Nem állna meg Sóskútnál a szlovén csúcs-akkumulátorgyártó

Mint ismert, Alsózsolcán 10 milliárd forintból tervezett a szlovén Andrada Group egy akkumulátor-feldolgozót, ám a projekt megbukott a lakossági ellenálláson, a beruházás Sóskútra költöztetett változata pedig már 13 milliárd forintos befektetéssel számol. Az első nekifutást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Szlovéniában azzal, hogy ez lesz minden idők legnagyobb szlovén beruházása Magyarországon, egyúttal az is kiderült, hogy a magyar állam a nagyvonalúan támogatott akkumulátoripari beruházásokhoz képest is gálánsan – a beruházás összértékének csaknem felével –, 4,7 milliárd forinttal tolja meg a projektet.

A lakossági ellenállás egyébként kevésbé heves Sóskúton, mint Borosodban volt, ezt kedden este a lakossági tájékoztatón megtapasztalhatta mind König Ferenc polgármester, mind a szlovén befektetők képviselője. Az esemény botrányba fulladt, a polgármester lehazaárulózásán kívül lényegében más nem történt, mivel König és az Andrada képviselője sem kívánt a feldühödött tömeg előtt megszólalni. Így tehát a helyiek ezúttal sem jutottak konkrét információkhoz a leendő üzemről, jóllehet az Andrada honlapján február végi indulásról van szó.

Kerestük a céget, érdeklődtünk arról, milyen technológiát alkalmaznak majd Sóskúton, mennyi alapja van a lakosság félelmeinek, de nem reagáltak a megkeresésünkre. A helyiek mindenesetre kételkednek abban, hogy az akkumulátor-feldolgozáshoz elegendő lenne a cég által megszerzett egykori Orion-épület, ahogy abban is, hogy mindössze napi egy kamionnal növekedne meg a település forgalma.

A cég közleményében csúcstechnológiáról és újrahasznosításról ír, továbbá arról, hogy két év alatt 160 új munkahelyet kíván létrehozni. Kezdetben csekély mennyiségű fémhulladékot dolgoznak majd fel, később térnek át a teljes akkumulátorok feldolgozására. Azt is elárulták, hogy nem állnának meg a sóskúti üzemnél,

további magyarországi és európai helyszínek következnek,

konkrétan Dél-Spanyolországot említik, mint ahol rövidesen üzemet hoznak létre. Az Andrada úgy véli, kiemelkedő szereplője lesz a zöldátalakulás folyamatának, az újrahasznosítás ugyanis a záró láncszeme a fenntartható, körforgásos autóiparnak. A magyarországi gyártókat a helyben történő újrahasznosításban kívánják segíteni – olvasható.

Valószínűsíthető, hogy Magyarországon a gyártáshoz igazodóan számos hulladék-feldolgozót is építenek majd, és ezeknek nagyjából ugyanarra lesz szükségük, mint az akkumulátorgyártóknak: olcsó munkaerőre, olcsó energiára és rengeteg vízre – ecsetelte Győrffy Dóra, az akkumulátoripari kérdésekben szakértő közgazdász, egyetemi tanár egy napokban készült podcastban.

Dőlhet az állami támogatás az akkumulátor-feldolgozásba

Az uniós szabályozás szerint a használt akkumulátorokat 100 százalékban be kell gyűjteni, majd újra kell hasznosítani. Nem lehet kivinni az akkumulátorokat, még a fekete masszát, a katódport sem, tehát Európában kell megoldani a feldolgozást. Az akkuhulladék az első fázisban a gyártásnál keletkező selejt, aminek a kezeléséről gondoskodni kell. A feldolgozásnak lehetőleg közel kell lennie a gyártáshoz, mert a legdrágább mozzanat a szállítás. Speciális csomagolás és biztonsági intézkedések kellenek a veszélyes hulladék szállításához, hiszen akár egyetlen cella rövidzárlata miatt is leéghet az egész rakomány.

