Ahol a madár sem jár, ott az éles szemű fotós szívesen elidőz.
Akár a Gánthoz tartozó Vérteskozmán, amely a természeti szépségeiről és nyugalmat sugárzó környezetéről ismert. A festői település mára szinte teljesen lakatlanná vált, de felújított házai és a környező erdők sok látogatót vonzanak. A csöppnyi falu érdekes színfoltjai az újjáépített sváb házak, amelyek többségét ma már nyaralóként használják.
Haraszti Krisztina hangulatos felvételei erről a nyugalomról mesélnek egy-egy szép részlet felvillantásával.
Haraszti Krisztina
Az advent Krisztina számára is a várakozás és elcsendesedés időszaka. December elején az ünnepre hangolódva felidézi az elmúlt hónapok történéseit. Ezekben a napokban a fotós végigböngészte az év során feltöltött albumait, és az idei évben felkeresett helyszínek közül a kicsiny zsákfaluban készült fotók adják vissza talán leginkább az adventi elcsendesedés hangulatát.
Számomra azért is különleges a település, mert gyönyörű természeti környezetben megbújva megőrizte azt a nyugalmat, amire a lelke mélyén szinte minden ember vágyik rohanó világunkban. Térerő alig-alig. Megszűnik a digitális világ, kizárva mindent, ami az ember figyelmét elvonja. A település egyetlen utcáján, a fehér falú házak közt sétálva megelevenedik a múlt. A rendezett porták, kerekes kutak, a házfal mellett napozó házőrző, aki fél szemmel rátekint az arra járó idegenre, az oszlopos tornácok, melyek helyet adnak a régi idők használati tárgyainak mind-mind egy régmúlt korba repítenek vissza
– magyarázta a fotós a Sokszínű vidéknek.
Az utcán aznap alig járt egy-két ember. A napsugár játékos mintákat varázsolt a fehérre meszelt falakra a fák ágain keresztül. A hobbifotós számára minden adott volt a feltöltődéshez. Krisztina a kis hídon átsétálva a templomhoz és temetőhöz jutott, aminek széléről ráláthatott a környező dombokra.
A faluból kifelé pár percre megálltam az útmenti keresztnél. Minden békés, nyugodt és csendes volt.
Vérteskozma a középkor óta létező település, mely története során többször elnéptelenedett. Az 1940-es évekig németajkúak lakták, de a II. világháborút követően, a németek kitelepítésének köszönhetően a falu majdnem kihalt, mindössze négy család maradt a településen. A régi lakóházak nagy része pusztulásnak indult. A 20. század második felében megkezdődött a település újjáélesztése, jelenleg néhány család él a faluban, melynek turizmusa napjainkban fellendült. A Vértes-hegység természetvédelmi területének szívében helyezkedik el, így ideális kiindulópontja a túráknak.
A Süttőn élő Haraszti Krisztina korábban már szerepelt a Sokszínű vidéken, Kőszeget ismerhettük meg közelebbről pompás fotóinak köszönhetően. A Vértesben kirándulva számos helyen felfedezhetjük a természet szépségeit, tavasszal virágzó medvehagyma mezőben gyönyörködhetünk egy tanösvényen. Akár kerékpárral is bejárhatjuk a hegység zugait, hiszen a Vértes tematikus kerékpárútja mesés kastélyokat érint.
The post Magyarország legszebb zsákfaluja a fotóművészek paradicsoma first appeared on Sokszínű vidék.
