Friss Hirek

Nálunk vajon miért nem a nép választja a köztársasági elnököt?

Közvetlen, nép általi elnökválasztást követel az ellenzék azok után, hogy korábban Schmitt Pál, most pedig Novák Katalin is megbukott, így idő előtt távozik államfői hivatalából. Európa legtöbb országában, köztük az összes környezőben is a nép választja a köztársasági elnököt, van, ahol erőset, van, ahol súlytalant. Szlovákiában kezdetben a parlament döntött az elnökről, de az autokrata Vladimír Mečiartól való félelem miatt áttértek a közvetlen választásra. Magyarországon 1989-ben a népszerű, de kommunista Pozsgay Imrétől tartottak, a részben miatta kezdeményezett négyigenes népszavazás utalta a parlament jogkörébe az államfőválasztást.

Novák Katalin szombati lemondása után közvetlen, nép általi elnökválasztást követel szinte az összes ellenzéki párt. Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint erre azért van szükség, mert „az elnöki szerep tartalmát, szuverenitását nem a közjogi szabályok, nem a hivatalt betöltő személy, hanem a rendszer, annak névadója, Orbán Viktor határozza meg”. A momentumos Bedő Dávid úgy gondolja, „a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is”. Az MSZP szerint „a Fidesz és a KDNP olyan gyakorlatot alakított ki, ahol az államfő nem különálló hatalmi ág”.

Megijedtek Mečiartól

Európában többségben vannak azok az országok, ahol a nép választja a köztársasági elnököt, ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül erősebb a hatalmuk. Ausztriában vagy Csehországban a magyarországihoz hasonló jogkörrel bírnak, miközben Franciaországban vagy Szerbiában ők a politika legfőbb alakítói, a miniszterelnök személye mellékes. Az igaz, hogy ott, ahol nem a nép választ elnököt – Magyarország mellett például Németországban, Görögországban vagy Olaszországban –, a politikai szerepük jelképes.

Az 1993-ban önállóvá vált Szlovákiában kezdetben a parlament választotta a köztársasági elnököt. Az ellenzék a korát sok tekintetben megelőző, populista, autokrata Vladimír Mečiar túlhatalmától félve kezdett aláírásgyűjtésbe a közvetlen választásért. 1997-ben történt mindez, ez volt az az időszak, amikor a köztársasági elnök, Michal Kováč volt a demokratikus ellenzék egyetlen demokratikus támasza Mečiarral szemben. Csakhogy Kováč mandátuma egy évvel később lejárt, így az ellenzék attól félt, hogy eredménytelen parlamenti szavazás esetén a köztársasági elnöki jogköröket is Mečiar vonná magához. A népszavazás sikertelen volt, de politikai megegyezés született, így 1999-től a nép dönt a köztársasági elnökről.

Szabad választások? Akár az MSZMP is nyerhet

És miért lett Magyarország az egyetlen olyan ország a környező államok közül, ahol nem a nép, hanem a parlament választ?


Exit mobile version