2025. augusztus 12-én a mesterséges intelligenciával foglalkozó Perplexity 34,5 milliárd dolláros ajánlatot tett a Google Chrome böngésző megvásárlására. A javaslat olyan kötelezettségvállalásokat tartalmaz, mint a forráskód nyílt hozzáférhetőségének fenntartása, 3 milliárd dollár befektetése a Chrome fejlesztésébe két év alatt, valamint a Google alapértelmezett keresőmotorként való megtartása.
Az ajánlat az USA-ban tapasztalható erős szabályozási nyomás eredménye, hiszen egy folyamatban lévő trösztellenes ügyben a Chrome esetleges leválasztását fontolgatják, és a döntésre már 2025. augusztusban sor kerülhet. Hogy mennyire vehető komolyan a Perplexity ajánlata, illetve milyen forgatókönyvekre van esély a Chrome eladása kapcsán, azt az XTB befektetési alkalmazás szakértői járták körbe.
Az Alphabet, a Google tulajdonosa számára a Chrome stratégiai értékű eszköz: nem csupán egy népszerű böngésző, hanem a vállalat termék-ökoszisztémájának kapuja, amely értékes adatokat szolgáltat a keresési algoritmusok, a reklámok és a mesterséges intelligencia erőforrásai számára. A Chrome feletti ellenőrzés elvesztése a Google anyavállalatának a versenyképesség gyengülését és a jelenlegi bevételeket és technológiai innovációt támogató vertikális integráció csökkenését jelentené.
Irreális ajánlat
Bár a Perplexity állítása szerint vannak befektetők, akik hajlandóak finanszírozni az augusztus 12-én tett ajánlatot, ez az XTB szakemberei szerint irreális, tekintve, hogy a főleg mesterséges intelligenciában utazó startup piaci értéke jelenleg 14 és 18 milliárd dollár között mozog. Az ajánlat a szakértők szerint csupán egy marketingfogás, amelynek célja a cég hírnevének növelése, illetve és a Perplexity saját böngészőjének, a Cometnek a népszerűsítése a felhasználók és törvényhozók körben.
Az Alphabet nmindeközben egyáltalán em mutat szándékot a böngésző eladására, és várhatóan fellebbezni fog minden olyan bírósági döntés ellen, amely elidegenítését írja elő, ez pedig évekig is eltarthat. Jogi szakértők úgy vélik, hogy a trösztellenes ügyet vezető bíró inkább megvárja a fellebbezések lezárását, mielőtt elidegenítést írna elő.
Továbbá, még ha lenne is valamilyen eladási forgatókönyv, más potenciális érdekelt felek, mint például az OpenAI, a Yahoo vagy az Apollo Global Managementhez hasonló alapok is bekapcsolódhatnak a versenybe, bár a Google továbbra is előnyben van az erőforrások, a hírnév és a felhasználói bázis tekintetében.
Gazdasági szempontból az elemzők a Chrome értékét 20 és 50 milliárd dollár közé becsülik, ami a Perplexity javaslatát reális tartományba helyezi, de a startup pénzügyi kapacitásának hiánya miatt nehéz megvalósítani. Mégis, már maga az ajánlat bejelentése is betölti a szerepét: növeli az Alphabetre nehezedő szabályozási nyomást, feltárja a Chrome stratégiai értékét, és a Perplexity-t a böngészők és az online keresés jövőjéről szóló nyilvános vita középpontjába helyezi.
- A Chrome sikeres védelme és megtartása: ebben a forgatókönyvben az Alphabet jogi és politikai eszközökkel elkerüli a Chrome eladására kényszerítő végleges döntést. Ehhez hosszú távú jogi erőforrások, lobbizás a szabályozó hatóságoknál és esetleges önkéntes kötelezettségvállalások szükségesek a trösztellenes aggályok enyhítésére.
- Részleges eladás vagy ellenőrzött kiválás: ha a jogi és politikai nyomás olyan mértékben növekszik, hogy valamilyen formában elkerülhetetlen lesz a szétválasztás, az Alphabet dönthet úgy, hogy részlegesen leválasztja a Chrome-ot. Ez egy független leányvállalatba történő kiválasztással történhet, de a Google-lal továbbra is szerződéses kapcsolatok maradnak fenn, biztosítva, hogy a keresőmotor és a felhőszolgáltatások továbbra is előnyösen integráltak maradjanak. Egy ilyen intézkedés csökkentené az adatok és az integráció teljes elvesztésének kockázatát, de teret nyitna a versenytársaknak a felhasználói élmény befolyásolására. Ez a forgatókönyv 5–10 százalékos bevételkieséssel járhat (évi 8,75–17,5 milliárd dollár), ha a forgalom egy része más keresőmotorokra vándorol.
- Bíróság által elrendelt teljes értékesítés: ebben az esetben az Alphabet kénytelen lenne eladni a Chrome-ot egy versenytársnak vagy befektetési alapnak, ezzel elveszítve egy kritikus csatornát az adatokhoz és a felhasználókhoz való hozzáféréshez. Ez jelentős hatással lehetne a hirdetési bevételekre, mivel a Google keresőforgalmának jelentős része magából a Chrome-ból származik. Ebben az esetben az Alphabetnek fel kellene gyorsítania az Androidba, a Pixelbe, a YouTube-ba és a generatív mesterséges intelligenciába történő beruházásait, hogy kompenzálja a böngészőpiacon elvesztett befolyását. Ezenkívül megpróbálhatná megerősíteni a Google Search jelenlétét más böngészőkben is, több millió dolláros megállapodások révén, ahogyan jelenleg az Apple-lel a Safari esetében teszi.
The post Mi lesz, ha a Google-nek tényleg el kell adnia a Chrome böngészőt? first appeared on 24.hu.
