Bács-Kiskun vármegye nem a magas hegyekkel, vad szurdokokkal vagy várromokkal csábít, mégis az ország egyik legizgalmasabb kirándulóvidéke. Az Alföldet sokan hajlamosak egyhangú síkságként elképzelni, pedig a Kiskunság homokbuckái, fenyvesei, ártéri erdei, tavai és gazdag madárvilága egészen különleges hangulatot adnak ennek a tájnak.
A vármegye egyszerre kínál természetközeli élményeket, hangulatos városokat, borfalvakat, termálfürdőket és olyan autentikus látnivalókat, amelyek még nem veszítették el nyugodt, felfedezésre váró karakterüket. Kalocsa a népművészet és a paprika, Kiskunhalas a világhírű halasi csipke, Baja pedig a halászlé miatt kihagyhatatlan állomás, de a kisebb tájházak, kézműves műhelyek és falusi múzeumok is sokat mesélnek a régi alföldi életről.
Mutatjuk, mely látnivalókért érdemes útnak indulni.
Nádirigó Tanösvény – Tiszakécske
7 fotó
A tiszakécskei Holt-Tisza mellett kialakított Nádirigó tanösvény igazi különlegesség, hiszen útvonalának jelentős része víz fölé épített cölöpsétányon vezet. A 2500 méter hosszú, hurokszerű tanösvényt 2021-ben hozta létre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, kezdőpontja az Ókécskei Sportcsarnok mellett található, ahol parkolási lehetőség és játszótér is várja a látogatókat.
A tíz állomásból álló útvonal a Tiszakécskei Holt-Tisza élőhelyeit, gazdag madárvilágát, valamint az ember tájátalakító tevékenységét mutatja be. A nádasok között sétálva jó eséllyel találkozhatunk a névadó nádirigóval, de nádiposzátát, nádi tücsökmadarat, kakukkot és más madarakat is megfigyelhetünk.
A tanösvény egyik legizgalmasabb része a cölöpsétányról megközelíthető madárles, ahonnan zavartalanul figyelhetjük a holtág élővilágát. A táblák nemcsak a természet értékeit, hanem Tiszakécske múltját is bemutatják, emellett gyakorlati ötleteket is adnak a természetbarát kert kialakításához, például rovarhotel, madárodúk vagy gyógy- és fűszernövénykert formájában.
Magyarkert / Kis-Magyarország Botanikus Kert – Jakabszállás
6 fotó
Jakabszálláson található Magyarország egyik legkülönlegesebb botanikus kertje, a Kis-Magyarország Botanikus Kert, ismertebb nevén a Magyarkert. A 93 ezer négyzetméteres terület hazánk domborzati és vízrajzi makettje, méghozzá 1:1000 méretarányban: itt minden egyes méter a valóságban egy kilométernek felel meg.
A látogatók szó szerint bebarangolhatják az országot: pár perc alatt végigsétálhatnak a Duna mentén, körbejárhatják a Balatont, vagy „átugorhatnak” egyik hegységből a másikba. A domborzatot sövények, az országhatárokat piros levelű bokrok jelzik.
A Magyarkert elsősorban oktatási és ismeretterjesztő céllal jött létre, de kirándulóhelyként is izgalmas élményt kínál. A területen kilátókat is kialakítottak, ahonnan felülről tekinthetünk rá a különleges, bejárható Magyarország-makettre. A kert egyszerre mutatja be hazánk tájait, vízrajzát és növényvilágát, miközben játékos formában hozza közelebb a földrajzot és a természetet a látogatókhoz.
Pintér Művek Haditechnikai Park – Kecel
5 fotó
Kecelen található Közép-Európa egyik legnagyobb haditechnikai gyűjteménye, a Pintér Művek Haditechnikai Park. A több mint 3 hektáros szabadtéri kiállításon mintegy 1500 harci eszköz sorakozik: harckocsik, páncélozott szállítójárművek, lövegek, repülőgépek, helikopterek, rakéták és műszaki kiszolgáló járművek.
A gyűjtemény története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor a nagyméretű haditechnikai eszközöket még a budapesti Hadtörténeti Múzeum udvarán őrizték. Később hosszú ideig kerestek számukra megfelelő helyet, mígnem Pintér József keceli vállalkozó támogatásával 2000-ben megnyílt a haditechnikai park.
A múzeum több kiállításból áll. A fegyvermúzeumban pisztolyok, puskák, géppuskák, kardok és szablyák láthatók, a tüzérmúzeum a magyar tüzérség történetét mutatja be, a makettházakban pedig harci eszközök kicsinyített másolatai kaptak helyet.
A leglátványosabb rész mégis a szabadtéri kiállítás, ahol a Magyar Honvédség korábban használt eszközei között lehet sétálni. A T–34-es tank, a SZU–22-es repülőgép vagy a SCUD-rakéta mellett különleges darab az SS–24-es interkontinentális ballisztikus rakéta is, amely 2005-ben került a parkba.
A keceli gyűjtemény nemcsak a haditechnika iránt érdeklődőknek izgalmas, hanem azoknak is, akik egy igazán szokatlan bács-kiskuni látnivalót keresnek.
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum – Kiskőrös
4 fotó
Kiskőrös egyik legfontosabb látnivalója Petőfi Sándor szülőháza, amely az ország első irodalmi emlékházaként 1880 óta látogatható. A Petőfi Sándor tér 5. szám alatt álló épületben született 1823. január 1-jén a magyar irodalom egyik legismertebb alakja, költő és forradalmár, Petőfi Sándor.
A szülőházhoz kapcsolódó emlékmúzeum Petőfi rövid, mégis páratlanul gazdag alkotói pályáját mutatja be. A kiállítás nemcsak az életműre fókuszál, hanem a költőhöz kötődő személyeket és a korszak történelmi eseményeit is felidézi. A múzeum része a „Kincseskamrák” látványtár is, ahol a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, valamint a Szlovák Tájház gyűjteményének darabjai kaptak helyet.
Bugaci Ménesbirtok
A Bugaci puszta a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legismertebb és leglátványosabb része, ahol a végtelen alföldi táj, a pásztorhagyományok és az őshonos állatok világa egyszerre idézi meg a régi pusztai élet hangulatát. A terület túraútvonalain szabadon bejárható a rónaság, ahol gémeskutak, pásztorkunyhók és a nyílt táj különleges csendje várja a természetjárókat.
A pusztai élmény központja a Karikás Csárda környéke, amely nádtetős épületével, népi motívumaival és árnyas udvarával klasszikus alföldi hangulatot áraszt.
Innen indulnak a szezonális pusztaprogramok is, amelyek egyik fő attrakciója a csikósbemutató. A látogatók lovas kocsival is bejárhatják a pusztát, közben megismerhetik a pásztorélet tárgyi emlékeit és hagyományait.
3 fotó
A program része az Őshonos Állatpark is, ahol többek között szürkemarhákkal, rackajuhokkal, mangalicákkal, magyar baromfifajtákkal és a híres bugaci ménes lovaival találkozhatnak a látogatók. A puszta tavasszal és ősszel különösen hangulatos, de azoknak is emlékezetes élményt kínál, akik a magyar Alföld egyik legautentikusabb arcát szeretnék megismerni.
Érseki kastély – Hajós
A Hajósi Barokk Kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi kastélya, amely 1740-ben épült, eredetileg vadászati célokra. A hagyomány szerint gróf Patachich Gábor kalocsai érsek Mária Terézia látogatására készülve emeltette a rezidenciát, ezért a helyiek közül sokan ma is Mária Terézia-kastélyként emlegetik, bár a királynő végül nem járt itt.
Az épület a 20. század nagy részében egészen más szerepet kapott: 1907 és 1998 között árvaházként, iskolaként, majd gyermekotthonként működött. Ezután közel tíz évig üresen állt, majd felújították, és 2010-ben újra megnyitották a nagyközönség előtt.
9 fotó
Ma a kastély kiállításokkal, hangulatos barokk kerttel és különleges történetekkel várja a látogatókat.
Feltárása során egy rövid, helyreállított alagutat is találtak, amely a melléképület alá vezet, és egy kútban végződik; feltehetően egykor az érseki konyha vízellátását szolgálta. A hajósi kastély így egyszerre idézi meg a főúri múltat, a helyi legendákat és a 20. század sajátos történetét.
Pincefalu – Hajós
A Hajósi Pincefalu Magyarország legnagyobb pincefaluja, amely Hajós városától mintegy három kilométerre, Kalocsától körülbelül 25 kilométerre található. A különleges hangulatú, dimbes-dombos településrész 24 kacskaringós utcából és több mint 1200 présházból, illetve borospincéből áll, ezért a népi építészet egyik legszebb dél-alföldi emlékének tartják.
A pincefalu története a 18. század végére, 19. század elejére nyúlik vissza.
Mivel Hajóson a belvíz miatt a házak mellett nem lehetett megfelelő pincéket kialakítani, a gazdák a közeli löszös domboldalba vájták borospincéiket. Így jött létre az a különálló pincevilág, ahol egykor a bor mellett terményeket is tároltak.
6 fotó
A hajósi pincék átlagosan 25–30 méter mélyen nyúlnak a löszbe, hőmérsékletük pedig évszaktól függetlenül 10–14 Celsius-fok körül alakul, ami ideális a bor érleléséhez.
A hagyományok ma is erősen jelen vannak: a helyi borászok a több száz éve, Németországból érkezett elődök szőlő- és borkultúráját viszik tovább, miközben modern technológiákkal dolgoznak.
A Hajósi Pincefalu nemcsak borkóstolás miatt érdemes úti cél, hanem különleges atmoszférája miatt is. Az egymás mellett sorakozó présházak, a hangulatos utcák és a környező homokhátsági táj egyszerre kínálnak gasztronómiai, kulturális és természetközeli élményt.
Gemenci erdő és erdei vasút
Gemenc igazi vadregényes táj: az árteret rendszeresen elönti a Duna, ennek köszönhetően különleges növény- és állatvilág alakult ki itt. A szerencsés kirándulók gímszarvasokat, vaddisznókat, rétisasokat vagy akár fekete gólyákat is megfigyelhetnek.
6 fotó
A terület egyik legismertebb programja a Gemenci Erdei Vasút, Magyarország egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja, amely Pörbölyről indul, és lehetőséget ad arra, hogy a látogatók kényelmesen fedezzék fel az erdő mélyebb részeit. A pörbölyi Ökoturisztikai Központ szintén jó kiindulópont, ahol a „Gemenc kincsei” kiállítás is megtekinthető.
Aki aktívabb programra vágyik, gyalogos és kerékpáros túrákon, tanösvényeken vagy vízitúrákon is bejárhatja a területet. A Duna és a holtágak mentén vezető útvonalak különösen közel hozzák Gemenc ártéri világát, ahol a természet minden évszakban más arcát mutatja.
Pörbölyi Titán
Bács-Kiskun vármegye nemcsak pusztákkal, tanösvényekkel és különleges kulturális emlékekkel csábít, hanem olyan természeti ritkaságokkal is, amelyekért önmagukban is érdemes útnak indulni. Ilyen a Baja közelében álló Pörbölyi Titán, Magyarország legnagyobb kerületű fája, amely a Gemenc vadregényes ártéri világában rejtőzik. Aki szereti a csendes, természetközeli sétákat, itt egy igazán különleges célpontot talál.
A Pörbölyi Titánként ismert fekete nyár a Móricz-Duna partján áll, és Magyarország legnagyobb kerületű fájaként tartják számon. A különleges, sarjakból összenőtt faóriás körülbelül 100 éves, magassága mintegy 35 méter, törzsének mellmagasságban mért kerülete pedig meghaladja a 12 métert.
A csomoros fekete nyár 2013 óta hivatalosan is az ország legnagyobb kerületű fája. Látványa önmagában is megéri a sétát, hiszen ritka alkalom testközelből látni egy ekkora ártéri faóriást.
A Pörbölyi titán legkönnyebben az 55-ös útról letérve, a bajai Duna-híd lábánál található Potyka csárdától közelíthető meg. Innen a zöld nyárfalevél jelzést követve nagyjából 4 kilométeres gyaloglással érhető el a fa. A túra végén akár a Duna-parton vagy a csárdánál is meg lehet pihenni.
4 fotó
Szelidi tó – Dunapataj
A Dunapataj közelében található Szelidi-tó Bács-Kiskun vármegye egyik legnépszerűbb üdülő- és kirándulóhelye. Az 5 kilométer hosszú, 150–200 méter széles tó hazánk egyik legnagyobb természetes tava, amely sekély, gyorsan melegedő vizével, homokos partjaival és nyugodt környezetével tavasztól őszig sok látogatót vonz.
A Szelidi-tó és környéke 1976 óta természetvédelmi terület, a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában áll. Különlegessége, hogy szikes tóként természetvédelmi szempontból is értékes, partjain pedig árnyékos és napos szakaszok váltják egymást.
A fürdőzés, horgászat és pihenés mellett a természetkedvelőknek is tartogat élményeket.
A tó mellett 12 állomásból álló tanösvény mutatja be a Szelidi-tó keletkezését, vizének jellegzetességeit, élővilágát és a környező területek természeti értékeit. A tó nevéhez több legenda is kapcsolódik, de akár fürdőhelynek, akár könnyű sétának, akár családi kirándulásnak választjuk, a Szelidi-tó a Kiskunság egyik legkellemesebb pihenőhelye.
5 fotó
Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék szépségeit is.
The post Magyarország kincsei: Bács-Kiskun vármegye 10 bakancslistás látnivalója first appeared on Sokszínű vidék.
