Győr-Moson-Sopron vármegye az ország nyugati csücskében fekszik, a Kisalföld síkságai dominálják, különösen a Rábaköz és a Szigetköz területei. A megye határát nyugaton az Alpokalja dombságai színesítik, míg északon a Duna és a Mosoni-Duna folyók határozzák meg a tájat. Jelentős folyóvize a Rába, a Rábca és a Marcal. A terület gazdag természeti értékekben, mint például a Fertő tó és környezete, amely UNESCO világörökségi helyszín. Határos Ausztriával és Szlovákiával, ami erősíti nemzetközi kapcsolatait és gazdasági jelentőségét.
A vármegye domborzata rendkívül változatos, mivel három nagy természetföldrajzi tájegység – a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-középhegység – találkozási területén fekszik. Utóbbi tájegységbél kezdődnek a Bakony vonulatai és a Sokorói- és Pannonhalmi-dombság. A terület másik jellegzetessége a Hanság, amely egykor kiterjedt lápos, vizenyős terület volt, mára azonban jelentős részét lecsapolták.
Két keréken a Fertő-tájon
A Fertő-táj a Fertő tavat és az azt övező tájat foglalja magában, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé és annyi itt a különleges látnivaló, hogy érdemes több napra is letelepedni itt. E sorok írója jó szívvel ajánlja a terület kerékpáros felfedezését, ugyanis az utóbbi időben Soprontól Fertődig olyan bicikliút-hálózat épült ki, amely akár családok számára is kalandos, könnyen tekerhető felfedező túrát jelent.
Sopron városa, a vár területe egy egész napos program, de a tekerésre is hasonló időt kell szánni. A környék több településén is vannak kerékpárosbarát szálláshelyek. Mindenképpen érdemes ellátogatni a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházba. Ez Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet a római kortól egészen 1948-ig műveltek. Természetesen a Fertő-tó magyarországi szakasza is szép látnivaló, ha pedig van rá lehetőségünk, érdemes a tó körül kiépült bicikliúton is végig tekerni. Megnézhetjük az egykori vasfüggöny vonalát és látogassunk el Fertőújlakra, régi nevén Mekszikópusztára is, megéri. Természetesen Fertődön a kastélyt se hagyjuk ki.
7 fotó
Árpád-kori szakrális épített kincsek
Két csodaszép Árpád-kori templomot is felfedezhetünk a Rába és a Marcal folyók környékén. Az egyik a rábaszentmiklósi Szent Miklós kerektemplom. A falu első hiteles említése László király egy 1287. évi adományozásához kötődik, itt már írnak a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomról. A legutóbbi helyreállítás 2000-ben történt, melynek során rekonstruálták a középkori részleteket, a karzat lebontásával visszaállították templomtér 18. századi egységét. Restaurálták a szentély „al secco” falképét, az 1810-ben festett oltárképet, a szószéket, az oltár tartozékait. Új liturgikus berendezés, padok készültek. A helyreállítás végeztével a templom környezetét is felújították.
A másik, sokkal nagyobb Árpád-kori templom innen alig 6 kilométerre található. A templom Mórichida után még Árpás előtt áll, a település egy kis különálló részén Dombiföld (az egykori Kis-Árpás) előtt, a Rába jobb partján. A Szent Jakab apostol templomot Móric ispán alapította premontrei templom a 13. század első felében épült, és a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet ritka példája ez a templom egyhajós, egyenes szentélyzáródással és két toronnyal. A homlokzat éke a domborműdíszes félköríves timpanonú kapu.
11 fotó
Csornai apátság
Impozáns épület, lenyűgöző templom és egy hangulatos reneszánsz kert fogadja azt a látogatót, aki megáll egy kis időre Csornán, hogy megnézze a Premontrei Apátságot, amelyről nem sok útikönyvben olvashatunk. Pedig ez a mai Magyarország területén működő legrégebbi premontrei közösség, melyet 1180-ban alapította Osl comes.
Az apátság épületegyüttese Csorna szívében, a főtérrel szemben van. A templomot a 13. században építették, de később több tűzvész is sújtotta. A templomot 1653-1675 között újból felépítették, majd 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon emelkedő torony, késő barokk stílusban. Ekkor épült a reneszánsz kert is az apátság keleti oldalánál, amely egykor zárt park volt és a szerzetesek elmélkedésére, elvonulására szolgált. Az őshonos erdőalkotó fák mellett páfrányfenyőt, vöröstölgyet és liliomféléket is telepítettek.
Az apátságról itt írtunk bővebben.
11 fotó
A lébényi templom
A Szent Jakab zarándokút magyarországi kegyhelye a lébényi templom, aminek a XIII. században épült falai ma is lenyűgözik az embert. Különlegessége, hogy ez a középkori templom bár a zord, történelmi időkben ugyanúgy megrongálódott, ahogy a többi keresztény templomunk, a falait ma is a 13. századi, eredeti kövek erősítik.
A lébényi templom névadó szentje Jakab, akinek a sírjához tízezrek zarándokolnak el minden évben. Bizony, ez a Szent Jakab zarándoklat, az El Camino. Camino de Santiago zarándokút végső állomása Santiago de Compostela, magyarországi célpontja, kegyhelye pedig Lébény.
A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. Ez a szakasz 8 nap alatt járható végig. Aki viszont folytatja útját, háromnapi gyaloglás után tud becsatlakozni az ausztriai szakaszba, majd Svájcon, Franciaországon és Spanyolországon át vezet az út Santiago de Composteláig.
A templomról itt írtunk bővebben.
6 fotó
A Hanság rejtett gyöngyszeme a fehértói Fehér-tó
Fehértó mint település és maga a tó is Győrtől 26 kilométerre a Hanság peremén található. Északról Tárnokréti, keletről Győrsövényház, délről Kóny, nyugatról pedig Markotabödöge határolja. A Hanságnak ezt a délkeleti részét Tóköznek nevezik. A település szerkezetét a Tóköz vizenyős, mélyebb területeiből szigetként kiemelkedő domb formája határozta meg. A település határában 132 hektár területen fekszik a Fehér-tó nagy kiterjedésű nádassal, amely a növény- és állatvilág gazdasága miatt a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében „Szigorúan védett” terület, a körülötte levő egyéb területekkel.
A táj jellegzetességei a kiszáradó láprétek, mocsárrétek, kiterjedt nádasok, bokorfüzesek és füzesek, valamint a nyílt víztükör. És, ahogy a másik két Fehér-tó, a kardoskúti és a szegedi, úgy ez is az ország kiemelkedően fontos madárvédelmi, vonulási, fészkelési területe.
A Fehér-tóról itt írtunk bővebben.
7 fotó
Győr történelmi belvárosa
Nem sok vidéki város büszkélkedhet annyi barokk épülettel, mint Győr. Aki járt már Szentendrén, és lenyűgözte a sikátorokkal, lépcsős utcákkal átszőtt belváros, Győrben is lesz része hasonló élményben. Ráadásul több utcában is egymás mellett sorakoznak az 1600-as évek végén, 1700-as évek elején épült csodák. A Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca kimeríthetetlen folyóparti hangulatokat kölcsönöz a városnak. És van egy tiszta vizű holtág is, ahol üdítő élmény a fürdőzés.
A belvárosban magával ragadó és varázslatos élmény a több száz éves házak közt sétálni, felfedezni egy kis kávézót az egyik szűk utcácskában vagy épp a Széchenyi tér hangulatában fürdőzni a bencés épületegyüttes vagy az Apátúr-ház szomszédságában. Különleges és példaértékű, ahogy ezeket a több száz éves házakat felújították. Akit érdekel az építészeti örökség, biztos, hogy egy egész napot képes lesz bolyongani, fotózni és emléktáblákat olvasgatni.
A város a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, így a történelmi utazásunkból egy pillanat alatt léphetünk tovább a természetbe. Felfedezhetjük a Rába-part belvárosi szakaszát, de ha kalandra vágyunk, akkor érdemes csónakot bérelni és túrázni egyet a Rábca vagy a Mosoni-Duna vizén.
14 fotó
A Duna-delta és a dunai szigetek
Nemcsak a tengerbe ömlő folyó torkolatánál találkozhatunk folyami deltákkal, hanem vannak úgynevezett szárazföldi delták is. Ilyen a Csallóköz-Szigetköz területe, ahol a Duna a magasabb Bécsi-medencéből belép a Kárpát medencébe, és az alacsonyabb fekvésű Kisalföldön szétterül, kisebb-nagyobb ágakra szakadozik míg végül ismét visszatalál önmagához, egyesül a folyam ás nemcsak földrajzilag szép ez a kép, hanem különleges élményt nyújt a kirándulóknak. A Szigetköz kisebb települései, mint például Dunasziget, Kisbodak, Lipót vagy Ásványráró ma már a pihenést, a vizes környezet kalandjait, vízitúrákat, táborozást, sátrazás élményét nyújtják az ide látogatóknak. Egyre több ilyen kistelepülésen nyílik kemping, kiadó víkendház, hajókölcsönzési lehetőség.
Pannonhalma
A vármegyének ez az a települése, amit nem nagyon kell bemutatni, hiszen Tihany mellett itt található az ország egyik legszebb fekvésű apátsága, a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A főapátság látványos épületegyüttese a Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, közel 300 méter magas dombon, a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza.
Pannonhalma kiemelt turisztikai célpont, a monostor híres a borászatról és a gyógynövény kertjéről is, de számos túraútvonal is várja itt a kirándulókat.
9 fotó
Pannonhalmi borvidék, nyúli pincék
A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. A rend papjai a szószékről is rendszeresen hirdették a szőlőtermesztés fontosságát és mikéntjét, komoly szerepük volt a helyes és racionális szőlőtermesztés és borászkodás elterjedésében a filoxéravész után. A borvidék teljes területe közel 4 ezer hektár, amiből 3200 hektár első osztályú termőhely, és szűk 650 hektár körüli a szőlővel betelepített terület, ami a teljes magyarországi termőterületnek mindössze az egy százaléka, tehát az egyik legkisebb borvidékünkről van szó. A legjelentősebb borászat az apátságé, de a Babarczi Szőlőbirtok és Pincészet, a Szél Fiai Fogadó és Cellárium és a Cseri Pincészet is komoly borokat készít. A terület egyik legszebb borturisztikai látványossága a nyúli pincesor.
Nyúl hegyi részén szinte megszámlálhatatlan hangulatos régi pincét találunk. Kiváló boraikról, vendégszeretetükről már eddig is sok turista vitte jó hírét az itteni borászoknak. A bronzkor óta lakott hely, első írásos említésével már 1037-ben találkozhatunk. A hosszan elterülő község észak felé a Kisalföld lapályára tekint, délnyugaton pedig a sokorói halomvidék párhuzamos dombsoraira támaszkodik. A dombhátak, pl. a Lila-hegy, a kilátóval megemelt Szent Pál-domb, remek körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokon nagy múltú szőlőkultúra díszlik. Nádfedeles, döngölt falú, szép régi házakat, présházakat még ma is találunk a hegyen. A löszmélyutak falában vendégfogadásra is berendezkedett pincék sorakoznak.
6 fotó
Ravazdi forrás és a templomrom
Ravazd történelmi település, már a római korban is lakott volt és a legenda szerint Béla a tatárok elől menekülve e helyen pihent meg, s ivott a forrás vizéből. A monda valóságtartalmát ma már nehéz bizonyítani, az azonban biztos, hogy IV. Béla említést tesz a településről egy 1240 körül kelt oklevelében. A forrás, a Béla-kút évszázadok óta csörgedezik a Bakonyalja takaros csücskében, vaskos törzsű fák árnyékában, a mai is álló barokk kútépítményt a XVIII. században emelték, környéke pedig egy tökéletes piknikező hely. E sorok írója is gyakori vendég itt, a forrás vizének a magasabb vastartartalma miatt igazán finom íze van.
Egy másik nevezetessége a településnek a ma Bilebárdnak nevezett dombon felállított fakereszt és emléktábla, valamint a középkori Szent Villebald templom rekonstruált alapjai. Hajdanán ezen a kis dombon állt a templom ― az egyetlen Magyarországon, melyet az angol származású eichstätti püspök tiszteletére építettek ― mely a középkorban híres búcsújáróhely volt. A templomról az első írásos utalás a 11. századból való, majd a 18. századig több írás, hagyatéki szerződés is említi a remeték által lakott helyet.
Sorozatunk előző részeiben írtunk Nógrád vármegye 10 páratlanul szép látnivalójáról, bemutattuk Komárom-Esztergom vármegye 10 alig ismert látnivalóját és Heves vármegye kincseit is.
The post Magyarország kincsei: Győr-Moson-Sopron vármegye 10 izgalmas látnivalója first appeared on Sokszínű vidék.
