Nagy Mártonék nem fognak örülni, idén is a kis cégeknek a legdrágább az áram

Negatív rekordokat döntöttek a nem rezsicsökkentett körbe tartozó energiafogyasztók. Az Európai Unión belül Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamosenergia ára a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében 2023 első félévében – derült ki az Eurostat adataiból. A kisebb vállalati fogyasztóknál is jócskán felülmúlta a magyar árszint az EU-s átlagot, ebben a körben is a csúcstartók között voltunk. Az adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy az összes kategóriában

a legkisebb céges fogyasztók körében érte el a villamosenergia ára a legmagasabb árszintet a tavalyi első félévben.

Az elektromos energia kimagasló költsége jelentős mértékben annak tudható be, hogy cégek, intézmények tömegei ragadtak bele a még 2022-ben megkötött, magas áron fixált áramvásárlási szerződésekbe. A legnagyobb arányban az MVM Zrt. terítette a piacon a jellemzően nettó 180–300 forint/kilowattóra közötti árkategóriában lévő egyéves, de nem ritkán két-három évre szóló rögzített árú szerződéseket. Mint lapunk tavaly beszámolt róla, ezeket a konstrukciókat olyan fogyasztók fogadták el, amelyek nem kaptak ajánlatot más kereskedőktől.

Róka László / MTVA Az MVM ERBE Energetika Mérnökiroda Zrt. székhelye a főváros XI. kerületében, a Budafoki úton.

Érdekesség, hogy az MVM, akárcsak a többi kereskedő Magyarországon, nem közöl az árampiacról kiskereskedelmi adatokat, így nem nyilvános, hogy mely fogyasztási kategóriában milyen áron kötött szerződéseket. Erről csak az uniós statisztikai hivatalt tájékoztatták. Az állami cég tavalyi első féléves beszámolójában viszont tetten érhető, hogy az elektromos energia kiskereskedelem és ügyfélkapcsolat üzletág nagy sikerrel teljesített: árbevétele 74 százalékkal 1385,2 milliárd forintra ugrott, miközben 210 százalékkal, közel 60 milliárdra nőtt a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA).

Így lettünk rekorderek

Az Eurostat szerint 2023 első felében a közepesen nagy, 2000–20 000 megawattóra közötti éves fogyasztás kategóriában 0,265 euró volt az áram kilowattóránkénti átlagára, ami több mint a dupláját tette ki a 0,148 eurós uniós átlagnak. A nagy (20 000–70 000 MWh) és a legnagyobb (70 000–150 000 MWh) éves fogyasztás kategóriában a 0,259, illetve 0,256 eurós ár szintén a legmagasabb az EU-ban. A kisebb fogyasztók (500–2000 MWh) sávjában a 0,3 eurós árat csak a román átlagár (0,314 euró) haladta meg. A legkisebbeknél  (20–2000 MWh) átlagosan 0,32 eurót euró/kilowattóra nettó átlagárat mértek, ebben a körben azonban három ország is felülmúlta a hazai szintet – összegzett a portfolio.hu.

Nagyobb felárat fizettetnek a kis cégekkel

Az energiaárak jelentős csökkenésével 2023 második felére már jóval kedvezőbb képet mutatott a magyar árampiac. A kereskedők között megélénkült a verseny, és a szerződési feltételek is „felpuhultak”, például most már csak elvétve fordul elő az a tavaly még elterjedt gyakorlat, hogy a kereskedők előrefizetést kérnek egy, vagy több hónapra az ügyfelektől.

Ám a kis és közepes vállalkozások körében, azon belül is főképp a legkisebb, 5000 kWh/év alatti fogyasztói kategóriában a kiszolgáltatottság továbbra sem szűnt meg. Lapunk több piaci forrásból is úgy tudja, hogy azok a magyar vállalatok – mérettől függetlenül –, amelyek 2023 utolsó hónapjaiban fix áras szerződést kötöttek az idei áramévre, átlagosan 65–70 forint/kWh-s árat fizetnek az áramért. A kisfogyasztók díja azonban nem ritkán magasabb lett ennél. A lakossági méretű vállalati fogyasztók 90 forint/kWh körüli konstrukciókat is kaptak tavaly év vége felé. Ezeket a magasabb felárú szerződéseket újfent az MVM kínálta, s jellemzően most is olyan cégek fogadták el, amelyeknek más szolgáltatók nem kínáltak ajánlatokat.

Ez már messze nem a tavalyi extrém 240 forint körüli fix ár, de még mindig borzasztóan magas az idei átlagárhoz képest

– kommentált lapunknak az egyik versenypiaci áramszolgáltató értékesítője.

A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kis- és középvállalati kör számára mindig drágábban kínálták a rögzített árú szerződéseket a kereskedők. Ám miközben a 2022 előtti, 15 forint/kWh körüli piaci árszint mellett ez a különbség alig volt érzékelhető, mostanra már egy 30 százalékos kereskedelmi felár érdemi terhet rak a tőkehiányos szereplők vállára.

Valószínűleg a nagyobb piaci verseny miatt a nagy fogyasztóknak nem lehet felszámolni magasabb felárat a szerződéseknél. Ők elvileg mintegy 50 hazai energiakereskedő ajánlatai közül válogathatnak, miközben a kicsikkel az igen alacsony megtérülés miatt jellemzően csak az MVM és az E.ON állt szóba. Miután az E.ON és az Audax tavaly és tavalyelőtt igyekezett kiszórni a legkisebb ügyfeleit, ebben a körben az MVM került kvázi monopolhelyzetbe. A koncentráció ugyanakkor nagyjából a teljes kkv-körben folytatódott.

Ha sarkítani akarjuk a kérdéskört, a piacvezető kereskedők mindig a kisebb fogyasztókkal fizettetik meg azt, hogy a nagyobbaknak kedvezőbb árat kell adniuk – vélekedett forrásunk.

Szajki Bálint / 24.hu

A teljes vállalati árampiacon tetten érhető, hogy a kkv-körnek átlagosan magasabb kereskedelmi felárat számolnak fel, mint a nagy fogyasztóknak

– erősítette meg lapunknak Hrustinszki Balázs, az energiabeszerzéssel foglalkozó Sourcing Hungary Kft. termékmenedzsere. Felhívta a figyelmet, hogy 2022 óta már nagyon jelentős számban kötnek a cégek tőzsdei árhoz indexált szerződéseket, amelyek esetében az áramdíjakat a napi piaci ár alapján veszik figyelembe, szemben a rögzített árúakkal. Tudomása szerint ilyen indexált áras szerződést a kereskedők közül mindössze egyetlen, az E2 Hungary Zrt. kínált a kkv fogyasztói kör számára, ám ez a szereplő is némileg magasabb felárat kért tőlük a nagyvállalati ajánlatokhoz képest.

Pontos információja nincs arról, hogy az árazási gyakorlat miért eltérő a kis cégek esetében, de feltételezése szerint azért, mert az indexált áras szerződések jóval bonyolultabbak, és aki szeretne eligazodni bennük, annak szorosan nyomon kell követnie a magyar árampiacot. Márpedig a kkv-któl ez nem várható el. A kereskedő valószínűleg a magasabb várható ügyfélszolgálati költségeket árazza be amiatt, hogy a számlák kapcsán rengeteg kérdés merülhet fel, ráadásul olyan ügyfelektől, akik alig fogyasztanak. A szereplők többsége viszont még ennek, valamint a nagyobb adminisztrációnak a költségeit sem hajlandó felvállalni.

A fix ár tehát a kicsik számára legtöbbször nem választás kérdése. 

Ez a múlt évben súlyos hátrányt okozott, hiszen a rendületlenül csökkenő áramárak mellett jóval olcsóbban lehetett megúszni az energiaköltségeket az indexált szerződésekkel. Hrustinszki Balázs számításai szerint tavaly a teljes magyar piacon 180 forint/kWh körül alakulhatott az átlagár a rögzített árú szerződéseknél, miközben az indexált konstrukcióknál ennek kevesebb mint a fele, 70–80 forint volt az átlagár. (Ez a számítás csak elméleti, mivel azt feltételezi, hogy minden fogyasztó minden órában ugyanannyit fogyasztott, ám az arányokat jól megragadja.)

