Egy kutatócsoport DNS-elemzést hajtott végre a Vezúv közel 2000 évvel ezelőtti kitörésének pompeji áldozatain. Eredményeik alapján úgy tűnik, a római város egyes lakóiról szóló, régóta fennálló elbeszélések tévesek – írja a LiveScience.
A Vezúv kitörése után, amely Kr. u. 79-ben megsemmisítette Pompejit, számos áldozat testét hamu borította be, így bemutatva az utókornak a természet pusztító hatását. A város maradványait csak az 1700-as években fedezték fel újra, a következő évszázadban pedig Giuseppe Fiorelli régész tökélyre fejlesztette gipsztechnikáját, amellyel a holttestek lebomlása után maradt ember alakú lyukakat kitöltötte, hogy az áldozatokról öntvényeket hozzon létre.
A szereposztások lehetővé tették a tudósok számára, hogy tanulmányozhassák az áldozatokat utolsó pillanataikban, ezen részletek alapján pedig hipotéziseket alkossanak kilétükről. A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csapat 14 öntvényt elemzett, és ezek közül ötből DNS-t vontak ki fragmentált csontvázmaradványokból. Ennek elemzésével a tudósok meghatározták az egyének genetikai kapcsolatait, nemét és származását.
David Caramelli társszerző szerint az egyik legkomolyabb felfedezés, hogy az arany karkötőt viselő felnőtt, aki egy gyermeket tart a kezében, nem egy anya és gyermeke volt, ahogy azt sokan gondolták, hanem egy férfi és egy ifjú, akik között ráadásul semmilyen rokoni kapcsolat nem volt.
A kutatók nem zárják ki, hogy korábban a kurátorok manipulálhatták az áldozatok pózát és relatív helyzetét, hogy azok illeszkedjenek egy bizonyos történetmesélési narratívába. Caramelli hozzátette, nemsokára további 168 pompeji személy DNS-ét elemzik, amelynek eredményei még több tudással láthatják el a szakértőket a korról.
The post Meglepő eredményt hozott a pompeji áldozatok DNS-elemzése first appeared on 24.hu.
