Azokban a vitákban, amelyek a klímaváltozás elleni egyéni tettek kapcsán pattannak ki, nagyon gyakori, hogy az átlagember a teljes felelősséget a gazdagokra hárítja. Ez ugyan pszichésen könnyen érthető hozzáállás, de vajon mennyi benne az igazság? Mekkora a szénlábnyoma az egyes rétegeknek?
A Cambridge-i Egyetem számolt be nemrégiben arról, a Nature Climate Change folyóiratban közzé tett nemzetközi kutatási eredményről, amelyben négy országban végeztek felmérést e kérdésben (Dánia, USA, India, Nigéria). A kutatás során 4000 embert (országonként ezer főt) kérdeztek ki, a kikérdezettek fele jövedelem terén a felső 10 százalékba, a másik fele az ez alá tartozó 90 százalékba esett.
Minden országban a saját honfitársaik szénlábnyomát kellett megsaccolniuk az alanyoknak aszerint, hogy a becslés tárgya milyen szegény vagy gazdag volt.
Az emberek – mindegyik ország mindegyik csoportja – elsöprő többsége túlbecsülte a szegények szénlábnyomát, és alulbecsülte a gazdagokét.
Korábbi kutatásokból már világossá vált, hogy nagyon sok tévképzet él az emberekben arról, hogy bizonyos fogyasztási szokások milyen kapcsolatban vannak az egyéni szénlábnyommal. Például túlbecsülik a hatását az olyan, ma már remélhetőleg mindenki számára természetes tevékenységeknek, mint az újrahasznosítás, a villany leoltása, vagy épp a műanyag csomagolás kerülése.
Ezek ugyan fontosak, de a szénkibocsátásban nem túl nagy a szerepük. Az olyan dolgok, mint a vörös hús fogyasztása, a légi utazás, vagy a lakások fűtése-hűtése viszont alulbecsült tevékenység, holott ezeknek sokkal nagyobb a részük a szénlábnyomban.
Az országok nagyon eltérőek, azonban a gazdagok mindenütt ugyanolyanok a kutatók adatai alapján. „Hatalmas eltérés van a milliárdosok magánrepülővel tett utazásai, és aközött, hogy mi, a többiek átázott papír szívószállal isszuk az italainkat: az egyik tevékenységnek óriási része van az egyéni szénlábnyomban, a másiknak szinte semmi” – magyarázta Dr. Ramith Debnath, a kutatás résztvevője.
A kutatók azt is felmérték, hogy az egyes rétegek mennyire támogatják a különböző klímapolitikai intézkedéseket. Kiderült, hogy a gazdagabbak inkább támogatják ezeket, bár ebben az is szerepet játszhat, hogy ők az iskolázottabbak is. Azok, akik a szegények és gazdagok egyéni szénlábnyoma közti különbséget kisebbnek vélték, azok kevésbé támogatták ezeket az intézkedéseket.
„A szegényebbeknek több azonnali gondja van, mint például az, hogy miként fizetik ki a lakbért, vagy miből tudják eltartani a családjukat” – magyarázta Dr. Kristian Steensen Nielsen, a kutatás vezetője. „Azonban jövedelemtől függetlenül mindenki valós megoldásokat szeretne, legyen szó szabályozásról vagy technológiáról. A leggazdagabbaké azonban a nagyobb felelősség, az életmódjuk megváltoztatásában és az egyéni szénlábnyomuk csökkentésében.”
A kutatók hozzátették, a klímapolitikai intézkedések a leggazdagabbak érdekeit tükrözik, mivel nekik van a legnagyobb anyagi és politikai befolyásuk is a döntésekre, de csak nagyon ritkán tartalmaznak olyasmit, ami az ő életmódjukra hatással volna. Azonban az, ha világossá válik az átlagember számára, hogy mekkora különbségek is vannak a szénlábnyomokban, ezzel politikai nyomást tudnának gyakorolni, a hatékonyabb, mindenkinek megfelelő klímapolitikáért.
The post Mekkora valójában a gazdagok szénlábnyoma? first appeared on National Geographic.
