Az elmúlt hetekben egyre több fotó és videó jelent meg a közösségi médiában a tihanyi Belső-tó mellett élő közönséges ürgékről. A felvételeken gyakran egészen közelről láthatók az állatok, sok esetben pedig az is, ahogy a látogatók etetik vagy megpróbálják magukhoz csalogatni őket.
Bár az ürgék népszerűsége önmagában örömteli, a szakemberek szerint fontos lenne, hogy a látogatók felelősen viselkedjenek. A közönséges ürge ugyanis vadon élő, fokozottan védett állat, amelynek jóllétét a túlzott emberi közelség és az etetés is veszélyeztetheti, hívja fel a figyelmet posztjában a Magyar Madármentők Alapítvány.
Az emberi ételek komoly gondot okozhatnak
Bármennyire ártatlannak tűnik egy szem napraforgómag, egy falat keksz vagy más rágcsálnivaló, a vadon élő állatok számára ezek nem megfelelő táplálékok. Az olajos, sózott, fűszerezett vagy cukros ételek emésztési problémákat okozhatnak, hosszabb távon pedig súlyos egészségkárosodáshoz is vezethetnek.
Az ürgék nincsnek rászorulva az emberi etetésre. Ösztönösen képesek megtalálni és elraktározni a számukra megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot. A jó szándékú látogatói etetés azonban könnyen bajt okozhat, főleg akkor, ha egyetlen nap alatt több száz ember gondolja úgy, hogy „csak egy falatot” ad az állatoknak.
Ne nyúljunk hozzájuk, és ne próbáljuk megfogni őket
Az ürgék vadon élő zsákmányállatok, ezért egy náluk jóval nagyobb élőlény hirtelen közeledését fenyegetésként érzékelhetik. A kézbe vétel, simogatás vagy túl közeli közelítés stresszt válthat ki belőlük, menekülésre késztetheti őket, szélsőséges esetben pedig védekezhetnek is, például harapással vagy karmolással.
A legjobb, amit a látogatók tehetnek, ha tisztes távolságból figyelik meg az állatokat. Az ürgék kíváncsi természetűek, ezért ha valaki türelmesen és nyugodtan viselkedik, akár néhány méteres közelségbe is odamerészkedhetnek maguktól.
Hazavinni tilos és veszélyes is
Az ürgék speciális életmódú, vadon élő állatok, amelyek számára lakossági körülmények között nem biztosíthatók a megfelelő életfeltételek. Éppen ezért semmilyen körülmények között nem szabad őket hazavinni, még akkor sem, ha szelídnek vagy barátságosnak tűnnek.
Így lehet felelősen gyönyörködni bennük
A tihanyi ürgék megfigyelése különleges élmény, amelyről nem kell lemondani. A legjobb módszer, ha a látogatók leülnek a közelükben, csendben figyelik őket, és nem próbálják befolyásolni a viselkedésüket. Fényképezni is lehet őket, de vaku használata nélkül, és úgy, hogy az állatok ne érezzék magukat sarokba szorítva.
A felelős természetjárás lényege, hogy a vadon élő állatok viselkedését ne változtassuk meg a saját élményünk kedvéért. Az ürgék akkor maradhatnak hosszú távon is a tihanyi táj különleges lakói, ha az emberek nem etetik, nem fogdossák és nem zavarják őket.
Nem turistalátványosságnak telepítették őket
A Tihanyi-félszigeten évtizedekkel ezelőtt nagy ürgeállományok éltek, ahogyan más, legelő állatokkal hasznosított területeken is. Az ürgék kifejezetten kedvelik a rövid füvű gyepeket, különösen akkor, ha azokat legeltetéssel tartják fenn.
A Belső-tó mellé 2003-ban telepítette az első ürgeállományt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A terület azért bizonyult alkalmasnak, mert ott megvalósítható volt a szürkemarha-legeltetés, amely kedvező élőhelyet biztosít az ürgék számára.
Az elmúlt több mint húsz év tapasztalatai alapján az együttélés sikeresnek bizonyult: az ürgeállomány szépen gyarapodik. Éppen ezért különösen fontos, hogy a növekvő érdeklődés ne veszélyeztesse azt, amit a természetvédelmi munka hosszú évek alatt eredményesen felépített.
Korábban megírtuk, hogy a ferihegyi reptéren él Magyarország egyik legjelentősebb ürgeállománya. Arról is írtunk régen, hogy 2026-ra jósolták az ürgék kipusztulását hazánkból.
The post Ne etessük a tihanyi ürgéket: jó szándékkal is árthatunk nekik first appeared on Sokszínű vidék.
