ÍRTA: DARY LAUSTIN
ILLUSZTRÁCIÓ: ANNA GODEASSI
Az orvostudomány tévedett. A pszichiáterek évtizedekig úgy hitték, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart, angol nevének rövidítésével ADHD-t az érintett gyermekek idővel kinövik. A legújabb kutatások azonban nagyon mást sugallnak. Az Egyesült Államokban mintegy 7 millió gyermekről tudott, hogy ADHD-érintett. Ehhez képest az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (US CDC) nemrég közreadott felmérésében rámutat: a felnőttkorú lakosság körében nem kevesebb mint 15,5 millióan érintettek, viszont minden második esetben csak felnőttkorban születik erről diagnózis, vagyis derül ki az ADHD-érintettség ténye.
Tény, hogy az életkor előrehaladtával az ADHD más képet mutat, de ma már nyilvánvaló: főleg azért, mert a felnőtt már jobban el tudja leplezni a tüneteit. Az ADHD-érintett általában nehezen összpontosít, nyughatatlan, közbe-közbevág, ha a másik beszél, mindig feszeng, amikor türelmesnek kellene lennie. „Az ADHD-s gyermek nem tud nyugodtan ülni az iskolapadban, fészkelődik, felfelugrál. Ugyanez a felnőttnél abban nyilvánulhat meg, hogy a lámpánál idegesen várja a zöldet, vagy a bolti sorban türelmetlenkedik” – mondjaa Marylandi Egyetem pszichológiaprofesszora, Jill RachBeisel…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin 2025. novemberi lapszámában.
The post Miért tűnik másnak a felnőttkori ADHD? first appeared on National Geographic.
