2026. február 1-jétől új szabályok léptek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben. A 3/2026. (I. 30.) AM rendelet új, 43. melléklete a malomipari termékek követelményeit írja át.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint az új melléklet a korábbi kereteket több ponton átalakítva rögzíti a malomipari termékekre vonatkozó kötelező előírásokat. A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása.
A jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben.
A „teljes kiőrlésű” megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: ami eddig lazábban értelmezhető volt, mostantól pontos definícióhoz kötött.
A szabályozás jelentősen korlátozza a leggyakrabban használt búzalisztek adalékolását. Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300) adható a termékhez, más adalékanyag nem:
- Búzafinomliszt (BL 55)
- Fehér búzakenyérliszt (BL 80)
- Félfehér búzakenyérliszt (BL 112)
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A gyártók receptúráinak és minőségbiztosítási dokumentációjának felülvizsgálata indokolt, különösen ott, ahol eddig többféle javító/adjuváns szerepelt.
Milyen termékeket érint?
A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.
A rendelet főszabály szerint 2026. február 1-jén lépett hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít:
- A korábbi előírásoknak még megfelelő, de az újnak már nem megfelelő termékek a hatálybalépéstől számított 18. hónap utolsó napjáig még előállíthatók és forgalomba hozhatók.
- A már legyártott készletek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejártáig a polcokon maradhatnak.
The post Malomipar: szigorítások a lisztek előállításában first appeared on Sokszínű vidék.
