A főváros tele van meglepő, furcsa, vagy épp elfeledett feliratokkal, amikből Ismeretlen Budapest sorozatunkban rendszeresen mutatunk izgalmas példákat, legyenek azok téglakarcok, üzletcégérek, vagy akár városlakók által hagyott üzenetek.
Ebbe a sorba illik a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő és Székely Éva Uszoda (1919-es megnyitása után Árpádfürdő) Pusztakúti út felőli, jó eséllyel az építéssel egyidőben született kerítésén olvasható felirat, ami a felhasznált kőanyag forrásáról mesél:
KÉSZÜLT:
VARGA JÓSZEF (JÓZSEF)
PILISBOROSJENŐI
KŐBÁNYÁJÁBÓL
CIM: BPEST. III. ÜRÖMHEGY.
Eszerint az építőanyagot az Ürömhegyen élő Varga József szállította, aki a pilisborosjenői bányájában termelte ki.
A feliratot készítő kőfaragó munkáját nézve érezhető, hogy nem volt igazán a helyzet magaslatán, ezt azonban nem csak írásképe, hanem a József keresztnév elírása (Jószef lett belőle), majd szerencsétlen javítása is mutatja:
Suszt Dániel
A strand határán lévő felirattal a terület Pusztakúti oldalán találkozhatunk, ahol egy bejáratként már rég nem működő kapu balján kell keresnünk:
Google Térkép A felirat (a kép bal szélén) és környezete.
A hely régen a Strand Vendéglő bejárataként működött, a kerítés oszlopai között pedig az ott kapható melegételekre, frissensültekre, fagylaltra, valamint italokra figyelmet felhívó zománctáblák feszültek:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10
A név elhibázása akár figyelmetlenségből is adódhatott, de arra is van esély, hogy egy, a magyar nyelvet nem hibátlanul beszélő férfi keze munkáját látjuk.
Hasonló gikszerekbe az ország legkülönbözőbb részein botolhatunk, így például a Kozma utcai zsidó temetőben, ahol a XIX. század első harmadából származó, különleges rabbinikus engedéllyel átköltöztetett sírkövek egyikén bukkan fel – ott egyértelműen azért, mert a sírt készítő mester anyanyelve a jiddis volt.
The post Megküzdött a József névvel egy budai kőfaragó, száz éve látszik a nyoma first appeared on 24.hu.