 

Amikor a kész akkumulátorok elveszítik a teljesítményük 20 százalékát (nyolc–tíz év elteltével), akkor még másodlagosan használhatók például napelemek mellé tárolónak. Az idő múlásával azonban ezeket egyre nagyobb mennyiségben hulladékként kell feldolgozni. Az egyik módszer a pirometallurgia, amikor 700–1000 fokon kemencében égetve nyerik vissza az anyagokat, ám így az akkumulátor tömegének csak az 50 százaléka dolgozható fel. Ez nem elegendő visszanyerési arány, így szükség lesz hidrometallurgiára is, amikor vegyi anyagokkal kinyerik a különböző nehézfémeket. A jelenlegi technológia mellett az akkugyártáshoz fogható a hulladék-feldolgozás igénye – utalt az olcsó munkaerőre, a víz- és az energiaszükségletre Győrffy Dóra, aki szerint ez nagy eséllyel veszteséges tevékenység lesz, ami rengeteg állami támogatást igényel.

Gazdasági megközelítésben tehát ugyanaz kell hozzá, mint a gyártáshoz, és ezekből Magyarországon nincs elegendő. Az energiát jelentős részben importálni kell, a vízellátással a klímaváltozás következtében már a jelenlegi körülmények között is előfordult, hogy a lakosság vízfelhasználását korlátozni kellett. Nyáron számoltunk be arról, hogy Érden, Diósdon, Tárnokon, Sóskúton, Törökbálinton és Pusztazámoron részleges locsolási tilalmat rendeltek el, mert a településeket ellátó ivóvízrendszer elérte a maximális kapacitását.

Az Andrada a honlapján sem extra víz-, sem hatalmas energiaigényt nem említ, ellenkezőleg: elhanyagolható vízigényt emlegetnek. Mint írják, az akkumulátorhulladékot felaprítják, majd karbonizációs folyamattal előkészítik a törmeléket az elektromechanikai szétválasztásra. A folyamat végén újrahasznosítható lesz a nikkel, a mangán, a kobalt, az alumínium, a réz és az acél. Hasonló, környezetbarát újrahasznosítási technológia a cégközlemény szerint Európa-szerte 30 helyszínen működik már, az Andrada pedig ennek a továbbfejlesztett változatát alkalmazza.

Felbukkan Szlovénia legnagyobb akkumulátorgyára

Az Andrada ismertetőjében két társtulajdonosról, vezetőről tesz említést, mint akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az autóiparban:

egyikük Iztok Seljak, a Hidria Holding ügyvezető igazgatója (a cég Hidria Bausch néven Gyöngyösön is jelen van),
a másik Peter Tibaut, aki az ausztriai Magna Steyrnél fontos szerepet játszott a lítium-ion akkumulátorok fejlesztésében.

A cégpapírok alapján kettejüknek 32-32 százalékuk van az Andrada Group Hungary Kft.-ben, a többi üzletrészen további négy tulajdonos osztozik:

a svájci bejegyzésű BGS Labs GmbH,
a Ljubljanában bejegyzett ACH Invest doo pénzügyi cég, a tulajdonosa egy befolyásos üzletember, Rasto Oderlap,
a bledi illetőségű Ales Jerala,
valamint a szlovén Mezicában bejegyzett TAB tovarna akkumulatorskih baterij d.d.

Tisztességes vállalkozókról van szó, nagyon sok pénzük van, és szeretnének még többet csinálni – ennyi válaszoltak nekünk szlovén újságírókollégák a névsor láttán. A TAB-ról azonban eddig nem esett szó, ez Szlovénia legnagyobb akkumulátorgyára, hagyományos ólmos-savas, illetve lítium-akkumulátorok egyaránt a profiljába tartoznak. Szlovéniában három gyártóbázisa van (Zerjavban található egy újrahasznosító és gyártóüzem, Crna na Koroskemben egy 3 millió darab/év kapacitású akkumulátorgyár, Prevaljében pedig Li-ion akkumulátorok gyártását indították be), és Észak-Macedóniában is rendelkezik gyártóbázissal, továbbá ólmos-savas akkumulátorok újrahasznosításával is foglalkozik.

The post Nem állna meg Sóskútnál a szlovén csúcs-akkumulátorgyártó first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed