Az iráni háború tőlünk több ezer kilométerre zajlik, mégis úgy ütik a forintot, mintha nem lenne holnap. A magyar pénz rendkívüli mértékben gyengült a vezető devizákkal szemben. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője segített megérteni, hogy miért fáj ennyire a forintnak a közel-keleti káosz.

Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.

Mi történt? Nagy mértékben gyengül a forint a vezető devizákkal szemben. Az euróval és a dollárral szemben is több mint tíz forintos zuhanásban a magyar fizetőeszköz. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője a Forbes.hu-nak elmondta, hogy hiába több ezer kilométerrel, szállnak a rakéták, a közel-keleti konfliktus így is fojtogatja a magyar devizát.

A forint több mint 2,5 százalékot veszített az értékéből az euróval szemben kedd délutánig – 2026. 03. 03. –, illetve a dollárra szemben még rosszabb a helyzet, több mint 3,5 százalékos a mínusz. Varga Zoltán elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank akár megpróbálhatja kamatemeléssel megtámasztani a forint árfolyamát, viszont a probléma nem a keresleti oldalon jelentkezik.

Miért ütik a forintot? A forint zuhanórepülését a Hormuzi-szoros lezárása indította el. A február 28-án kirobbant iráni háború is megviselte a magyar devizát, hiszen a befektetők azonnal a biztonságosabb eszközök felé fordultak, a feltörekvő piaci devizákat pedig magukra hagyták. Azonban a globális kőolaj szállítás ötödét biztosító szoros lezárása az egyik legrosszabb forgatókönyvet váltotta be.

Európa, és különösen a közép-kelet-európai térség rendkívül függ az energiaimporttól, így a Hormuzi-szoros lezárása egyet jelent az infláció meglódulásával. A földgáz és nyersolaj árak az egekbe lőttek, ez a hatás pedig átgyűrűzik a magyarok pénztárcájába. Rossz hír a forintnak, hogy az általános inflációt hajtó tényezők mellett a külkereskedelmi és a folyófizetési mérleget is rontja ez a helyzet. Ráadásul az ellátásbiztonság is válságba kerülhet, tekintve, hogy a Barátság-kőolajvezeték leállásával megszakadt Magyarország legfontosabb ellátási útvonala.

Varga Zoltán arról is beszélt, hogy a háborús helyzetben a biztonságot kereső befektetők a dollár felé fordultak, a feltörekvő piaci devizák rovására.

Növekedési válság: Az egyértelműen látszik, hogy a befektetők menekülnek a kockázatosabb eszközökből. A részvénypiacokról is kifelé áramlik a pénz, miközben a legtöbben az olyan lehetőségeket keresik, mint a biztonságos amerikai állampapírok.

Ez a folyamat megakaszthatja azt a növekedési görbét, amit a piacokon régóta látni lehet. Az amerikai részvényindexek 0,5-1 százalék közötti mínuszban vannak, viszont az európai parketteken már jóval borúsabb a hangulat a 2-2,5 százalékos zsugorodással.

Elhúzódhat a krízis: Rendkívül fontos kérdés, hogy az iráni helyzet meddig tart és meddig eszkalálódik. Donald Trump eddig rezsimváltásról beszélt az országban, azonban, ha ezt valóban végig akarja venni az elhúzódó háborúskodást jelentene. Ez pedig az amerikai elnöknek sem kedvez, hiszen novemberben félidős választások lesznek az Egyesült Államokban. Trump számára fontos, hogy a következő hónapokban a kampányra koncentrálhasson és ne a Közel-Keleten zajló háború árnyékában teljen a voksolás. Izraeli források arról szóltak, hogy a konfliktus mindössze addig tart, ameddig sikerül leszerelni az iráni nukleáris eszközöket és a rakétáikat. Az már más kérdés, hogy egy káoszba taszított Irán milyen mértékben eszkalálja a helyzetet a Perzsa-öbölben.

Varga Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy március 4-én a lengyel jegybank kamatdöntő ülést tart. A varsói döntés fontos lehet a forint számára is, illetve irányt mutathat a válság kezelésében. Vannak olyan elképzelések is, miszerint az EKB is kamatot emelhet, de Varga Zoltán erre nem lát nagy esélyt.

The post Nagyon megszenvedi a forint a közel-keleti konfliktust appeared first on Forbes.hu.