A július 8-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely a „háborúellenes akciótervet”, amelynek keretében minden olyan multinacionális vállalatnak
kell fizetnie, mely úgymond extraprofitra tett szert a háborús időkben, vagyis
a bankszektornak,
a „multiknak” (feltehetően itt a kiskereskedelmi láncokra gondolt a miniszter)
és az energiacégeknek.
Ebből a hozzájárulásból csak az idei évre közel 400 milliárdos pluszbevételre számít a kormány.
A kancelláriaminiszter egyéb, a költségvetést érintő lépésről nem ejtett szót, ám még az aznap esti Magyar Közlönyben kihirdették, hogy a kormány 369 milliárd forinttal vágta meg az idei büdzsé kiadási oldalát. A listából látható, hogy a költségcsökkentés számos minisztériumot és sokféle állami fejlesztést, közszolgáltatást érint.
Annak körülményei nem ismertek, hogy az orosz-ukrán háború jelenleg – a mélybe zuhant energiaárak mellett – közvetlenül milyen negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Annak háttere is homályos, hogy egyes hazai vállalatok mikor nyerészkedhettek a háborúból. Az viszont nyilvánvaló, hogy a költségvetés drámai helyzetben van.
A hiány június végére 2656,4 milliárd forintos rekordszintre lőtt ki, ami az eredeti éves terv közel 106 százaléka. Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési deficit az EU-ban, ami hosszú távú trend következménye, hiszen évek óta 6 százalék körüli vagy feletti szinten van a deficit. Emiatt nemcsak az ellenzéki pártok, hanem az S&P hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet a júniusi választások előtt, hogy a kormány megszorításokra készül.
Nagy meglepetést tehát nem okozott, hogy egy hónappal később össze is állt, egy
Az intézkedések több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a lakosság pénztárcáját megkurtíthatják.
Hozamcsökkenést hoz a banki intézkedéscsomag
Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron jelentette be, hogy a kormány 2024-ben megkezdi az extraprofitadók kivezetését a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében. A kabinet akkoriban vállalást is tett az Európai Bizottság felé arra, hogy a támogatások lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti a különadókat. Mostanra körvonalazódott, hogy ez csak a gyógyszergyártók és a távközlési szektor esetében valósul meg, náluk is csak 2025-től, a banki különadó és az extraprofitadó mértéke változatlan marad, a védelmi hozzájárulás keretében pedig újabb terheket rónak a bankolás költségeire augusztus 1-jétől.
Részletszabályok hiányában egyelőre nem egyértelmű, hogyan áll össze a várhatóan 400 milliárdos bevételnövelő csomag. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a bankokat terhelő adóemeléssel maximum fele ekkora pluszbevételhez juthat a kormányzat. Vagyis nem kizárt, hogy újabb, jelentős sarcokkal egészítik ki a csomagot.
A Concorde Értékpapír Zrt.-nél ugyanakkor úgy számolnak, hogy a kormány a költségvetésbe már betervezett befizetéseket is hozzáadta a csomaghoz, így a 2024-es bevételi struktúrára a következő becslést adta:
a kormány a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vet ki, így a deviza tranzakciós illetékből 160 milliárd folyik be a büdzsébe.
Emelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, így az egyéb banki tranzakciós adókból 100 milliárd,
az energiaadó-emelésből 100 milliárd,
egyéb adóbevételből (valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban) 40 milliárd forinttal kalkulálnak a költségvetésben.
A kormány igyekszik megakadályozni, hogy a pénzügyi terhek növekedését a bankok áthárítsák ügyfeleikre, ezért díjemelési stopot vezet be a lakossági számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségekre.
Az intézkedéscsomag másik lényeges eleme, hogy a bankok abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó-befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A minisztérium tájékoztatása szerint „a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével kerül megállapításra az adókedvezmény. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első négy hónapjához képest”. Az idén a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, ami az előírásoknak megfelelő állampapír-vásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel akár 130 milliárd forintra csökkenthető – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca előírása egyébként más formában ugyan, de már korábban megjelent. Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet 2023. májusi módosítása során ugyanis meghatározták, hogy az a bank, amelyik növeli hosszú távú állampapír-állományát, akár az extraprofitadójának 50 százalékát is megtakaríthatja. Ebben a szabályban csak a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokra írtak elő limitet.
Ezzel a
kifelejtette ugyanis azt a kitételt, hogy a bankoknak a teljes állampapír-állományt is növelniük kell. A pénzintézetek pedig átstrukturálták állampapír-állományukat: a korábbi lejáratú kötvények mennyiségét csökkentették, a 2027 utániakat pedig az előírt mértékben megnövelték. Eközben a bankok birtokában lévő állampapírok összmennyisége csökkent, a pénzintézeteknek ugyanis inkább megérte a Magyar Nemzeti Bank magasabb hozamú betéteiben parkoltatni a pénzüket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt várta, hogy akár 1300 milliárd forinttal is megugorhatnak a bankok új államkötvény-vásárlásai, ehelyett a teljes állományuk 400 milliárddal, a 2023. májusi körülbelül 10,9 ezer milliárdról 2024 márciusára 10,5 milliárd forintra csökkent, az MNB adatai szerint.
Sok bank kihasználta az állampapír vásárlásra vonatkozó kiskaput.
– jelentette ki Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón. A kormány tehát nem ismerte be, hogy a szabályozást elírták, inkább egy nemlétező joghézagra utalt a miniszter.
Szigetváry Zsolt / MTI Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfón július 8-án.
A döntéshozók látták, mégsem szóltak, és csak egy év elteltével korrigálták ezt a hibát. A jegybank az Államadósság Kezelő Központ nagy pontossággal rálát a bankszektor – akár pénzintézetenként lebontott – állampapír-állományára, így a kormányzatnál biztosan tudhatták eddig is, hogy a bankok nem vesznek elegendő államkötvényt – magyarázta lapunknak Bodnár Zoltán jogász, közgazdász, az MNB korábbi alelnöke. A szakember szerint annak az oka, hogy a hibát korábban nem korrigálták, az lehetett, hogy a választások előtt nem akartak olyan intézkedést hozni, ami költségvetési megszorításokra utalhat.
„A bankok a jogszabály betűjét betartották, a szellemét nem. A minisztériumban valószínűleg nem gondoltak erre a lehetőségre, amikor a szabályozást írták” – értékelt ugyanakkor Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette: az állományokban nem volt olyan nagyságrendű változás, hogy az azonnali beavatkozásért kiáltott volna, miközben a bankoknak még lesz idejük korrigálni az eltérést, hiszen a kormány 2024 első 11 hónapjának átlagát fogja vizsgálni – és az eltérés nem is nagyságrendi.
Mit szeretne a kormány elérni azzal, hogy állampapír-vásárlásra készteti a piaci szereplőket? Az irányadó államkötvények hozama aukciókon, a kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően alakul ki. Ennek megfelelően ha megugrik az érdeklődés az állampapírok iránt, az a kibocsátó oldaláról költségcsökkenést eredményez, mert alacsonyabb kamattal, magasabb kibocsátási árfolyamon is megveszik a papírokat.
Ez azért fontos, mert a magyar állam 2023-ban a GDP 4,3 százalékát költötte kamatkiadásokra, ami az EU országai között a legnagyobb érték. Ráadásul a kamatkiadásokra fordított kifizetések júniusig 650 milliárd forinttal haladták meg az előző évi azonos időszaki teljesítést, mivel esedékessé vált a Prémium Magyar Állampapír sorozatok kamatszolgálata.
És miután az állampapírok kamatai jelentős mértékben csökkentek, messze nem annyira vonzók a lakosság számára, mint 2022/2023-ban. Ezt a kieső finanszírozást is pótolni kell valahonnan.
A kabinet mesterséges keresletet generál az állampapírok iránt, aminek a következménye, hogy a költségvetés nem egy valóságos, piaci árat fizet a hiány finanszírozásáért – kommentált Bodnár Zoltán. A bankok számára biztosan veszteséggel jár majd, hogy magasabb hozamú eszközök helyett magyar állampapírokba kell fektetniük a pénzüket, de hogy milyen arányban élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy kötvényvásárlás fejében a bankadó összegét 50 százalékkal csökkentsék, azt egyelőre nem lehet megbecsülni. Valószínűleg már elkezdtek dolgozni a háttérszámításokon – tette hozzá.
A kormány is biztosan készített számításokat arról, mekkorát spórolhat a csökkenő hozamszintekkel, de lépése mögött valószínűleg nem csak a hozam csökkentésének szándéka áll. Kedvezőbb színben tűnhet fel azzal, hogy az adófizetés egy részét elengedi, hiszen a különadókat egyik piaci szereplő sem kedveli. Másfelől általános kockázacsökkentésre törekszik: azzal, hogy stabil a kereslet az állampapírpiacon, nem kell készültségben lennie amiatt, hogy a hozamok esetleg elszállnak – magyarázta Regős Gábor.
Átháríthatják a bankolás megugró költségeit
A pénzügyi tranzakciós illeték alábbi elemei emelkednek a védelmi hozzájárulás miatt:
általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra nő, míg fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (eddig 10 ezer forint volt a maximum);
készpénzfelvétel esetén az illeték 0,6 százalékról 0,9 százalékra nő,
október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a valutaváltást tartalmazó ügyletekre. Az új illeték mértéke tranzakciónként 0,45 százalék, szintén 20 ezer forintos maximummal.
Az idén díjemelési stopot vezetnek be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre, és egyéb fizetési kötelezettségekre. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek bankszámláinál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, s a már fennálló szerződésekre és az újakra is irányadó.
Mohos Márton / 24.hu
A szabályozás nyomán a bankok rövid távon nem fogják megkockáztatni, hogy belenyúljanak a lakossági bankszámlaköltségekbe, mert
– értékelt lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi összehasonlító-portál ügyvezetője. Ma már számos hitel-összehasonlító oldalnál figyelik napi szinten a banki hirdetményeket, a híreket hamar lehozzák, azok körbefutnak a médiában, így bármilyen drágulás – még ha jogilag védhető is – azonnal a figyelem középpontjába kerül.
Az előzetes bejelentésekben azonban a kormány nem hangoztatta, hogy a költségtop a vállalkozásokra nem vonatkozik.
A cégek esetében egy az egyben át fogják hárítani a bankok a tranzakciós a pluszköltségeket
– állítja a szakember.
A kormány 2012 óta adóztatja a banki költségeket, az eddigi adócsomagok során pedig kizárólag a lakosságra fókuszált a jogalkotó, amikor kedvezményeket írt elő. Például a 150 ezer forint erejéig ingyenes havi készpénzfelvétel, az értékpapírszámlára történő utalások, illetve a 20 ezer forint alatti utalások illetékmentessége kizárólag magánszemélyekre vonatkozott, a cégek nem kaptak semmilyen kedvezményt.
A bankoknál hasonló a helyzet: amíg a lakossági kör esetében a prémium ügyfelek számára olyan számlacsomagokat kínálnak, amelyek ingyenes vagy kedvezményes díjú átutalást nyújtanak, addig a céges körnél egy az egyben megfizettetik a tranzakciós illetéket. Nem ismert olyan vállalkozói csomag, amelynél ezt az illetéket nem kell megfizetni – mondta az ügyvezető.
A céges ügyfelek pedig nagyobb összegeket utalnak, mint a lakosság. Amennyiben pedig a tranzakciós költségek megemelkednek, a vállalkozások előbb-utóbb be fogják építeni az áraikba a növekvő díjakat.
A bankok például kivétel nélkül élhetnek az inflációkövető díjemelés lehetőségével – ezt az idén több pénzintézet, köztük az OTP nem tette meg. De lehet számukra további mozgástér is: például magasabban tartják a hitelkamatokat, vagy az új számlacsomagokban már nem kínálnak kedvezményes lehetőségeket.
The post Megszorítócsomag érkezik, áremeléseket hozhat a banki illetéknövelés first appeared on 24.hu.