Aki tavaly áttért az indexált szerződésekre, az idén sem nagyon akart fix áras konstrukciót. Ez egyelőre teljesen logikus döntésnek tűnik, hiszen a földgáztarifához igazodó áramárak most homlokegyenest ellenkezően mozognak, mint a 2022-ben kirobbant energiaválság idején. Akkoriban a pozitív hírek sem tudták megállítani a meredek emelkedést, most viszont az áresésre nincsenek hatással a negatív hírek, még a Közel-Keleten zajló konfliktussorozat sem tudta befolyásolni a csökkenő trendet. A mérséklődés a rögzített árú szerződésekre is hatással van: aki az idén januárban szeretne 2025-re éves szerződést kötni, az a decemberi 70 helyett immár 55–60 forint/kWh áron is megteheti ezt – összegzett a Sourcing Hungary szakértője.

Annyira fájt a cégeknek a magas ár, hogy az MVM meghagyott egy kiskaput

Tavaly a rögzített árú áramszerződések nyomán akkora volt a költségnövekedés a magyar vállalati szektorban, hogy az már inflációs hatással járt, hiszen a cégek a pluszterhet a fogyasztókra hárították át. Mi több, egy újabb cégbezárási hullám is megindult 2023-ban, amely az Opten Kft. szerint az elmaradó lakossági fogyasztás mellett a megugró energiaköltségekkel is indokolható.

Nem véletlenül jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly júniusban, hogy a vállalatokat ki kell szabadítani a fix áras áramszerződések csapdájából. A kormány legalább húszezer céget azonosított, melyeket erősen sújt a magas áron fixált szerződés, de végül az állami beavatkozás csak ötezret tudott megsegíteni, amit költségvetési okokkal indokoltak. Mint megírtuk, a kormány által bevezetett áramársapka igen szerény kompenzációt jelentett, az összesen 40 milliárd forintnyi állami költségátvállalás kevés volt ahhoz, hogy érdemi segítséget nyújtson. Elvileg megtehette volna a kormány, hogy többet áldozzon a bajba jutottakra, hiszen a rezsivédelmi alapban mintegy 300 milliárdnyi megtakarítás maradt 2023 végére az intézményi kör előirányzatában.

Megfelelő támogatás helyett inkább a „balkáni” megoldások kerültek előtérbe – erről számolt be lapunknak az egyik élelmiszeripari vállalkozás vezetője.

Az MVM azzal segített enyhíteni a cégek terhein, hogy hallgatólagosan eltűrte a villanyóra-átírás gyakorlatát,

ezzel a merészebb vállalatok meg tudták szüntetni drága áramszerződéseiket, és olcsóbbra válthattak.

Forrásunk tavaly évközben, 210 forint/kWh-s éves fix áras szerződését cserélte le egy olyanra, amely csak 80 forint/kWh-ról szól. A gyakorlat úgy működik, hogy amennyiben a céges ügyfél átíratja a fogyasztásmérőjét egy másik jogi személyre, akkor villamosenergia-vásárlási szerződése is automatikusan felbomlik. Miközben új kereskedővel köt szerződést, addig a villanyórája a másik cég neve alatt működik, majd néhány hónap elteltével a villanyórát visszaíratják a fogyasztó nevére. Ez az MVM általános szerződési feltételei alapján támadható megoldás lehet, azonban nincs egyértelműen megfogalmazva, hogy szerződésszegésnek minősül. Az állami cégnél minden bizonnyal tisztában vannak vele, hogy ezt a módszert sokan alkalmazzák, de ez idáig nem szankcionálták – magyarázta.

Marjai János / 24.hu

Hogy mennyire elterjedté vált a módszer, jól lemérhető azon, hogy komplett szolgáltatás épült rá, több „energiatanácsadó” cég van már, amely némi jutalék fejében vállalja, hogy az átíratásnál minden ügyintézést elvégez a vállalkozás helyett gyors átfutással, sőt még a másik céget is behozza, amelynek a nevére a villanyóra kerülhet.

Persze a vállalkozások többsége inkább kerüli az ilyen félig illegális megoldásokat, jellemzően azok vállalják be, akiknek magas a fogyasztásuk, és nagyon szorult helyzetbe kerülnek. A probléma és a trükközés lehetősége azonban a tavalyi, éves szerződések lejártával sem szűnt meg, hiszen 2022 végén sokan kötöttek két vagy hároméves fix áras szerződéseket. Meglehet, hogy az MVM hamarosan bezárja ezt a kiskaput.

The post Nagy Mártonék nem fognak örülni, idén is a kis cégeknek a legdrágább az áram first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed