Tolna a kisebb vármegyékhez tartozik, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban helyezkedik el és a 3703,31 km2-es területével hazánk 15. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,98%-át adja. Közel 207 ezer fős lakosságával az 18., ezzel hazánk népességének csupán 2,16%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatti.
Északról Fejér vármegye, keletről a Duna és Bács-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolja. Székhelye, egyben a megye legnépesebb, a Dél-Dunántúl harmadik, a Dunántúl 13. és az ország 32. legnépesebb települése, a borvidékéről is nevezetes Szekszárd. Második legnépesebb települése hazánk egyetlen atomerőművének helyet adó, az „Atomvárosnak” is nevezett Paks.
Nevezetesebb települései közé tartozik a termálfürdőjéről és parkerdejéről ismert Tamási, „a Perczelek városának”, illetve a Völgység központjának tartott Bonyhád, a jelentős vasúti központnak és fürdővárosnak számító Dombóvár, a középkori váráról és fesztiváljáról nevezetes Ozora, a termálfürdőjéről ismert Tamási, illetve a szintén középkori erődjéről ismert Simontornya.
Pipo vára
Lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora községe, melynek nevezetessége a reneszánsz várkastély, mely büszkén áll a község középpontjában.
A kastélyt egy firenzei kereskedőcsalád sarja, Zsigmond király lovagja, Filippo Scolari, vagy ahogy hazánkban nevezték, Ozorai Pipo építtette, aki feleségül vette a fiúsított Ozorai Borbálát, a férfi ágon kihalt Ozorai nemesi família örökösét.
Pipot Zsigmond 1404-ben ispánnak nevezte ki, feladata volt a déli határvonal védelme, ezért a betörő törökök ellen 1416-ban kastélyt emeltetett. A gótikus stílusban elkészült vár nem hasonlított a korra jellemző várakra, sokkal inkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Alaprajza négyzetes volt, sarkain kerek tornyokkal, udvarán főúri pompával.
A berendezés segítségével visszacsöppenhetünk a lovagkorba, megtekinthetjük Borbála hálószobáját, a reneszánsz kandallós tróntermet és a reneszánsz ebédlőt. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. A kastélyban 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha is vár mindenkit
1970-ben régészeti kutatások kezdődtek, felújítási munkálatok is történtek, amik 2002-ben fejeződtek be. A kastélyt 2007 óta gondozza a műemlékfelügyelet. Ma az ozorai vár reneszánsz hangulatú. A belső udvar vadszőlővel befuttatott, amit reneszánsz kőfaragványok díszítenek. Bent, a múzeumként üzemelő várban életnagyságú lovaskatona szobor, díszes trónterem, reneszánsz konyha, fegyvergyűjtemény várja a látogatókat.
A várról kolléganőnk írt egy részletes cikket.
11 fotó
Kalap- és Sipkamúzeum
Tolnában nem szabad kihagyni Nagydorog különleges gyújteményét, a Kalap- és Sipkamúzeumot, amely Stockinger Artúr hagyatéka.
A plébános Szekszárdon született 1926. novemberében. Egész életét a tolnai dombok között töltötte, ez meghatározta e táj iránti vonzalmát, szeretetét. Káplánéveit Újpetrén, Villányban töltötte. 1974-tõl haláláig (1994) Nagydorog plébánosa volt.
A világra való kitekintés és az emberekkel való ismerkedés vágya hajtotta újabb és újabb utazásain. Módszeresen figyelte a különböző népek jellegzetes vonásait, szinte antropológusként ismerte az embertípusokat.
Kívánságának megfelelõen kerül bemutatásra féltve őrzött kalapgyűjteménye. A gyűjtemény nem tudományos szemléletű, hanem a világra nyitott ember a jóérzékû amatőr gyűjtő érdeklődését tükrözi. Sokszínűsége és változatos gazdagsága azonban jól szolgálja a plébános úr mindenkori szándékát: szórakoztat, emlékeztet és tanít.
A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából.
A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Stockinger Artur néhány személyes tárgya, idézi fel a gyűjtő-utazó-tanító plébános személyiségét.
8 fotó
Udvari romos temploma
Udvari egyik gyöngyszeme az 1862-ben felszentelt evangélikus templom, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki védelem alá helyezett 2004-ben.
Az épület különlegessége, hogy nagyon ritka a klasszicista stílusban épült evangélikus egyházi műemlék Tolna vármegyében és országosan is. Sajnos a templom sorsa már a rendszerváltás előtt megpecsételődött, mikor az épület elvesztette funkcióját. A világháború utáni kitelepítések nyomán lassan „elfogytak” a vallásukat gyakorló evangélikusok, a 2000-es évektől pedig már egyáltalán nincs egyháztagság.
A Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség lelkésze, Kollár Zsolt arról mesélt a Sokszínű Vidéknek, hogy az épület konkrét pusztulásának a kiváltó oka egy 2007-es vihar volt, aminek következtében beszakadt a tető, így életveszélyessé vált, ezért le kellett azt bontani. Innentől kezdve pedig a beázás miatt romlani kezdett a belső tér állapota is.
Egy rendes tetőszerkezet közel 100 millió forintba kerülne, amire nincs az egyháznak pénze, viszont a Magyar Falu Program 2026-os költségvetésének a terhére megítéltek 25 millió forintos támogatást, amiből egy ideiglenes, lapos tetőszerkezet lehet majd felépíteni, hogy a további beázásoktól megóvják az épületet, melynek a további sorsa bizonytalan.
De így, kissé romos állapotában is izgalmas látnivaló ez a csodás épített örökségünk.
8 fotó
Simontornyai vár
A mai Simontornya belterülete egy nagyobb sziget volt, amelyet a 18. század végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni.
Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején 1277 után felépíttette a ma is látható vár alapjául szolgáló, szabályos négyzet alaprajzú vártornyot.
Simon halála után a vár különféle főúri családok tulajdonába került, akik szinte mindig átépíttették, bővíttették, vagy éppen megerősíttették. Volt Lackfi István erdélyi vajda, Ozorai Pipo, Garai László tulajdona, majd Mátyás király halála után felesége Beatrix királyné élt a várfalak között.
A török időket átélve a középkorban és a reneszánsz idején fényes várkastély, a Rákóczi szabadságharc alatt fontos erődítményként szolgált. 1717-ben katonai jelentősége megszűnt, ezután volt magtárépület, bőrgyári raktár, toldaléképületei pedig szükséglakásként funkcionáltak.
1954-ben a vár tetőzete beomlott, 1964-ben megkezdődött, majd 1975-ben befejeződött a helyreállítása, azóta mint múzeum látogatható. Állandó kiállítások: Vártörténeti tárlat, Tolna megyei nemesi ősgaléria, 16. századi simontornyai éremlelet, Bazsonyi Arany festőművész alkotásai.
Gemenc
Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. Természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő és annak környezete Európa legnagyobb összefüggő ártere.
Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása.
A területet gyakran elönti a folyó, ilyenkor vadmentő dombokon találnak menedéket a gímszarvasok és vaddisznók, ahova a vadőrök idejében felvisznek elegendő élelmet. Gazdag a madárvilág is, réti sasok, fekete gólyák, barna kányák is nagy számban fészkelnek az öreg fákon. Az erdő nyár végén, ősz elején a leghangulatosabb, a szarvasbőgés idején, amikor kifejezetten ilyen típusú esti túrákat is szerveznek.
A Gemenc kapujaként emlegetett Pörbölyön található a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja, innen indul a kisvasút, illetve itt található a vadmegfigyelő és az erdei iskola is. A kisvasút napjában többször nekivág az erdőnek, időnként a nevezetes Rezét gőzmozdonnyal az élen.
Ahogy a travellina.hu is írja ajánlásában kirándulás lehetőségei ezen a tájon változatosak: mehetünk klasszikus gyalogtúrára, de akár vízitúrára, kerékpáros kirándulásra, vagy ezek kisvasúttal való kombinációjára is van lehetőségünk. Biciklit, kenut bérelni is lehet a helyszínen. Gemenc egy igazi paradicsom a vizitúrázók számára.
10 fotó
Szekszárd és a borvidék
Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma több mint 30 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja.
A bencés templom feltárt romja Szekszárd legjelentősebb középkori műemléke. A romkertet övező megyeháza klasszicista stílusban épült 1828-1833 között, Pollack Mihály tervei szerint. Ma a Tolna Megyei Levéltárnak ad otthont. László király, a város védőszentje tiszteletére emelték a Béla téri, késő barokk katolikus plébániatemplomot a nagy tűzvész után, 1805-ben. A neológ zsidó közösség temploma is – ma a Művészetek Háza – fontos műemlék, épült 1897-ben.
Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában Babits Mihály szülőháza. A ház az eredeti bútorokkal van berendezve, többek közt megvan még az ágy is, ahol a költő megszületett 1883. november 26-án. Az épület emeleti részén a költő életútját lehet nyomon követni fényképek és dokumentumok segítségével.
Szekszárd és környéke történelmi borvidékként ismert és elismert. Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti.
A borvidék területének 70 %-án kék, 30 %-án fehér szőlőt termelnek. A Szekszárdi borvidék jellemző szőlőfajtái közül több a világfajták közé tartozik: merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay. A vidék jellegzetes borfajtája a bikavér.
15 fotó
Szálka
A kis község Magyarország egyik rejtett szépsége. Szekszárdi dombvidék déli részén, erdős területen, két völgyben fekszik. A megyeszékhely, Szekszárd a falutól 12 km-re, valamint Bonyhád szintén 12 km távolságra helyezkedik el. A környező falvak: Bátaapáti, Mőcsény, valamint Grábóc.
A Szekszárd felől érkezőket, a Görögszó dűlő feletti magaslaton csodás kilátás várja, ahonnan tiszta időben belátni a Sárközt egészen a Dunáig. Itt áll az úgynevezett Mayer kápolna, melyet 1891-ben a szálkai illetőségű Michael és Anna Mayer építtetett, majd 1993-ban került sor a felújítására. A kápolnát más néven Maus kápolnának hívják, a húsvéti Emmausz-járásról elnevezve.
A falu egyik fő vonzereje a festői szépségű Szálkai-tó. A tavat egy völgy elzárásával, az 1978-as évben mesterségesen kezdték meg kialakítani. A tavon lehetőség van horgászatra, csónakázásra, vízibiciklizésre, valamint biztonságos fürdőzésre is. A Szálka Strand és Szabadidőközpont egy jól kiépített attrakcióval várja a látogatókat.
A Szálkai-tóról kollégánk írt korábban cikket.
7 fotó
Tamási
A Koppány patak völgyében fekvő település már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják a Várhegyen előkerült 3700 éves bronzkori leletek, illetve két későbbi földvár maradványa is. A római időkből egy ezüstös bronz Concordia-szobor és Pallas Athéné szobra származik. Tamási várát először 1315-ben említik írások. Későbbi tulajdonosaiknak, a Tamássyaknak a vár adta a nevét.
Legfőbb turisztikai nevezetessége a Várhegy alatt található termálfürdő, mely 2011 augusztusában egy modern, 4000 m²-es, 8 medencével, szauna világgal, élményelemekkel rendelkező fedett fürdővel bővült.
A Várhegy tetején lévő kilátóból a környék, a Tolnai borvidékhez tartozó szőlőskertek látványa tárul elénk. A város szép műemléke, a Kálvária-dombon álló Rozália-kápolna a XVI. századból való. Tamási másik egyházi látványossága az 1735-45 között épült barokk stílusú római katolikus templom. Az egykori börtönből kialakított Kultúrák Házában kapott elhelyezést a Tamási Galéria, amelyben állandó és időszakos kiállítások tekinthetők meg, valamint a Helytörténeti Gyűjtemény, ahol a település múltja elevenedik meg.
Tamási külterületén találhatóak a Gonozdi-tavak, ezek a mesterségesen felduzzasztott halastavak, melyek horgászatra és pihenésre is egyaránt alkalmasak.
12 fotó
Pincesorok
A Tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér vármegyékben, összesen 2900 hektáron. A szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésűek, déli kitettségűek és védett domboldalakon fekszenek. Már az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek. A török megszállás erősen visszavetette a területen folyó szőlőtermesztést.
Ezt követően a Duna-menti borvidékekre települő németek itt is megjelennek, akik a XVI. századra már teljesen visszaszorult szőlőtermesztés újbóli felvirágoztatásában fontos szerepet játszottak.
A borkészítés hagyományának különleges és jellegzetes építményei a pincesorok vagy ahogy Györkönyben is hívják: a pincehegy. Ezen a településen minden egyes családnak volt egy pincéje fent a dombon, így gyakorlatilag a település egy „másik” falut is magában foglal. E sorok írója már többször is járt ott még fiatalon, egy kedves barát családjánál vendégeskedve.
Hasonlóan szép pincesorokat lehet meglátogatni Pakson és Dunakömlődön is.
8 fotó
Paks
Paksról legtöbbünknek az atom juthat az eszébe, hiszen itt működik az ország egyetlen atomerőműv, ami mindenképp megér egy látogatást. Az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja 1995-ben nyitotta meg kapuit, ide akár előzetes bejelentkezés nélkül is be lehet térni. Az itt látható interaktív, ember- és természetközpontú kiállítás az atomenergiát a hétköznapok világában helyezi el, könnyen értelmezhető, játékos panelek, ábrák és makettek segítségével.
De érdekes lehet az Atomenergetikai Múzeum is, ahol a 2000 négyzetméteres kiállítóterében a látogatók testközelből is megismerkedhetnek számos, az atomerőműben – a primer és a szekunder körben – rendszeresített berendezéssel, kipróbálhatják, hogyan működik a sugárkapu vagy a csavarhúzógép.
Szép látnivaló a Duna-part, a fent említett pincesor. A romai kori romkert és a Deák-ház után kihagyhatatlan cél lehet a Gárdonyi-kilátó, amely a legkönnyebben az Anna utca felől közelíthető meg (Budapest irányából, a 6-os útról a városba kanyarodva). A kilátóba felérve megcsodálhatjuk a város sokszínűségét, a történelmi múlttal rendelkező óvárost és az atomerőmű építésével létrejött lakótelepi részt. Gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a város négy templomára is.
12 fotó
Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Hajdú-Bihar, Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád, Vas és Békés vármegyék szépségeit is.
The post Magyarország kincsei: Tolna vármegye 10 kihagyhatatlan látnivalója first appeared on Sokszínű vidék.
