Mit jelent a törvénymódosító csomag, amellyel Ukrajna meggyőzné a magyar kormányt is, hogy helye van az EU-ban?

Mi is pontosan az ukrán oktatási, a kisebbségi és a nyelvtörvény? Mit fogadtak el e hét péntekjén az ukrán parlamentben, és hogyan befolyásolja ez a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján? Teljesítette a magyar elvárásokat Ukrajna és közeledhet az EU-hoz? Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársának írása.

Az ukrajnai kisebbségekre vonatkozó joganyagban láthatóan nehezen igazodik el a magyar nyilvánosság. Már az sem mindig világos, mi az, hogy „oktatási törvény”,„nyelvtörvény”, „kisebbségi törvény”.

96,42 százalék szláv

Az ukrán társadalom etnikai összetétele Közép- és Kelet-Európára jellemzőnek tekinthető, ahol a különböző etnikai csoportok sok évszázadon keresztül keveredtek, és meglehetősen nagy kisebbségi csoportok jöttek létre az első világháború után alakult új nemzetállamokban. A mai Ukrajna területén az egyértelmű ukrán többség mellett több kisebbség is évszázadok óta egyazon területen és többé-kevésbé tömbben él, a 100 ezret meghaladó kisebbségek közül a moldovánok, bolgárok, magyarok és románok. Két másik etnikai csoport, a lengyelek és a zsidók történelmileg lényegesen nagyobb közösségeket alkottak, de a számuk drasztikusan csökkent az évszázadok folyamán a deportálások, etnikai tisztogatások és az elvándorlás következtében.

Ugyanakkor az egykori Szovjetunió több népcsoportja, különösen az oroszoké, jelentősen megnövekedett a szovjet rezsim által támogatott migráció következtében, hátrahagyva ezenkívül a posztszovjet államokban, így Ukrajnában is a tituláris nemzet nagyarányú nyelvi és kulturális oroszosítását.

Sokan látták úgy már az 1990-es években, hogy az orosz és az ukrán nyelv közötti választás két politikai és kulturális sarkalatos vonalat szimbolizál: az Oroszországhoz, illetve Európához és a Nyugathoz való tartozást.

Az eddigi egyetlen, 2001-es népszámlálás szerint Ukrajna lakosságának 96,42 százaléka tartozik valamely szláv etnikumhoz. A 2021/2022-es tanévben a 13 991 iskola közül 874-ben (az összes iskola 6,25 százalékában) oktattak nemzetiségi nyelven vagy két, illetve több nyelven. A 2016/2017-es tanévben összesen 98 iskolában folyt magyar nyelven oktatás: ebből 71 volt magyar tannyelvű, további 27 iskolában működtek magyar nyelven is oktató osztályok, a 2021/2022-es tanévben ugyanilyen besorolásban: 73 és 27 volt ez a szám.

A Szovjetunió felbomlását megelőző időszak emelkedő nemzeti érzülete az ukrán társadalomban lényegesen alábbhagyott a függetlenség elnyerése után, aminek legfőbb okozója a gazdasági összeomlás volt. Ezzel a problémával minden utódállamnak meg kellett küzdenie, és ennek a kezelési módjai eredményezték a különböző állammodelleket is. Az ukrán gazdaság egészen az ezredfordulóig évről évre zsugorodott, és csak az ezredforduló után fordult meg a tendencia. A 2004-es narancsos forradalommal (első Majdan), még inkább a 2013/14-es méltóság forradalmával (második Majdan) a társadalmi nyomás kikényszerítette a határozott választást a szuverén, nemzetállami Ukrajna létét burkoltan, majd egyre nyilvánvalóbban kétségbe vonó Oroszország és az Európai Unióval azonosított Európa között.

A nehézségek ellenére a korai jogalkotás széles demokratikus alapokra helyezkedett. Az 1992-ben elfogadott első kisebbségi törvény széles körű jogokat biztosított, és nem tett különbséget az egyes kisebbségek között. Ezzel szemben az 1996-ban elfogadott alkotmány két kisebbségi kategóriát sorolt fel, az őslakos népeket és a nemzeti kisebbségeket, jogmegkülönböztetés és e kategóriák definiálása nélkül.

Változó nyelvtörvények, permanens kritikák

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed