A nátrium-glutamátot gyakran nevezik idegméregnek, és hosszú listát sorolnak fel a feltételezett következményekről: fejfájás, emésztési panaszok, allergiás reakciók, sőt súlyos idegrendszeri betegségek. Ennek ellenére sok mindennapi étel tartalmazza – írja a Webbeteg. Mi az igazság ezzel az élelmiszer-alapanyaggal kapcsolatban?
Mi az a nátrium-glutamát?
A nátrium-glutamát, más néven MSG a glutaminsav nevű aminosav nátriummal alkotott sója. Ez az anyag természetes formában is jelen van számos élelmiszerben.
Megtalálható például húsokban és halakban, tejtermékekben, zöldségekben, paradicsomban és gombában különösen nagy mennyiségben
Sőt, a szervezetünk is termeli, és az anyatejben is kimutatható, mégpedig viszonylag magas koncentrációban.
Önmagában nem ad erős ízt, viszont kiemeli az ételek természetes aromáit, ezért használják ízfokozóként. Az élelmiszeriparban E621 jelöléssel szerepel a termékek cimkéin.
Miért alakult ki a rossz híre?
A nátrium-glutamát körül évtizedek óta keringenek negatív vélemények. Ezek egyik forrása az úgynevezett „kínaiétterem-szindróma”, amely során egyesek különféle tüneteket tapasztaltak éttermi étkezés után.
A beszámolók szerint előfordulhat fejfájás, kipirulás, mellkasi szorítás, gyengeségérzet. Később sokan ezt az MSG-vel hozták összefüggésbe. A kontrollált, úgynevezett kettős vak vizsgálatok azonban nem tudták egyértelműen igazolni ezt az összefüggést.
A tünetek hátterében gyakran más tényezők állhatnak, például az étteremben fogyasztott ételek magas só- vagy zsírtartalma, illetve egyes alapanyagok, mint a mogyoró vagy a tengeri herkentyűk.
Négy fontos tény a nátrium-glutamátról
1. Mérsékelt mennyiségben biztonságos
A jelenlegi kutatások alapján a nátrium-glutamát átlagos étrend részeként nem okoz egészségkárosodást. Az olyan állítások, amelyek komoly betegségekkel hozzák összefüggésbe, nem kaptak megerősítést humán vizsgálatokban.
Nemzetközi élelmiszerbiztonsági hatóságok is biztonságosnak minősítik, és a megbízható adalékanyagok között tartják számon.
2. A „kínaiétterem-szindróma” nem bizonyított
Bár sokan emlegetik, a tudományos kísérletek nem tudták reprodukálni a jelenséget kifejezetten az MSG-hez kötve. Valószínűbb, hogy az érintett tünetek összetett okokra vezethetők vissza, például az étkezés összetételére vagy az egyéni érzékenységre.
3. Segíthet csökkenteni a sóbevitelt
Az ízfokozó hatás miatt kevesebb sóval is ízletes maradhat az étel. Ez nem elhanyagolható szempont, mivel a túlzott sófogyasztás bizonyítottan hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz és a szív- és érrendszeri problémákhoz. Egyes kutatások szerint az MSG-t tartalmazó ételek mellett a fogyasztók kevesebb zsíros és cukros nassolnivalót választanak.
4. Természetes módon is jelen van az ételeinkben
A glutaminsav és sói nem mesterséges, idegen anyagok. Számos alapélelmiszerben eleve megtalálhatók, és az emberi szervezet számára sem ismeretlenek. Évszázadok óta részei az étrendnek, és az egyik legtöbbet vizsgált adalékanyagnak számítanak.
Akkor kell tőle tartani?
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a nátrium-glutamát mérsékelt fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot egy kiegyensúlyozott étrend részeként.
A szakemberek inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlzó vagy megalapozatlan állítások félrevezethetnek. Ha valaki indokolatlanul kizár bizonyos élelmiszereket, az akár a változatos étrendet is megnehezítheti.
Az MSG nem csodaszer, de nem is az a veszélyes anyag, aminek gyakran beállítják.
Korábban megírtuk, hogy mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „fogyasztható” jelölés között és melyek azok az élelmiszerek, amelyeket soha ne fogyasszunk el a lejárati idő után.
The post Nátrium-glutamát az ételekben: kell félni tőle? first appeared on Sokszínű vidék.
