Kora tavasszal a mediterráneumban jártam fakó keselyűk (Gyps fulvus) után kutatva Krk szigetén. Stara Baska kicsiny falujában volt a szállás, és innen kiindulva, már hajnalban bandukoltam a kőgörgeteges oldalon, hogy felkapaszkodjak arra a tetőre, ahonnan majd a legközelebbről lehet keselyűt megfigyelni, mikor a madarak elkezdenek termikelni. Hatalmas élményt jelentett közelről látni ezen fenséges madarakat.
A keselyűk jó száz évvel ezelőtt sokkal gyakoribbak voltak hazánkban, akkor még az alföldi rónaságon is akadt bőven elhullott állat. A fajra jellemző, hogy nagy magasságban kering, egyedei szemmel tartják egymást, és ha valamelyikük éppen zuhanni kezd egy helyre, követik a többiek, így szereznek tudomást az elhullott állatokról.
Vármegyénkben, nevezetesen Veszprém vármegyében, Hertelendy Gábor 1942. április elején a sáskai kopárosok felett 16 fakó keselyűt látott együtt körözni. Korunk madarászai mindig pásztázzák a légteret, hátha keselyű jelenik meg felettük.
Persze ilyen nagy számban idehaza ma igen kis esély lenne megfigyelni. A szomszédos Horvátországban a faj visszatelepítése is folyik, szép eredményeket értek el a programmal.
További érdekesség, hogy magyar szakemberek is részt vettek Krk szigetén a rádiótelemetriás jelölésben.
Egy jeladós madár már átvonult a magyar légtérbe, tehát nem lehetetlen vállalkozás, hogy keselyűt lássunk.
Igaz a példányok nagy magasságban repülnek.
A fakó keselyű telepesen költ, fészkét általában sziklára építi. A spanyolországi Monfragüében tanulmányozható talán legjobban a faj, itt nagy számban van jelen.
A kotlás hosszú ideig, 55 napig tart, és szintén hosszú idő, 110-130 nap, míg a fiókák elhagyják a fészket. Szerencsére költőállománya az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat. Magyarországon a fakó keselyű fokozottan védett, a természetvédelmi érteke 250 ezer forint.
The post Magyarországon is láthatunk keselyűt first appeared on National Geographic.
