A The Washington Post nem fog támogatni egyetlen elnökjelöltet sem a mostani, sem a jövőbeli választásokon. Visszatérünk a gyökereinkhez, miszerint nem támogatunk elnökjelölteket.
Ezt William Lewis, az újság kiadója és vezérigazgatója írta október 25-ei véleménycikkében, bejelentve, hogy az egyik legnagyobb amerikai napilap véleményrovata szakít a fél évszázados hagyománnyal, és többé nem nyilvánít véleményt arról, hogy szerintük kire kellene szavazni az elnökválasztáson.
Mint később kiderült, ezt a döntést nem a szerkesztőség hozta meg, hanem Jeff Bezos, az Amazon vezére és a világ harmadik leggazdagabb embere, aki 2013-ban vásárolta meg lapot. Azzal ugyan lehet vitatkozni, hogy egy újságnak szabad-e bármely politikust nyíltan támogatnia – bár az angolszász sajtóban a választás előtti szerkesztőségi állásfoglalás (endorsement) régi tradíció –, az súlyos kérdéseket vet fel, ha a lap tulajdonosa beleszól a szerkesztőség munkájába.
„Az lett volna a logikus, ha megjelentetünk egy Harrist támogató cikket”
A nyugati parton hasonló események zajlottak le október közepén, amikor a Los Angeles Times-ot 2018-ban megvásárló Patrick Soon-Shiong arról tájékoztatta a napilap szerkesztőbizottságát, hogy az LA Times az idén senkit sem támogat. Mariel Garza, a szerkesztőségi cikkekért felelős szerkesztő elmondta, hogy a szerkesztőbizottság a demokrata Kamala Harris támogatására akart buzdítani, és már el is készült az erről szóló cikk vázlata, amikor azt át akarta olvastatni a többi szerkesztővel, azt mondták neki, hogy nem jelenhet meg az írás.
Nem gondolom, hogy hatással lettünk volna az olvasóink véleményére, akik többségében amúgy is Harris-szavazók. (…) [De] azután, hogy korábban több véleménycikkben megírtuk, hogy Donald Trump veszélyes a demokráciára, nem alkalmas az elnökségre, és börtönnel fenyegeti az ellenségeit, az lett volna a logikus, ha megjelentetünk egy Harrist támogató cikket.
Garza október 22-én távozott a laptól, felmondólevelében azt írta, hogy az endorsement elmaradása miatt az olvasókban felvetődhet az a kérdés, hogy ha más esetben támogatnak jelölteket, azt alapos újságírói munka eredményeképpen teszik, vagy a tulajdonos döntése miatt.
A Columbia Journalism Review megjegyzi, hogy az LA Times 1881 és 1972 között a republikánus elnökjelölteket támogatta, a Watergate-botrány után, 1976-tól 2004-ig nem foglalt állást, majd 2008 és 2020 között a demokrata elnökjelöltek mellett állt ki. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy amikor 2010-ben Kamala Harris Kalifornia legfőbb ügyészi posztjára hajtott, az LA Times a republikánus Steve Cooley-t támogatta. (Végül Harris nyert 0,8 pontos különbséggel.)
Probal Rashid / LightRocket / Getty Images Utcai árusok Kamala Harris demokrata elnökjelölt arcképes pólóját árulják egy washingtoni kampánygyűlésen 2024. október 29-én.
Patrick Soon-Shiong később azt állította, a szerkesztőbizottságnak lehetősége lett volna összeállítani egy tényszerű elemzést a két jelölt tevékenységéről, de nem éltek ezzel. Az üzletember lánya azonban már arról beszélt, azért tiltották meg a lapnak, hogy Harrist támogassák, mert a család szerint az alelnök túlságosan Izrael pártját fogja a gázai háborúban. A Dél-Afrikában, kínai bevándorlók családjába született Soon-Shiong jó barátja Elon Musknak, aki érthetőnek nevezte a döntést, míg a Muskkal kampányoló Donald Trump csapata úgy állította be a támogatás elmaradását, hogy az Harris alkalmatlanságát bizonyítja.
Garza mellett más újságírók is felmondtak, köztük a Pulitzer-díjas Robert Greene, és mintegy 18 ezren lemondták az előfizetésüket, az összes előfizető nagyjából 4,5 százaléka.
Bezos beleszól
A The Washington Postnál kínosan ügyelnek arra, hogy a véleményrovat és a ténycikkeket gyártó részleg elkülönüljön, ezért történhetett meg az, hogy a véleménycikket övező felháborodásról egyes szám harmadik személyben számolt be a lap, sőt egy fontos információt is elrejtettek a cikkben. William Lewis a publicisztikájában nem részletezte a döntés hátterét, a médiarovat beszámolója azonban négy informátorra hivatkozva – akik talán éppen a kollégáik voltak – azt írta, hogy Bezos bő egy héttel a választás előtt megtiltotta a támogató cikk megjelentetését, mely készre írt formában már ott volt a szerkesztőségi rendszerben.
Néhány nappal később a tíztagú szerkesztőbizottság harmada tiltakozásképpen lemondott a pozíciójáról, miután David Shipley rovatvezető elmondta, hogy Bezos már szeptemberben arról beszélt neki, hogy talán nem kellene senkit támogatni. Shipleyt beosztottjai ezen a megbeszélésen arról is kérdezgették, hogy előző pénteken miért találkoztak Bezos űrvállalata, a Blue Origin vezetői Trumppal. A CNN úgy értesült, Bezos nem tudott erről a találkozóról.
Kevin Dietsch / Getty Images Kamala Harris
A bizottságból távozók egyike David E. Hoffman, aki a tekintélyelvű rezsimek által az ellenvélemények visszaszorítására használt taktikákról szóló véleménycikk-sorozatáért az idén Pulitzer-díjat kapott. Hoffman újságíróként továbbra is a Postnál marad, de azt mondta a CNN-nek, hogy az Egyesült Államokban Trump miatt az autokrácia veszélye fenyeget, és nem akarja, hogy az újság ezt elhallgassa, márpedig a cikk letiltása ennek egy formája, amit nem tud támogatni.
Voltak olyan újságírók, akik a lap vasárnapi kiadásának véleményrovatában tiltakoztak a döntés ellen, míg a Postnál 25 éve dolgozó Robert Kagan a CNN-nek adott interjúban kijelentette:
Jeff Bezos nyilvánvalóan arra törekszik, hogy számítva Donald Trump lehetséges győzelmére, a kedvébe járjon. Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy célba veszi Bezos vállalkozásait, és Bezos Amerika egyik legnagyobb cégét [az Amazont] vezeti, amely szoros kapcsolatban áll a szövetségi kormánnyal, és függ tőle.
Rohamosan távozó előfizetők
Az ügy kirobbanását követően a The Washington Post cikket elárasztották a kommentek. Voltak, akik azért bírálták a döntést, mert úgy érzik, egy annyira rossz jelölt esetén, mint Trump, nem teheti meg egy lap, hogy nem foglal állást. Mások szerint viszont a lap függetlenségét sérti az, hogy a tulajdonos letilt egy szerkesztőségi egyezség alapján született cikket. Bár voltak olyan hangok is, miszerint a véleményrovat egy dolog, de a Trumppal kritikus ténycikkek továbbra is megjelenhetnek. Ugyanakkor ezek után kérdés, van-e biztosíték arra, hogy nem jön el az a pont, amikor Bezos abba is bele akar majd szólni, hogy milyen tényfeltáró anyagok jelenjenek meg.
Az is megfontolásra ad okot, hogy Bezos, aki nem bánt meg semmit, miért pont most döntött így. A Post 36 éve minden elnökválasztási évben kiállt valamelyik jelölt mellett, Bezos pedig 2013-ban vette meg a lapot, így ha zavarta ez a gyakorlat, már két alkalommal (2016-ban és 2020-ban) kifejezhette volna a nemtetszését, és az előző endorsement óta négy éve lett volna arra, hogy a szerkesztőséget bevonva határozzanak az állásfoglalások sorsáról. Arról nem is beszélve, hogy
A hab a tortán, hogy Bezos döntésen nemcsak a The Washington Post integritásával kapcsolatban vethet fel kérdéseket, de súlyosan érintheti a lap anyagi helyzetét is. Cikkünk írásáig mintegy 250 ezren mondhatták le az előfizetésüket, ez az előfizetők 10 százaléka. Az pedig még inkább kontextusba helyezi a történteket, hogy tavasszal William Lewis azzal büszkélkedett, hogy sikerült négyezer új előfizetőt szerezniük.
The post Negyedmillió előfizetőt bukott a Washington Post azzal, hogy a tulajdonos letiltott egy Kamala Harrist támogató cikket first appeared on 24.hu.
