Mi köti össze a finnországi iskolai vérengzést Amerikával?

Osztálytársait támadta meg kedden egy 12 éves tanuló Finnországban, a vantaai oktatási intézményben, a viertolai általános iskolában. A fiú egy kis kaliberű pisztollyal kezdett lövöldözni, hatodikos társai közül egyet megölt, két másikat pedig súlyosan megsebesített. Az osztályteremben tartózkodó tanár és a többi diák azonnal a sérültek segítségére siettek, de egyik társukat már nem tudták megmenteni. A két másik sebesült állapota továbbra is súlyos.

A rendőrség körülbelül öt kilométerre az iskolától, már Helsinki területén járva fogta el a merénylettel gyanúsított hatodik osztályos tanulót, akiről kiderült, hogy egyik közeli rokona – engedéllyel tartott – lőfegyverével hajtotta végre a támadást. A 12 éves elkövető a finn jog szerint nem büntethető. A földre tepert fiút egy kocsival éppen elhajtó autós videóra is vette. A felvételen a gyilkos fegyver – nagy valószínűséggel egy 22-es kaliberű pisztoly – is látható. A fegyver a járdán hevert, valószínűleg félrelökték, amikor elkapták a fiút.

Mivel Finnországban a 15 év alatti elkövetőket nem lehet börtönbe zárni, a 12 éves fiút a szociális ügyekkel foglalkozó hatóságoknak adta át a rendőrség. Az eddig feltárt adatok szerint a lövöldözés nem függ össze semmiféle bandaháborúval vagy a szervezett bűnözéssel. Petteri Orpo miniszterelnök – akit sokkolt a bűncselekmény – az eset részletes kivizsgálását ígérte. A BBC kiemeli, hogy az iskolások a szokásos hosszú húsvéti szünet után tértek vissza az iskolába, tehát az első tanítási napon történt a tragédia. A rendőrség gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet miatt nyomoz.

Markku Ulander / Lehtikuva / AP / MTI A gyermekek hozzátartozói rendőri kísérettel mennek az intézménybe 2024. április 2-án, miután egy 12 éves tanuló lövöldözött a viertolai általános iskolában, Helsinki elővárosában, Vantaában.

Finnországban az állami épületeken félárbócra eresztették a nemzeti lobogókat. Az iskola elé, ahol a tragédia történt, gyertyákat hoztak a környéken lakók és más gyászolók. Megszólalt a korábbi miniszterelnök, Sanna Marin is, aki mély együttérzését fejezte ki, illetve azt írta, hogy a „szavak nem elegendők” a történtek után. Részvétét fejezte ki a svéd miniszterelnök, illetve a lett, a cseh külügyminiszter, továbbá szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részvétét nyilvánította finn kollégájának, Elina Valtonennek.

Nem véletlen a gyors svéd reakció: Vantaa a finnországi svédek által is lakott vidéken fekszik, svédül Vanda a neve, és Finnország negyedik legnépesebb városa. Helsinki egyik elővárosának számít, sőt, hivatalosan is része Nagy-Helsinkinek, a finn főváros körüli agglomerációs térségnek.

Koszovói lány az egyik súlyos sérült

Kedd esti hírek szerint a vantaai lövöldözésben megsebesült súlyos sérültek egyike egy koszovói lány volt. Ezt Koszovó stockholmi nagykövetsége erősítette meg. Vantaa a finnországi svédek által is lakott vidéken fekszik, svédül Vanda a neve. Errefelé igen sok bevándorló él. Vantaa az északi ország egyik kapujának is tekinthető, hiszen helyet ad az ország legnagyobb repülőterének.

Egyes hírek szerint az iskolában, ahol a lövöldözés történt, jórészt olyan gyerekek tanultak (mintegy kilencszázan), akik nem a leggazdagabb társadalmi rétegekbe tartoztak. Vannak olyan értesülések, hogy pszichiátriai problémákkal küzdő tanulókat is oktattak az intézményben. Vantaa város honlapja szerint az ottani önkormányzat egy speciális oktatási lehetőséget kínál az ilyen mentális problémákkal küzdő gyerekeknek, méghozzá épp a viertolai iskolában. Egyelőre azonban nem világos, hogy a lövöldözés összefügg-e ezzel a speciális programmal.

Petteri Orpo kijelentése mindazonáltal erre a lehetőségre is utal. A BBC beszámolója szerint a kormányfő úgy fogalmazott:

nyilvánvaló, hogy túl sok fiatal küzd a saját mentális egészségével, és minél előbb képesnek kell lennünk megoldani ezeket a problémákat.

Ezek az információk felvetik a kérdést: vannak-e közös jellemzői a világszerte egyre szaporodó iskolai gyilkosságoknak, amelyek tőlünk délre, Szerbiában, illetve a tengerentúlon, az Egyesült Államokban is komoly politikai hullámokat gerjesztenek.

Markku Ulander / Lehtikuva / AP / MTI Rendőrök a viertolai általános iskolánál 2024. április 2-án, miután egy tanuló lövöldözött.

Szerbiában tavaly májusban egy diák a belgrádi iskolájában nyolc tanulótársát és egy őrt lőtt agyon. Két nappal később egy utcai tömeggyilkosság történt. A két tragikus esetet követően komolyan megingott Aleksandar Vucic szerb elnök népszerűsége. A lövöldözések után déli szomszédunkban szigorú fegyverbegyűjtési akciók indultak. A délszláv háborúk óta nagyon sok ilyen eszköz lehetett illegálisan a szerb lakosságnál. Időközben a szerb elnök úrrá lett a helyzeten, a parlamenti választásokat addig húzta, amíg az év végén gyakorlatilag túlnyerte magát Vucic pártja Szerbiában.

A belgiumi Flamand Parlament alá tartozó Flamand Békeintézet 2019-es jelentése szerint közel 80 millió lőfegyver lehet az Európai Unió területén magánszemélyeknél. Ezt a 80 millió pisztolyt, puskát és egyéb eszközt legalább 25 millió magánember birtokolja, főleg férfiak. Száz emberre vetítve tehát 15,7 fegyver van az európai polgároknál. A legtöbb fegyver a legnépesebb országokban található, így Franciaországban és Németországban. Ugyanakkor egy főre eső adatokat nézve a legtöbb fegyverrel rendelkező országok közül a VVI hármat emel ki:

Svédországot,
Finnországot
és Ciprust.

A VVI szerint a leggyakoribb ok, amiért valaki fegyvert tart – a vadászat. Finnországra ez hagyományosan igaz. Ezt egy finn forrás is megerősítette a 24.hu-nak – a tradíció nagyon erős az északi államban. Forrásunk ugyanakkor vitatta azt a legendát, miszerint a finnek azért is tartanak fegyvert, mert félnek egy orosz támadástól. Egy másik forrásunk szerint viszont igenis létezik ez a „suttogó propaganda” az északi államban, a lövészklubokba például részben így toborozzák az új tagokat, márpedig lövészklubból rengeteg működik Finnországban.

Sőt, a vadászatot a finn politika nyíltan is használta az orosz-, illetve szovjetellenes érzelmeket kihasználva. A Szovjetunióval szoros kapcsolatokat fenntartó egykori finn államelnök, Urho Kekkonen nyilvánvalóan a Kreml-barátságáról szóló vádakat próbálhatta eloszlatni azzal, hogy együtt vadászott a „Fehér Halállal”, a világ egyik legismertebb mesterlövészével, Simo Häyhävel, aki a finn-szovjet háborúban, 1939–40-ben állítólag 500 szovjet katonát lőtt ki.

A híres-hírhedt finnországi fegyverbegyűjtési akció

A második világháború után – amelyet az északi ország ismét egy győzelemmel felérő vereséggel fejezett be, akárcsak az 1939–40-es szovjet-finn háborút – nagyszabású fegyverbegyűjtési akció indult Finnországban. A helyi kommunisták irányították ekkor a belügyet, így az államrendőrség két magas rangú katonatisztet vádolt meg az országszerte megindult fegyverrejtegetés szervezésével. A megvádolt ezredesek valószínűleg csak magukra vállalták a legfelsőbb hadvezetés hallgatólagos beleegyezésével folytatott akciót. Végül kommunista nyomásra egy visszamenőleges hatályú, 1947-ben elfogadott törvénnyel üldözni is kezdték a fegyverrejtegetési akció résztvevőit, ám még a szovjetbarát politikusok körében is bizonytalanságot keltett, hogy nem voltak tisztában a fegyverrejtegetés mértékével. Nem tudták például, hogy a lakosság mekkora hányadánál maradtak fegyverek, és így azt sem, hogy mire számíthatnak egy esetleges kommunista puccs esetén a lakosság részéről. Ám az állítólagosan fenyegető kommunista puccs elmaradt. A kommunisták bukása után egy korábbi „fegyverrejtegető”, Kaarlo Heiskanen lett a finn hadsereg főparancsnoka az ötvenes évek közepén. Más elítélt fegyverrejtegetők pedig tábornoki rangra emelkedtek.

A VVI szerint is a vadászat után a második leggyakoribb magyarázat arra, hogy az EU-n belül valaki otthon fegyvert tart, az szakmai ok – például az, ha valaki rendőr. A harmadik helyen a sportlövészet következik indokként, és csak ezt követően jön szóba – sokkal kisebb gyakorisággal – hogy valaki önvédelemből tart fegyvert, esetleg gyűjti az ilyen eszközöket.

Finnországban a fegyverviselés engedélyhez kötött, és a leggyakoribb ok a kérelmeknél, hogy az illető egy vadásztársulathoz csatlakozik, vagy belép egy lövészklubba – magyarázta forrásunk.

A flamand kutatások legfontosabb megállapítása, hogy van összefüggés a lőfegyverbirtoklás és a lőfegyverek általi halálozás között. Abban az országban, ahol több az ilyen eszköz, ott nagyobb a lőfegyverek okozta halálesetek száma is. Az összefüggés azonban nem a vantaai esethez hasonló merényleteket nézve erős, hanem az öngyilkosságokat tekintve.

A CNN kiemeli, hogy miközben Finnországban a világon az egyik legmagasabb arányú a lőfegyverek birtoklása, addig az iskolai lövöldözések rendkívül ritkák.

Markku Ulander / Lehtikuva / AP / MTI Mécsesek és virágok az intézmény udvarán 2024. április 3-án, miután az előző nap egy tanuló lövöldözött a viertolai általános iskolában, Helsinki elővárosában, Vantaában.

A finn statisztikák egyébként nagyon bizonytalanok. A hivatalos adatok szerint például csak pár tízezer fegyvert tartanak illegálisan az országban, de akadnak olyan becslések is, amelyek szerint 250 ezer fegyver is lehet engedély nélkül a lakosságnál. Az engedélyezett fegyverek száma valamivel jobban áttekinthető: 1,5–1,6 millió lőfegyver lehet „jóváhagyottan” magánszemélyeknél. Körülbelül 650 ezer főnek lehet engedélye erre, közülük pedig húszezren több engedéllyel is rendelkeznek.

Bár ritka az iskolai lövöldözés Finnországban, néhány esetet felsorol az amerikai hírforrás:

2007-ben Pekka-Eric Auvinen, egy 18 éves tanuló a saját, Tuusula városában lévő középiskolájában nyitott tüzet, és nyolc embert ölt meg, további tíz személy megsebesült. Végül maga ellen fordította a fegyverét, és öngyilkos lett – búcsúlevelét megtalálták, amit a családjának írt.
Pár hónappal később, de már 2008-ban Matti Juhani Saari, egy 22 éves fiatal férfi nyitott tüzet egy iskolánál, tíz embert és aztán magát is megölve. E két eset után a finn kormány megszigorította a lőfegyverek használatát és engedélyezését magánszemélyek esetében, különösen a kézifegyverek és revolverek birtoklását nehezítették meg.

Akár vadászatról van szó, akár lövészklubokról, az tény, hogy az USA-hoz képest jelentős eltérések vannak a fegyverek engedélyezésében és magánszemélyek általi használatában. De a legnagyobb különbség abban a „filozófiában” van, amivel a fegyvertartást a politika magyarázza a két országban. Az Egyesült Államokban a National Rifle Association egy erős lobbiszervezet, amely a fegyvertartást alkotmányos jognak tartja. Márpedig az amerikai alkotmány „szent” az USA-ban. Az NRA-nek a 2010-es években ötmillió tagja volt – saját bevallása szerint. A fegyvertartás és szabályozás Amerikában állandó politikai téma: az iskolai lövöldözések miatt a demokrata Joe Biden elnök folyamatosan a fegyvertartás korlátozásáért küzd, ezzel szemben a politikai jobboldal és Donald Trump exelnök – aki Biden kihívója lesz a novemberi elnökválasztáson – inkább az NRA oldalán áll.

EPA / MTI A nashville-i rendőrség által közreadott képen Audrey Elizabeth Hale fegyverrel hatol be a Covenant keresztény magániskolába 2023. március 27-én. A 28 éves nő – aki korábban az iskola diákja volt – megölt három tanulót és az iskola három dolgozóját, köztük az iskola vezetőjét, majd a rendőrök agyonlőtték.

A fegyverpárti jobboldali és szélsőjobboldali aktivisták közül néhányan már odáig jutottak, hogy a lövöldözések megtörténtét is kétségbe vonták. Ezért volt precedens értékű, amikor a szélsőséges amerikai rádióst, Alex Jonest a Sandy Hook általános iskolában elkövetett mészárlás áldozatainak hozzátartozói beperelték, és 1,5 milliárd dollárt nyertek vele szemben. Ebben a connecticuti tragédiában több mint kéttucatnyian haltak meg – Jones ezt vonta kétségbe. Az összeesküvés-elméleteket terjesztő rádiós szinte azonnal a csődbe menekült a pervesztés és a gigantikus összegű kártérítés nyomán. Ám egy decemberi hír szerint a felperesek most egy 85 millió dolláros összeget kérnének már csak tőle, egy feltehetően peren kívüli egyezség reményében.

Amerikában új jelenség az is, hogy nemrégiben elítéltek olyan szülőket, akiknek a gyereke követett el mészárlást 2021-ben egy iskolában. A 2021-es tragédia a michigani Oxford High Schoolban történt, ahol a 15 éves Ethan Crumbley gyilkolt. Az ügyészek szerint a gyerek megpróbált mentális problémáira segítséget kérni a szüleitől, de azok nem figyeltek rá. S nem tettek meg mindent az ellen sem, hogy a fiuk hozzáférjen az otthon tartott lőfegyverhez sem.

Az egyelőre nem tudható, hogy a mostani finnországi gyilkosság nyomán felelőssége vonják-e a vantaai merénylő szüleit. Ám nem kizárt, hogy az Oxford High School esete párhuzamba állítható a vantaai tragédiával, miután a finnországi elkövető esetében is felmerülhetnek pszichiátriai problémák.

És végül ne hagyjuk figyelmen kívül az amerikai és a finn fegyvertartási szabályok kapcsán azt sem, hogy mindkét országban óriási üzletet jelent a fegyvergyártás. Az amerikai fegyvergyárak jól ismertek, de például a Simo Häyha által 1939–40-ben használt pisztolyok egyikét is az a SAKO gyár készítette, amelyet 2000-ben vásárolt meg az olasz Beretta. Ezen kívül még számos finn cég foglalkozik hasonló tevékenységgel, így a fegyvergyártás az északi országban sem elhanyagolható jelentőségű. Nemrég írtunk arról is, hogy a hagyományos fegyverek és lőszerek gyártása felértékelődött az Európai Unióban az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta. Az ilyen lőszerek gyártásában ráadásul Finnország most élen jár az EU-ban, hiszen az északi állam nem állította le a hagyományos fegyvergyártási programjait, számos más európai országgal ellentétben.

The post Mi köti össze a finnországi iskolai vérengzést Amerikával? first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed