Az ízlésről nem lehet vitatkozni, pláne, ha a művészetekről van szó, nem is nagyon szeretjük, ha megmondják nekünk, mit gondoljunk egy adott alkotásról.
Vagy mégis?
Azahriah-ról már mindenkinek van véleménye Magyarországon, ennek ellenére hatalmas nézettséget érnek el az énekes számait boncolgató, jellemzően külföldiek által készített videók, különösen a magyar fogyasztók körében. A magyar énekes dalaira rácsodálkozó nemzetközi véleményvezérek közül is kiemelkedik Anthony Ray, aki közel 290 ezer feliratkozóval rendelkezik az oldalon. A belga youtuber Azahriah szinte egész életművét feldolgozta már, mostanában sokszor arra reagál, hogy a közönség hogyan reagál Azahriah dalaira.
Azahriah nemrég a The VR podcastjében mesélt a megnövekedett reakció-áradatról, az énekes elmondása szerint régen is voltak ilyen videók, 2024 tavaszán azonban elindult egy hatalmas hullám, a világ minden részéről özönlöttek reakcióvideók, a tartalomgyártók azóta is egymástól függetlenül, „nem összebeszélve” boncolgatják Azahriah számait. A hullám nem hogy alábbhagy, de még magasabbra csap, például amikor az IRL-(in real life)streamet vegyítik a reakcióvideóval, nemrég a nálunk futkározó Ishowspeed reagált élőben a már több mint két éve megjelent Four Moodsra, ráadásul Budapesten, ami szintén nagyot dobott a dal hallgatottságán.
Az énekes a podcastben elmondta azt is, hogy a dalaival foglalkozó reakcióvideókat 70-80 százalékban magyarok fogyasztják, azaz olyanok, akiknek jó eséllyel már és kialakult a megingathatlan véleményük Azahriah dalaival kapcsolatban, azaz elméletileg már nem nagyon tudná azt befolyásolni egy vadidegen youtuber.
De akkor miért fontos egy Azahriah-rajongónak, hogy az elméletileg sziklaszilárd meggyőződése, három teltházas Puskás és ilyen-olyan rekordok után egy random belga is megerősítse a véleményét? Miért imádjuk nézni mások reakcióját, és miért akarjuk elhinni, hogy a reagáló valóban először hallja az adott számot?
„Van benne egy kis fordított pszichológia”
A reakcióvideók történelme most íródik igazán, a kezdeteket nehéz is meghatározni, de a formátum már évtizedekkel ezelőtt, a YouTube előtti időkben is megjelent, Japánban már a 80-as években is sugároztak olyan tévéműsorokat, amelyekben hírességeket bevonva reagáltak a meghökkentő történésekre. A videómegosztó platform első, reakcióvideónak nevezhető tartalma egy 2006-os felvétel volt, amelyben két kisgyerek ámuldozott a karácsonyra kapott Nintendón. A felvétel virális lett, az emberek pedig odáig voltak a csodálkozó kicsikért. Ez még nem a klasszikus vagy mai értelemben vett reakcióvideó volt, de elindította a hullámot. A 2007-es Scary Maze Game-ben már azt nézték, hogy ijednek meg az emberek, ugyanebben az évben jelent meg a fekáliában roskadozó 2 Girls 1 Cup előzetese, ami egyeseknél annyira kiverte a biztosítékot, hogy képtelenek voltak nem nézni.
Azt hiszem, van benne egy kis fordított pszichológia
– mondta róla Brad Kim, a Know Your Meme alapítója és főszerkesztője, aki szerint azzal, hogy nagyjából azt üzenték, hogy senki se nézze meg a botrányos filmet, pont azt érték el, hogy mindenki az ellenkezőjét tegye. A csatornára özönlöttek a nézők, akiknek bőven elég volt, hogy a veszélyes izgalmat úgy éljék át, hogy közvetlenül nem kell szembenézniük vele.
Az első, kifejezetten reakciókra épülő csatorna a Fine Brothers Entertainment volt, vagyis lett. Az amerikai testvérpár, Benny és Rafi Fine eleinte saját tartalmakat tettek közzé, majd átálltak, elkezdtek reagálgatni és meg is nőtt a népszerűségük, később ők hozták létre a Kids React csatornát, ahol kifejezetten gyerekek reakcióit mutatták be. Később átnevezték magukat React Mediára, különböző felületeiken 44 millió feliratkozójuk lett, a videók pedig összességében milliárdos megtekintésig jutottak. A többi között ezt is megtudhattuk Carolina Carrêlo tanulmányából, amit a Malmői Egyetemen készített, és amelyben a reakcióvideók történelmét és sikerét kutatta.
Fél lábbal a komfortzónán kívül
Egyre többen kezdték felismerni, hogy egy virális témára, videóra készített reakcióvideóval hihetetlen sikereket érhetnek el, ráadásul az algoritmus is szeretni fogja a tartalmaikat. A YouTube-on szinte bárkit el lehet érni, a nagy számok törvénye alapján pedig biztos, hogy lesz olyan, akinél betalál a tartalom – vagy mert szereti, vagy mert utálja.
Így aztán nemcsak az aktuális slágerek tarolhatnak, de olyan dalok is új erőre kaphatnak, amelyek akár több évtizeddel ezelőtt születtek. Az egyik legtöbbet említett példa a TwinsthenewTrend csatorna, azaz Tim és Fred Williams egyik reakcióvideója, amelyben Phil Collins „In the Air Tonight” című számán ámuldoznak. A videó után a dal a 2. helyre került az iTunes listán 2020-ban, de nem csak a reakciót követő időszakban, de hosszabb távon is kitartott a siker, az összes korosztály körében.
A duó is rappel indult, mint Anthony Ray, de ők a klasszikusok felé fordultak, a CNN-nek elmondták, kezdetben ragaszkodtak a hip-hop reakcióvideókhoz, ám egy Frank Sinatra-dal mindent megváltoztatott, és azóta több műfajban is elmélyedtek. Mindenre reagáltak a Panterától vagy Lauryn Hilltől kezdve a Rage Against the Machine-en át az A-ha-ig vagy Marvin Gaye-ig.
A duó nagyon jól járt azzal, hogy elővette a slágereket, a TwinsthenewTrendnek immár közel 900 ezer feliratkozója van, úgy, hogy a csatorna alig egyéves.
„Mert mi feketék vagyunk” – mondta Fred Williams a videóik népszerűségéről, de kifejtett egy komolyabban vehető magyarázatot is, szerinte az emberek riktán lépnek ki a komfortzónájukból, a reakcióvideók pedig meglépik ezt helyettük, a többi között ez lehet a siker záloga.
Az idősebb közönség számára is vonzó ez a forma, amivel újra felfedezik egy-egy dal iránti szeretetüket, a fiatalabb hallgatók pedig jellemzően szinte könyörögnek a kommentmezőben, hogy az általuk választott dalt hallgassa meg a youtuber.
Az előadónak és az önjelölt kritikusnak is anyagi haszna származik a videóból – de miért kedvelik azok, akik nem hogy nem keresnek, de sokszor még pénzt is áldoznak erre?
Újraéljük a pillanatot, mérsékeljük a kockázatokat
Egyfelől érdekes lehet a mások megtapasztalásán keresztüli megtapasztalás is, különben nem néznénk, ahogy mások fociznak vagy éppen számítógépen játszanak. Így az is érdekelheti az embert, hogy mások miket néznek, hallgatnak és mi a véleményük ezzel kapcsolatban. Hiába lehet valakinek erős és megingathatatlan álláspontja, az információgyűjtés fontos eleme a vélemény kialakításának. Például, hogy hogyan lehet – vagy véleményvezért követve hogyan kell – gondolkozni a tartalomról.
– mondta lapunknak Székely Levente. Az Ifjúságkutató Intézet vezetője szerint ha olyan tartalmat fogyasztunk, amellyel kapcsolatban már van kialakított véleményünk, ösztönözhet minket az, hogy ütköztethetjük az álláspontjainkat, megtapasztalhatjuk, hogyan lehet másképpen gondolkodni az adott dologról. Ha a felhasználó olyan dalról, filmrészletről lát reakciót, amit már ismer, akkor picit újraélheti azt a pillanatot, amikor először találkozott az adott tartalommal. Így össze is tudja hasonlítani a véleményeket, „én már tudom, hogy működik, de kíváncsi vagyok az ő reakciójára is”-felütéssel.
Ha addig számára ismeretlen tartalommal találkozik, akkor megjelenhet szempontként a kockázatmérséklés is. Ha lehúzzák a tartalmat, akkor a felhasználó úgy érezheti, hogy megspórolta azt az időt, amit egy rossz szám vagy film meghallgatására/-nézésére áldozott volna
– mondta Székely Levente.
Úgy tűnik, hogy az embereknek majdnem mindegy, hogy valódi spontán vagy megrendezett reakcióvideót látnak. A mai napig számtalan olyan videót láthatunk a közösségi médiában, amelyen egyértelműen látszik, hogy megrendezett, mégis iszonyatos nézettséget produkál. A spontaneitásnak nagy ereje van, az őszinte rácsodálkozás nagy hatással van a befogadóra, az a legprofibb, aki a sokadik hallgatásra is el tudja hitetni, hogy ez az első találkozása az adott tartalommal.
A felhasználók ön- és visszaigazolásként is tekinthetnek a youtuberek reakcióira, hisz a saját véleményüket, gondolataikat hozzá tudják igazítani az influenszerekéhez. Saját döntéseinket szeretjük megerősítve látni, amikor valami mellett döntöttünk. Azt, amit választottunk, felértékeljük, azt pedig, amit nem, leértékeljük a későbbiekben. Választásunkat értékesnek gondolhatjuk, ha kapunk rá egy megerősítést egy véleményvezértől, és emiatt jobban is tudjuk érezni magunkat. És megerősítést bármikor kaphatunk, csak keresni kell a YouTube több millió tartalma között.
– fogalmazott a szakember.
Ha egy adott tartalom nem tetszik, de a befogadó nem tudja meghatározni, hogy miért, akkor nagy segítség lehet számára egy véleményvezér iránymutatása. Meg tudja magyarázni, hogy mi lehet a probléma, ad egyfajta narratívát, segít helyretenni, megfogalmazni a néző gondolatait, aki ezután békébe kerülhet magával.
Nem nagyon számít, hogy egy dal új vagy régi, az influenszer személye, reakciója fontosabb. Ha új, akkor nagy felhajtóereje lehet az aktualitásnak és a viralitásnak, de azok a tartalmak is igen nézettek, amelyekben idősebbek reagálnak mai dalokra vagy akár fiatalok a „régi idők” zenéire.
Egyelőre nem tudni, meddig tarthat ki a reakcióvideók népszerűségre, de a trend megszakadására nem holnap kell számítani. Mindig jönnek új tartalmak, dalok, amelyek népszerűek lesznek és az emberek pedig ugyanúgy meg akarják hallgatni arról mások véleményét is. Egyes zeneszámok ideje lejárhat, de a zene örök, és az azzal kapcsolatos reakciók is azok.
A reakcióvideók műfaja sem mostanában fog eltűnni, akár komoly politikai eseményekről, akár csak egy szimpla szexiskedő viccelődésról van szó. Arra viszont számítani lehet, hogy a bizonytalan jogi helyzet miatt akár feszültség is lehet a reagáló és a dal jogos tulajdonosa között.
Miután Anthony Ray felfedezte Azahriah-t, egyre-másra jelentek meg más véleményvezérek is, hogy reagálhassanak a magyar énekes számaira. Sokan – mint később kiderült – Azahriah engedélye nélkül használták fel a számait, amiből kisebb balhé lett, de a youtuber még ebből is tartalmat tudott készíteni. Igaz, ezt a videóját jóval kevesebben nézték meg, mint amikor csak egy mindenki számára ismert dalra csapkodta az asztalát.
The post Miért vágyunk arra, hogy egy idegen megmondja nekünk, amit már úgyis tudunk? first appeared on 24.hu.
