Muszáj ellentmondanunk, ha olyan tartozást követelnek rajtunk, ami nem jogos

Magyarországon a lejárt, vagyis már a fizetési határidőn túli pénztartozás behajtására

3 millió forint alatt nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem a közjegyzőnél fizetési meghagyással lehet kérni a követelés érvényesítését,
3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is kezdeményezhető,
30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez pedig mindenképpen bírósághoz kell fordulni.

Többek között arra voltunk kíváncsiak, mit tehetünk, ha úgy érezzük, nem jogos vagy hibás a fizetési meghagyás, illetve, ha azt egy elévült tartozás miatt indították.

Felelősséget kell vállalni a fizetési meghagyásért

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megkeresésünkre azt írta: a közjegyzők tapasztalatai szerint a fizetési meghagyások túlnyomú többsége jogos követelés, amelyeket elsősorban követeléskezelők, közműcégek, parkolási és mobilszolgáltatók kezdeményeznek lejárt számlatartozások miatt.

Fizetési meghagyások számokban

A MOKK adatai szerint 2023-ban 419 546 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek – legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek – indították. Magánszemélyek csak az eljárások alig több mint 3 százalékát kezdeményezték.

Hozzátették, elenyésző azon esetek száma, amikor valaki jogtalanul követel pénzt. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény mind polgári, mind büntetőjogi értelemben a jogosultra (aki a fizetési meghagyást kezdeményezi) telepíti a téves adatszolgáltatásért való felelősséget. A téves adatszolgáltatás intellektuális közokirat-hamisítást, csalást, illetőleg más bűncselekményt is megvalósíthat.

Egyet ne várjunk, hogy a közjegyző ítélje meg, jogos-e a követelés, vagy sem. A fizetési meghagyásos eljárásban ugyanis a közjegyző nem vizsgálhatja, jogszerű-e a követelés vagy annak összege. Ezért nincs is olyan statisztikájuk sem, hogy a fizetési meghagyások hány százaléka lehet hibás vagy alaptalan.

Nem a közjegyző, hanem a címzett feladata megnézni, szerinte jogos-e a követelés, vagy sem. Ha úgy érzi, nem, akkor élhet ellentmondással az alaptalan követeléssel szemben. Ez sem jelenti azonban azt, hogy a jogosultnak ne kellene a büntetőjogi felelősséget vállalnia, ha az igénye érvényesítésével bűncselekményt valósít meg. Ha a címzett ellentmond, és emiatt perré alakul a fizetési meghagyás, akkor pedig a bíróság is szankcionálhatja az alaptalanul eljárást kezdeményező felet, például pénzbírság megfizetésére kötelezheti.

Mikor kell ellentmondani, és mikor nincs értelme?

A MOKK hangsúlyozta, a fizetési meghagyást mindig át kell venni. Aki fizetési meghagyást kap, a legrosszabb, amit tehet, ha nem foglalkozik vele, vagy át sem veszi a levelet. Ha ugyanis valaki nem veszi át a fizetési meghagyást, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a küldemény a közjegyzőhöz, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon beáll az úgynevezett „kézbesítési fikció” – azaz a küldeményt kézbesítettnek tekintik. Ilyen esetben a közjegyző még egyszer kiküldi a fizetési meghagyást (tértivevény nélkül), így harmadszor is lehetősége van a kötelezettnek, hogy értesüljön a fizetési meghagyásról.

Ha a címzett ekkor sem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtás is kezdeményezhető. Fontos azonban, hogy még ekkor is lehet kézbesítési kifogással élni, és akár még a végrehajtási szakaszban is meg lehet szüntetni az eljárást. A legfontosabb, hogyha alaptalanul követelnek valakitől egy tartozást, akkor ne rakja félre a fizetési meghagyást, hanem foglalkozzon az üggyel, és mondjon ellent – ezután a bíróságon folytatódhat az ügy, ott dőlhet el, jogos volt-e a követelés vagy sem.

Ellentmondás és végrehajtás 2023-ban

Az előző évekhez képest tavaly jelentősen, 7,5 százalékkal nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,6 százalékát vitatták a címzettek. 2023-ban a kezdeményezett eljárások 75 százalékában, 316 ezer esetben indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján, ez arányaiban 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Amennyiben a címzett a levél kézhezvétele után 15 naptári napon belül nem vitatja a követelést, például nem foglalkozik vele, mert korábban már befizette a kérdéses számlát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtás is kezdeményezhető. Ilyenkor ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a kötelezett elismerte a tartozását.

Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például mert már korábban kifizette a követelt összeget, vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlenül mondjon ellent a határidőn belül

– hangsúlyozta a MOKK elnöke, Tóth Ádám.

Ellentmondani magánszemélyként a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet:

szóban bármelyik közjegyzőnél,
postán pedig annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.

A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.

Ellentmondani csak akkor érdemes, ha alaptalan, hibás vagy jogtalan a követelés, például nem a valós összeg szerepel benne. A létező, jogos adósságot előbb-utóbb biztosan rendezni kell, de a bírósági eljárás költségei és a késedelmi kamatok is hozzáadódnak a tartozáshoz, ha az adós elveszti a pert. Ha valaki nem tudja rendezni a tartozását, ellentmondás helyett 15 napon belül kérhet a közjegyzőtől részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását.

Ha elévült a tartozás

Fontos tudni azt is, hogy bár a tartozások bizonyos idő után elévülnek, ez korántsem jelenti azt, hogy meg is szűnnek – hangsúlyozta a MOKK lapunknak. Az adósság elévülése azt jelenti, hogy a követelést ugyan már nem lehet bírósági úton érvényesíteni, de ez még magát a követelést nem szünteti meg. Vagyis az elévüléstől függetlenül a szolgáltató még jogszerűen próbálhatja meg behajtani a tartozást, küldhet fizetési felszólítást, sőt, fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti, de akár még peres eljárást is indíthat. A címzett viszont ellentmondhat az elévült tartozásra beadott fizetési meghagyásnak, sőt, ha ezt elmulasztotta, és az elévült tartozás már végrehajtás alatt van, még akkor is hivatkozhat a végrehajtónál az elévülésre. Ilyenkor, ha a végrehajtást kérő elismeri, hogy elévült a követelés, a végrehajtási eljárás megszűnik. Ha azonban vitatja az elévülést, még mindig pert indíthatunk a végrehajtási eljárás megszüntetésére.

Minderre azért kell figyelnünk, mert,ha a már elévült követelést kifizetjük, vagy nem mondunk ellent a fizetési meghagyásnak, nem hivatkozunk a végrehajtónál az elévülésre, vagyis már nincs visszaút.Ilyenkor a jogerőssé váló fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okirat szerint le fogják vonni az összeget a bankszámlánkról, vagy letiltják a munkabérünkből, és nincs mód arra, hogy visszaköveteljük a kifizetett összeget. Azt, hogy egy tartozás elévült-e, nem vizsgálja hivatalból sem a bíróság, sem a közjegyző. Az elévülésre ezért minden esetben az adósnak kell hivatkoznia.

Elévülés

Az adósságok általános elévülési ideje öt év, de vannak ennél rövidebb elévülési idejű tartozások is. A telekommunikációs adósságok (például a tévé-, mobiltelefon- vagy internet-előfizetések díjtartozásai) már egy év után, míg az áram- és gázszolgáltatási követelések, valamint a munkajogi és fuvarozási igények három év alatt évülnek el.

Kapcsolódó
Változnak a szabályok a fizetési meghagyásnál októbertől
Tovább gyorsul és egyszerűsödik az eljárás, amellyel a kezdeményezők hozzájuthatnak jogos pénzkövetelésükhöz.

The post Muszáj ellentmondanunk, ha olyan tartozást követelnek rajtunk, ami nem jogos first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed