Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány

A kormány a minap meghirdette a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024–2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP).

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a portálnak az MNP időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.

Ötnaponta egy tragédia

Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) tagja elmondta, hogy a tervezetet kiküldték, azt látta és véleményezte is a munkáltatói és a munkavállalói oldal is, és az egységes álláspontot közölték is az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériummal.

Miskéri László szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.

Felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkaáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.

Arra is figyelmeztetett, hogy a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó dokumentumban nem jelentek meg azok a munkavállalói követelések, amelyek a korábbi ciklusban sem teljesültek. A legfontosabbak közé tartozónak nevezte az önálló baleset-biztosítási ágazat létrehozását. Ennek megvalósítása elmaradt 2017 és 2022 között, aztán egyszerűen kimaradt az új politikából.

A kormányzat által elfogadott adatok szerint csak 2022-ben 355 milliárd forintos költségei voltak a munkahelyi baleseteknek, azonban Miskéri László szerint a valóságban ennek az összegnek a többszörösével terhelik meg ezek az esetek a nemzetgazdaságot.

Tragikus beszámolók kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

2012-től kezdve folyamatosan nőtt a munkahelyi balesetek száma,

és ezt a drámai tendenciát csak a koronavírus 2019-es berobbanása állította meg. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának adatai alapján ismét növekedni a kezdett a szerencsétlen események mértéke. (Mint lapunk is megírta: a munkavédelmi hatóság személyi állománya akkora karcsúsításon esett át, hogy a hivatal szinte már csak papíron létezik.)

A munkavállalói oldal a konkrétumok és a felelősök hiánya, valamint az egyre drasztikusabbá váló adatok miatt szorgalmazta is, hogy dolgozzák át a Munkavédelem Nemzeti Politikáját, amire

meglehetősen elutasító válasz érkezett a kormányzati oldal részéről.

Egyszerűen megváltoztatták a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt.

Váratlan válasz

Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak ennek kialakításában és értékelésében működhet közre.

Ezzel kifogták a szelet a vitorlából

– utalt Miskéri László arra, ahogy

gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.

Az pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara unszolására a kormányzat eltörölte a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok kötelező jellegét.

The post Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed