Napelem-nagyhatalom lett Magyarország? Fontos részletekről nem beszél a minisztérium

Világraszóló eredményként tálalta az Energiaügyi Minisztérium azt az adatot, amely szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb a napenergia aránya a világon a hazai áramtermelésben, legalábbis az EMBER nevű független globális energetikai agytröszt kimutatása szerint. Hazánk a megtermelt villamos energia 18,4 százalékos hányadát naperőművekkel hozta létre, ezen a téren pedig csak két melegebb éghajlatú ország, Chile (19,9 százalék) és Görögország (19 százalék) előzött meg minket globális összevetésben. Olyan napenergia-nagyhatalmakat előztünk meg, mint például Ausztrália, Németország és Spanyolország.

A minisztérium szerint az eredmény leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős napenergia kapacitások épültek ki Magyarországon. A bővülési ütem 2022-ben mintegy 1,1 gigawattal, majd 2023-ban több mint 1,6 gigawattal rekordot döntött. Idén februárban a napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye meghaladta a korábban 2030-ra megcélzott 6 gigawattot.

A hazai napelemes szervezetek képviselői szerint semmi okunk kételkedni az EMBER által közzétett adatok hitelességében, mi több, az idén Magyarország várhatóan a globális dobogó második helyére kapaszkodik fel, köszönhetően annak, hogy az évek óta futó projektekből sorban kapcsolják be az újabb és újabb napelemes erőműveket. Az eredmény azt is jól tükrözi, hogy hazánkban

az elmúlt 10–15 évben, lényegében semmilyen más típusú villamosenergia-termelő kapacitás nem épült, csak napelemes.

A fogyasztási adatokat már nem tették ki az ablakba

A minisztérium által kiragadott adatnak azonban több szépséghibája is van. Európai összevetésben évről évre az utolsó vagy az utolsó előtti helyen állunk a hazai villamosenergia-termelés részarányát nézve. A hazai villamosenergia-fogyasztásban ugyanis nemzetközi mércével mérve

óriási az importált áram aránya.

A teljes bruttó villamosenergia-felhasználásunk 25,4 százalékát külföldről hoztuk be 2023-ban, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint. Az importhányad 2021-ben még 27,2 százalék volt, eközben viszont a termelés és a felhasználás is zsugorodott.

A 34,8 ezer gigawattórányi (GWh) hazai bruttó villamosenergia-termelés mellett közel 20 ezer GWh-nyit tett ki az áramiport, amelyből mintegy 9 ezer GWh-t továbbexportáltunk. A lehetőségeinkhez képest arányaiban nagyon kevés villamosenergiát termelünk meg itthon, amivel a legfőbb probléma, hogy

az áramimport jóval drágább, mintha hazai termeléssel fedeznénk a fogyasztói igényeket

– értékelt lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke.

Ez szerinte különösen kedvezőtlen, ha azt nézzük, hogy 1990 előtt Magyarország gyakorlatilag önellátó volt villamosenergiából.

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

A másik nem túl rózsás eredmény, amire a minisztérium által propagált adat rávilágít, hogy a hazai megújuló energia-termelési mixen belül aránytalanul nagy a napenergia részesedése.

Az energiahivatal adatai szerint tavaly 38,1 százalékkal 6 537 GWh-ra nőtt a napelemes erőművek energiatermelése, eközben a szélerőműveké ennek csak a tizedét, 644 GWh-t tette ki. Ha a kapacitásokat nézzük, még rosszabb az arány: a napelemek beépített teljesítménye valamivel több, mint 6 ezer megawattnyi, ehhez képest a szélturbináké csak 350.

Az Orbán-kormány adminisztratív korlátozásai miatt hazánkban 2011 óta nem épült szélerőmű, eközben viszont nem csak Európa-, hanem világszerte szélenergia-boom zajlott az elmúlt évtizedben.

Nemzetközi szinten a termelési arányt nézve nagyrészt egyensúlyban vannak a nap- és a szélenergia-rendszerek,

hiszen a kettő jól kiegyenlíti egymást, a téli hónapokban jobban termelnek a szelesek, míg a naperőművek nyáron produkálnak több energiát.

Szintén a minisztériumi adat egyoldalú jellegét mutatja, hogy Magyarországon elmaradtak a geotermikus energia-fejlesztések, miközben földtani adottságaink világviszonylatban is kiemelkedők ezen a területen.

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

A napelemszektor messze a lehetőségei alatt teljesít

Hogyan lehetséges, hogy az elmúlt két évben rekordokat döntött a napenergia kapacitások bővülése, miközben a kormány 2021 óta adminisztratív akadályokat helyez az új fejlesztések elé? Korábban a kereskedelmi célú és az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek engedélyezését lehetetlenítették el, majd ezt követte 2022-ben a betáplálási stop a háztartási méretű kiserőművekre (hmke). Az utóbbi két kategóriára a korlátozásokat később feloldották nagyrészt vagy teljes mértékben.

A szakmai érdekképviseleteknél úgy tapasztalják,

túlnyomórészt 2021 előtt engedélyeztetett projektek állnak az elmúlt évek erőműfejlesztési boomja mögött.

Mivel idehaza igen hosszadalmas folyamat a napelemes rendszerek kifejlesztése, ezek a régebbi projektek még 2024-ben is érdemben növelni fogják a kapacitásokat. A fellendülés a hmke-k esetén is szédítő mértékű volt – ezek beépített kapacitása a Mavir szerint a 2020-as 0,72 gigawattról 2023-ra 2,32 gigawattra nőtt –, esetükben pedig a betáplálási stop, majd a szaldó elszámolásról a bruttó elszámolásra történő átállás vetett véget az álmoknak.

Márpedig a lakossági és a befektetői érdeklődés sokkal nagyobb lenne ahhoz a szűk pászmához képest, melyet a kormányzat a napelemszektornak meghagy a hálózati kapacitások szűkösségére hivatkozva. Legutóbb az idén márciusi közzétételi eljárásnál jelezte azt az Energiaügyi Minisztérium, hogy váratlanul nagy befektetői érdeklődés érkezett összesen mintegy 5 gigawattnyi kereskedelmi naperőművi és 2,5 GW energiatároló kapacitás telepítésével kapcsolatban.

A hivatalnál úgy döntöttek, hogy – mint 2021 óta folyamatosan – az idén sem kapnak csatlakozási lehetőséget a hálózatra betápláló új kereskedelmi méretű naperőmű projektek. A bejelentés újdonsága, hogy a minisztérium szerint a fejlesztők egészen 2030-ig nem számolhatnak csatlakozási lehetőséggel, így a rendszeres közzétételi eljárásokat is felfüggesztik.

Ezzel nem engedik a naperőműves termelést befektetői pénzből, ehelyett várhatóan közpénzből fognak kiépülni gázturbinás erőmű-kapacitások.

Miközben bármiféle támogatás nélkül nagyon nagy mennyiségű villamosenergia-importot lehetne kiváltani” – kommentált Kiss Ernő.

A kabinet ugyanakkor zöld utat enged a visszwattos megoldású – tehát a hálózatra nem betápláló – új ipari fogyasztáscsökkentő naperőműveknek. Mint a Vsquare értesülése alapján mi is megírtuk, az akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért többnyire saját naperőműveket fognak építeni. Várhatóan ezek a megoldások lesznek azok, amik húzni fogják a hazai napelemszektort.

Hogy miért kaszálják el a döntéshozók folyamatosan a kapacitástendereket a villamosenergia-hálózat kapacitásának szűkösségét emlegetve, arra egyelőre nincs minden kétséget eloszlató magyarázat. Az MNNSZ-elnök szerint

a napelemstop mögött tisztán politikai megfontolások állnak,

így az adatközlésben is csúsztatások érhetők tetten. A Mavir és a hálózati elosztó cégek hivatalos álláspontja szerint a kapacitásszűke valóban jellemző, ebben évek óta nem történik érdemi változás. Európa más tájékain azonban sehol nem jellemző, hogy a hálózati terhelésre hivatkozva korlátozták volna a napenergia térhódítását.

Eközben pedig 2024-ben 1340 milliárd forintosra puffasztott Rezsivédelmi Alapban bőven lehetne forrást találni az elosztóhálózat fejlesztésére, hiszen az energiaárak a mélybe zuhantak.

A megújulók az orosz gázfüggést csökkenthetnék

Orbán Viktor kormányfő tavaly márciusban jelentette be, hogy nagy gázerőművek építését tervezik azért, hogy a fejlődő kelet-magyarországi ipari központokat kiszolgálják energiával. A bejelentés nyomán az MVM Zrt. szerint összesen 1600 megawattnyi gáztüzelésű áramtermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására. Mint megírtuk, a hazai gázmezők véges készlete miatt ezzel várhatóan az orosz gázimporttól való függés erősödhet tovább. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya szerint a villamosenergia-szektorban okos rugalmassági fejlesztésekkel elkerülhető lenne új gáztüzelésű erőművek építése. Az energiahatékonysági beruházások ellentételezhetnék az iparstratégiában tervezett akkugyárak keresletnövekedését is.

Földbe állt a lakossági ágazat

Jelenleg a napelemes szektor igen gyengén teljesít, új fejlesztések nincsenek, éppen a kapacitásszűke és a korlátozások miatt. A kivitelezőcégeknek csak olyan projektek adnak munkát, melyeket több évvel ezelőtt engedélyeztek. Ezek a projektek még az idén is adnak némi lendületet a naperőműves iparágnak, ám a lakossági szektorban teljes a visszaesés.

Farkas Norbert / 24.hu

A szaldós elszámolás kivezetése és jóval kedvezőtlenebb megtérülést kínáló bruttó elszámolás új szabályrendszere

sokkot okozott az ágazatban, amelyből azóta sem ocsúdott fel senki

– magyarázta lapunknak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.

Az új elszámolási módszer mellett a magánmegrendelők már alig-alig fontolják meg napelemes rendszerek telepítését, a korábbi elszámolási mód szerint elindult nagy számú projekt viszont nagyrészt már kifutott. Ennek nyomán a kivitelezőcégeknél elbocsátások vannak napirenden, sorra szűnnek meg vagy mennek külföldre a vállalkozások, esetleg profilt váltanak, és inkább villanyszereléssel foglalkoznak – vázolta a helyzetet.

Amellett, hogy az uniós finanszírozású lakossági napelemes programban 2022 óta akadoznak a kifizetések, a költségvetési pénzből fedezett 2024-es Napenergia Plusz Programban is hasonló problémákkal számolnak az iparágban. A minisztérium csak a múlt héten jelentette be, hogy megkezdődtek a 75 milliárd forintos keretű program kifizetései.

Pozitívumként ki lehet emelni, hogy mostanra erősen megközelítettük azt az Európai Bizottság számára tett újabb vállalásunkat, amely szerint 2030-ra elérjük a 12 gigawattnyi beépített napelemes teljesítményt. Ám ebbe nemcsak az üzemelő erőművek, hanem a még csak csatlakozási lehetőséggel rendelkező projektek is beleszámítanak – tette hozzá.

The post Napelem-nagyhatalom lett Magyarország? Fontos részletekről nem beszél a minisztérium first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed