafusába (becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala), illetve a 227. §-ba (becsületsértés).
Összességében kijelenthető, hogy személyes tartalmat hozzájárulás nélkül nyilvánosságra hozni nem lehet, a közlőnek számolnia kell ennek polgári vagy akár büntetőjogi következményeivel. A dolog érdekessége, hogy amíg Magyar Péter azonosítható, hiszen a sajtótájékoztatóján játszotta le a szóban forgó felvételt, addig a másik oldal kilétét homály fedi, hiszen egy ismeretlen email címről érkezett a szerkesztőségekhez a felvétel – tehát jogi lépéseket tenni ez ügyben kétséges.
A hangfelvétel nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogi védelem önálló, és teljesen független attól, hogy a felvétel elkészítése hogyan történt. Nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély szükséges. Általános szabály szerint a felvétel felhasználása mindig célhoz kötött. Tehát még a jogszerűen készített felvételt sem lehet külön erre vonatkozó hozzájárulás nélkül többszörözni, másnak átadni, vagyis az eredeti céltól eltérően felhasználni.
Magyar Péter azt állította, hogy mesterséges intelligencia segítségével manipulálják a róla készült felvételeket. Mit tud kezdeni a jog azzal a jelenséggel, hogy egyre élethűbb hamisított hang- és képfelvételek születnek?
A manipulált hang- és képfelvételek bizonyítékként való felhasználása vagy a bizonyítékok köréből való kirekesztése minden esetben szakértői kérdés, mivel erre sem a hatóságok, sem a bíróságok szaktudása nem terjed ki. A következő évek nagy problémája lesz, hogy az igazságszolgáltatás, illetve a hatósági eljárások hogyan boldogulnak az IA okozta kihívásokkal. Feltételezhető, hogy kétség esetén inkább a kirekesztés felé billenhet a mérleg nyelve, ami azt jelentheti hosszabb távon, hogy
szűkülhet a bizonyítékok tárháza a kirekesztett kép- és hangfelvételekkel.
The post Magyar-Vogel-ügy: indokolt lenne a nyomozás megindítása zsarolás miatt az Ügyvédkör vezetője szerint first appeared on 24.hu.
