A karácsonyi időszak nemcsak az ünneplésről és az elcsendesedésről szólt régen, hanem a jövő fürkészéséről is. A paraszti világban kiemelt jelentősége volt annak, milyen időjárást tapasztaltak az év legfontosabb ünnepnapjain, hiszen ebből következtettek a következő esztendő termésére, a nyár alakulására vagy éppen a szüret bőségére. Karácsonytól szilveszterig szinte minden naphoz kapcsolódott valamilyen időjósló hiedelem.
Szenteste
December 24-e, karácsony éjjele különösen fontos megfigyelési időszak volt. A néphit szerint, ha az éjféli mise idején csillagos az ég, akkor a következő évben sok kukorica terem. A tiszta, csillogó égbolt általában kedvező előjelnek számított, amely bőséget és jó termést ígért a gazdáknak.
Karácsony napja
Karácsony első napjához, december 25-éhez több jóslat is kapcsolódik. A legismertebb mondás szerint:
ha fehér karácsony, akkor zöld húsvét, ha fekete karácsony, akkor fehér húsvét.
Emellett úgy tartották, hogy ha karácsony napján tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés és sok bor várható. Ugyanakkor a lucskos, enyhe karácsonyt már kevésbé látták derűsen: a megfigyelések szerint a lucskos karácsony rossz nyarat és gyenge termést jelezhet.
István napja
December 26-a, István napja megerősíthette vagy éppen megcáfolhatta a karácsonyi jóslatokat. A hagyomány szerint, ha karácsony másnapján is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés várható, különösen a szőlő és a gabona ígért bőséget. A napos István-napot sok helyen a jó bor évének előjeleként tartották számon.
Széljárás karácsonykor
A karácsonyi időjárás megfigyelésénél a szél iránya sem volt mindegy. A hiedelmek szerint:
- a keleti szél marhavészt,
- a déli szél betegséget,
- az északnyugati szél emberhalált,
- míg az északi szél jó esztendőt ígért.
Szilveszter éjszakája
Az év utolsó napja, december 31-e szintén fontos időjósló nap volt. Ha szilveszter éjjelén ragyogtak a csillagok, bőséges aratásra és szüretre számítottak. Ugyanakkor rossz jelnek tartották, ha éjjel esett az eső, de újév reggelére kisütött a nap, mert ez gyenge termést hozott.
Megfigyelések alapján, ha az esztendő utolsó estéje és az új év első napja időjárásában megegyezett, akkor gazdag, jó termést hozó évre lehetett számítani.
Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy Dömötör megmutatja, milyen lesz a tél, a medvék azt, hogy mikor jön a tavasz, az újra virágzó akác pedig az ősz hosszát jelzi a népi megfigyelések szerint.
The post Mit ígér a karácsonyi égbolt? Népi időjóslások az ünnepektől az aratásig first appeared on Sokszínű vidék.
