Már rég a múlté a covid alatti bicikliboom. Mi vár a kerékpárgyártókra?

A pandémia alatt a kerékpárpiac felfutásával a gyártók először nem tudtak lépést tartani, majd mire a kapacitásaik utolérték a keresletet, alábbhagyott a fogyasztók lelkesedése. Ez idén sok gyártónak és forgalmazónak okozott fejfájást, a folyamatos leértékelések mellett páran kénytelenek voltak bedobni a törülközőt. Kerékpárpiaci körkép.

Mindannyian emlékszünk még rá, amikor 2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt a négy fal közé zárt lakosság nem tudott mit kezdeni a hirtelen felszabaduló idejével. Szinte a fél ország belevágott a növénytermesztésbe, a kenyérsütésbe és a kovász nevelésébe, de látványosan sokan kezdtek el sétálni, futni, vagy épp biciklizni is.

A kerékpározás tökéletes karanténsportnak bizonyult: a sporttal sok országban mentesülni lehetett a szigorú kijárási korlátozások alól, a kerékpár pedig egy eleve szociális távolságtartásra ösztönző sport és közlekedési forma, így szerepe a lezárások alatt többszörösen felértékelődött.

Ebből adódóan a pandémia alatt jelentősen megugrott a kerékpárokhoz köthető globális kiadások mértéke. Míg 2020 első negyedévében 6,1 milliárd dollárt költöttünk biciklikre, addig egy évvel később,

2021 első negyedévében már 8,2 milliárd dolláron tetőzött ez az összeg – ez 34 százalékos ugrást jelent.

A járvány kitörése után nem sokkal azonban számos piacon elkezdtek akadozni a különböző ellátási láncok, nem volt kivétel a kerékpárpiac sem. A megnövekedett kereslet és az akadozó ellátási láncok miatt túlkereslet lépett fel a kerékpárok piacán, szinte alig lehetett új kerékpárhoz jutni egészen 2022 közepéig-végéig. Mint később látni fogjuk, ez végül a használtpiaci árakat is magával rántotta.

Csak egy boom volt

Mindezekre reagálva a gyártók kapacitásterveikben a kiugró keresletet új normaként kezdték kezelni. Ráadásul az akadozó ellátási láncok miatti pánikban minden elérhető alkatrészből betáraztak, akár prémiumot is fizetve, mert a fogyasztói oldal növekedésével sokszor hiány és torlódás alakult ki a gyártási rendszerben is. Ez a készletezési őrület aztán lecsapódott a disztribútoroknál és kereskedőknél is.

Ahogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások lazulni kezdtek, és az emberek  hirtelen újra elkezdtek vágyódni a lezárások előtti életvitelükre, előtérbe került az utazás, a szociális élet. A sportok, így a kerékpározás is háttérbe szorult, amihez az elszabaduló infláció is hozzátette a magáét. Akik a járvány alatt elkezdtek bicajozni, jó eséllyel továbbra is űzik a sportot – viszont a gyártók és kereskedők előrejelzéseihez képest elmaradt a várt növekedés, és kiderült: a boom inkább egyszeri hatás volt, mintsem egy nagyobb trend kezdete.

Jöttek a brutális akciók

2022 elejére már látszott a fogyasztói kereslet csökkenése, azonban a gyártói kapacitások még csak akkor kezdtek helyreállni a covid alatti állapotukból. Sokszor még a felgyülemlett előrendeléseket szolgálták ki, emiatt náluk jelentős késéssel mutatkozott a visszaeső kereslet hatása.

A kerékpárpiacon jellemzően két értékesítési modell van: a tradicionális gyártó-disztribútor-kereskedő modell, amit a legtöbb tradicionális kerékpármárka és alkatrészgyártó is alkalmaz. Az e-kereskedelem előretörésével megjelentek a „direct-to-consumer” márkák, amik tulajdonképpen vertikálisan integrálták a gyártó-disztribútor-kereskedő modellt, és közvetlenül saját készletről szolgálják ki a fogyasztókat.

A helyzet 2023 tavaszára jutott el oda, hogy az értékesítési láncolatban hirtelen jelentős el nem adott raktárkészleteket halmoztak fel, amire már nem volt meg a kereslet.

Ráadásul ezek még a tavalyi, vagy tavalyelőtti specifikációk, modellek voltak, és már a küszöbön álltak az éves szokásos frissített specifikációval ellátott bicajok is. Erre reagálva rengeteg kereskedő kezdett akciózásba, hogy megszabaduljon a raktárkészleteitől, nem volt ritka a húsz, harminc, sőt akár ötven százalékos leértékelés sem a tavalyi és tavalyelőtti kerékpárokra, alkatrészekre. 2023 nyarára sok cégnél a készletezési zavarokból forgótőke-problémák, azokból pedig likviditási gondok lettek.

Bedőlt a használtpiac is

Ahogy ez túlfűtött piacokon lenni szokott, először a kisebb szereplők estek áldozatul a korrekciónak az Egyesült Államokban és Angliában. A kerékpárpiaci „korrekció” első jelentős áldozata a gyakran az elektromos kerékpárok Teslájaként emlegetett holland VanMoof lett. A cég 2021-ben, a kerékpárpiaci őrület csúcsán egymilliárd dollár feletti cégértéken vont be 128 millió dollár tőkét, de az összesen közel 190 millió dollár tőke ellenére is csődvédelmet kért a holland bíróságon 2023 nyarán, ami először egy belsős email kiszivárogtatásával került nyilvánosságra.

Ezzel párhuzamosan a használtkerékpár-piac is mélyrepülésbe kezdett. A kínálati oldalon tömegével jelentek meg azok a kerékpárok, amik a covid alatti impulzusvásárlások voltak, esetleg a tulajdonos az infláció okozta pénzügyi nehézségek miatt az eladás mellett döntött.

Keresleti oldalon pedig a gyártók és forgalmazók által kínált óriási akciók az új piac irányába terelik azokat, akik mégis a vásárláson gondolkoznának.

Az igazán nagy csapás 2023 októberében érte a piacot, amikor a berlini székhelyű, kerékpár, tenisz és outdoor e-kereskedelmi márkákat üzemeltető és forgalmazó Signa Sports United (SNU) egyik befektetője, az osztrák Signa Holding, Európa egyik legnagyobb ingatlanbefektető cége visszavonta a vállalat finanszírozására tett 150 millió euró értékű befektetését, saját pénzügyi nehézségeire és a kerékpárpiac nehézségeire hivatkozva.

A Signa Sports United teljes észak-amerikai operációját leépítette, közben a tulajdonában lévő Wiggle és Chain Reaction Cycles online shopok működését is átszervezte, hogy pótolja valamelyest a csoportszinten kieső finanszírozást. Az SNU továbbá érdekelt a Vitus és Nukeproof kerékpármárkákban is, melyek szintén bizonytalanságokkal néznek szembe. A készletezési problémák őket is érintik, a Nukeproofnak emellett még több szponzorációs együttműködést is vissza kellett mondania.

Vannak még cégek, amik reménykedhetnek

Noha a jobban integrált, a fogyasztókat közvetlenül megcélzó gyártók is problémákkal küszködnek (a Canyon vagy a Rose Bike oldalain is folyamatos akciózások vannak), ebben a szegmensben egyelőre nem tűnik végzetesnek a piaci korrekció. Ennek oka, hogy jellemzően a feltörekvő online szereplők ugyan kisebb, de jól feltőkésített vállalatok: a Canyon kisebbségi tulajdonosai például egy közös befektetési alapon keresztül Lebron James és menedzsere, Maverick Carter, valamint egy fitnessipari amerikai private equity alap, az SC Holdings. A technológiai fókusz megmutatkozik a készletezés és ellátásilánc-menedzsment területén, így elképzelhető, hogy a piaci lemorzsolódás végül ezeket a gyártókat nem fogja érinteni.

The post Már rég a múlté a covid alatti bicikliboom. Mi vár a kerékpárgyártókra? appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed