Műszerként segíthetik az állatok a kutatókat

Ha időjárási adatokra van szükség, a műholdak jók lehetnek nagy térbeli felbontásban, nagy időbeli gyakoriságban, vagy széles hullámhossz-tartományban, de soha nem egyszerre. A felszínen kiépített mérőműszerek rengeteg adatot gyűjthetnek, azonban helyhez kötöttek és egyenlőtlen eloszlásban vannak bolygónk felszínén. E két rendszer közti áthidaló megoldást jelenthetnek az állatok, számolt be az Earth Observatory.

Évtizedeken keresztül sok tízezer vadállat viselt miniatűr mérőműszereket, a gólyáktól a rénszarvason át egészen az elefántig és az elefántfókáig, amelyek segítségével az adott állat élőhelyéről rengeteg hasznos adatunk gyűlt össze. E helyek közt számos olyan is volt, ahova a műholdak el se látnak, ahhoz pedig túl zordak vagy távoliak, hogy emberi észlelőket küldjünk oda.

A kép felső felén a műholdas mérési adatok, alul pedig az eleféntok viselte szenzorok adatai. A terület pontosan ugyanaz, és a mérések is ugyanakkor zajlottak.
Forrás: Earth Observatory

Az állatok bolygónk szerves részei, és, amint azt egyre több kutató is felismeri, a mérésekben is egyre nagyobb részt vállalhatnak. Nemrégiben ezt a kérdést tudományos szempontból is körbejárta egy kutatócsoport, megvizsgálva, miként válhatnak ezek az állati adatok a kutatások részévé.

Példaként nézzük meg a műholdas hőmérsékleti adatokat a Kruger Nemzeti Park egy folyója közelében, és hasonlítsuk össze a szenzorokkal felszerelt elefántok által ugyanarról a helyről, ugyanabban az időben gyűjtött hőmérsékleti adatokkal. A műhold 16 naponta repül el az érintett terület felett, ám például felhős időben nem tudja a méréseket elvégezni. Az elefántok sok alkalommal gyűjtöttek adatokat, de rendszertelenül és nagy területet jártak be eközben.

Az elefántok által bejárt terület, a kis négyzet az, amelyet a fentebbi hőmérsékleti térképen láthatunk.
Forrás: Earth Observatory

 

Az állatok azonban nemcsak négy lábú mérőműszerek, hanem azt is megmutatják, miként kapcsolódik az élőlény a környezetéhez, és a környezet miként befolyásolja az állat viselkedését. Egy 2019-es kutatás során például azt elemezték, hogy az elefántok mikor járnak a vízhez, és ebből arra vonatkozó adatokat szűrtek le, hogy miként védekeznek a hőstressz ellen. A klímaváltozás kapcsán különösen fontos felderíteni ezeket a környezeti hatásokat követő viselkedési változásokat.

Az állatok mozgása olyan információkkal is szolgál, amelyeket műholdról nem is lehet mérni. Bár azt meg tudjuk mondani az űrbéli eszközeink segítségével, hogy milyen állapotú a növényzet, mennyire zöld, de azt már nem, hogy mikor kezdi érlelni a magjait. Ha olyan állatokra teszünk érzékelőket, amelyek e magvakat fogyasztják, akkor viszont erről is gyűjthető adat, számos környezeti információhoz lehet így hozzájutni még.

Az állatokat ugyanakkor nem volna etikus pusztán a saját érdekeink miatt felhasználni a mérésekhez. Szerencsére a legtöbb esetben a természetvédelmi célokkal  gyűjtött adatok „mellékterméke” a másra is felhasználható információ, így mindenki nyerhet az ügyön. Az igazi kihívást az jelenti, hogy ezeket az állati jó adatokat standardizálni lehessen, hogy azután minden kutató felhasználhassa belőlük, amire szüksége van. A szakemberek bíznak benne, hogy hamarosan minden a helyére kerül majd ebben a rendszerben.

The post Műszerként segíthetik az állatok a kutatókat first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed