Több tucat bejelentett meghibásodás vagy egyéb gond nehezítette júliusban az egészségügyi ellátást a magyar kórházakban. A technikai gondok eltörpülnek a betegellátás működését érintő, legsúlyosabb probléma árnyékában.

Az elmúlt hetekben erős sajtóvisszhangot keltett, hogy többek között az Uzsoki utcai kórházban is elromlott a klímaberendezés, a kórházigazgató haváriaállapotot hirdetett a 42 fokra hevült műtők miatt. A betegeket a környékbeli kórházak között osztották szét.

A Péterfyben a liftek, máshol a CT-berendezés romlott el, de volt, ahol poloskainvázió miatt kellett leállni. És ezek csak a kiemelt fővárosi intézmények, amelyek gondjairól vélhetően azért születtek gyorsan hírek, mert sokak ellátásért felelősek, azaz rengeteg embert érint a leállásuk. Valójában:

július első 23 napján 46 alkalommal hozott kijelölő, vagy korábbi kijelölést módosító határozatot a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).

A kijelölő határozatok akkor születnek, amikor egy egészségügyi intézmény valamiért nem tudja ellátni valamely feladatát, emiatt pedig egy másik intézményt jelölnek ki, ahová a betegeket átirányítják.

Átrágtuk magunkat az összes dokumentumon, amit júliusban töltöttek fel, hogy kiderüljön, milyen arányban terheli a rendszert a technikai és a személyi feltételek okozta kimaradás. Ezek a meghibásodások ugyanis durvának tűnhetnek, de ha a nagyobb képet nézzük, akkor mégis eltörpülnek a valódi gond mellett.

Szendrő Gabriella gyógytornász az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán egy covidbeteg lélegeztető izmait tornásztatja 2021. április 1-jén Fotó: Sebestyén László / Forbes

Klímák, CT-k, liftek és a kártevők

Ahogy arról a Forbes.hu többször is írt, a hőség miatt elég sok magyarországi kórházban megadta magát a klíma. A Szent László Kórház transzplantációs osztályán például 40 fokos hőségben feküdtek a gyerekek. Két hete a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet is megerősítette, hogy kevesebb műtétet tudtak végezni, mert a központi műtőt is érintő klíma elromlott. A budapesti Szent János Kórházban az egyik műtőben romlott el a klímaberendezés, ezért műtéteket kellett elhalasztani, míg a Péterfy utcai kórházban a liftek nem működtek.

Miközben arról nem igazán szóltak hírek, hogy a Belügyminisztérium vagy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) valamilyen rendkívüli lépést tett volna, az egyházi fenntartású Bethesda Gyermekkórház a közösségi médiában indított gyűjtést, ami egy nap alatt a fenntartó és mások jótékony beavatkozásával hozott megoldást.

Ráadásul arról is kevesen hallhattak, hogy nemcsak a klímák okoztak problémát a magyar kórházakban. A budapesti Szent Imre kórházban például július 17-18. között lemondták a sürgősségin a kritikus állapotú, megfigyelést, differenciáldiagnosztikát igénylő betegek, stroke-osok és detoxikálást igénylők elhelyezését,

mert annyira elszaporodtak az ágyipoloskák, hogy átfogó irtásra volt szükség. 

Júliusban tönkrement vagy karbantartást igényelt a CT

a Heim Pál Gyermekkórházban,

a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban,

a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézetben,

a Kistarcsai Flór Ferenc kórházban, és

a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben is.

A technikai hibáknál nagyobb baj is van

Ami pedig a határozatok átnézése során nyilvánvalóvá vált, hogy a technikai bonyodalmaknál sokkal nagyobb probléma a folyamatos emberhiány.

Várpalotán a Szent Donát kórházban a nőgyógyászati szakrendelésen és terhesgondozásban a járóbeteg szakellátás, a szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikán belül a diagnosztikai szakellátást teljes egészében szüneteltetni kényszerül július 15 és augusztus 3. között, ez nehezen magyarázható mással, minthogy egy orvossal működik az osztály, aki elment nyaralni.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben 2024. július 14., 15., 16., 20., 23., majd 30. között nincs ügyelet az  arc- és állcsont-szájsebészeten. Ezekben az esetekben az a szerencsés, hogy az orvos csak átmenetileg nem érhető el. De nem mindenhol ilyen egyszerű a történet.

Orosházán a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben az egyes progresszivitású traumatológiai ellátást a következő egy évben, egészen 2025. júniusáig szüneteltetik. 

A leállások időtartamára – ha a kórház külön nem kötött szerződést mással a helyettesítésre – a kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv mondja meg, melyik a területileg legközelebb eső szolgáltató, amelynek kötelessége a betegek ellátása. Ez ésszerű megoldás, főleg, ha átmeneti probléma van, de például szintén Orosházán alakult ki az a helyzet, hogy a szemészeti szakellátást végző Vis Medica Kft. már nem fogadott beteget. Így a békési járási hivatal megvizsgálta az illetékességi területén működő járóbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltatók kapacitásait, és megállapította: az illetékességi területén nincs szakma ellátására alkalmas egészségügyi szolgáltató.

A határozatban az szerepel: 

 „A Járási Hivatal megkereséssel élt a vármegyei tisztifőorvos felé, melyben kérte a vármegye területén található, kijelölésre alkalmas egészségügyi szolgáltatók vizsgálatát. Fentiekre tekintettel vármegyei tisztifőorvos úr megvizsgálta a vármegye illetékességi területén működő járóbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltatók kapacitásait, és megállapította, hogy az illetékességi területén területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, szemészet szakmát gyakorló négy egészségügyi szolgáltató közül két helyen szünetel az ellátás. Az aktívan működő egységek (Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft., Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő) vasúti és autóbusz közlekedés szempontjából nehezen megközelíthetőek Mezőkovácsházáról, így a betegek ellátáshoz jutása jelentős időveszteséggel járna, ezért a Békés Vármegyei Kormányhivatal illetékességi területén nincs a hatáskörébe tartozó szemészet szakma ellátására alkalmas, kijelölhető egészségügyi szolgáltató.” 

A megoldás végül a gyulai kórház lett, ahová így is két órába telik eljutni tömegközlekedéssel, ráadásul úgy, hogy átszállást is bele kell számolni. A kórház szemészeti osztályán péntek kivételével minden nap kétszer lehet időpontot kérni a vizsgálatra, egyszer reggel 7-8 között, majd utána 14-15 óra között. Aki Mezőkovácsházáról szeretne eljutni a szemészetre tömegközlekedéssel, az vagy felpattan az első járatra hajnali ötkor, hogy beérjen, vagy kénytelen lesz kétnaposra tervezni az utat, hiszen a délutáni időpont kiadás esetén több mint valószínű, hogy másnapra fogja megkapni az időpontot.

A szerencsi Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézetben 2015 óta – a határozat szövege szerint átmenetileg – szünetelnek a mammográfiai vizsgálatok emberhiány miatt, ezért a Borsod-Abaúj Zemplén Vármegyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházba irányították a pácienseket. Csakhogy már ezt a kórházat is elérte a szakmai minimumfeltételek hiányának réme, így most a vizsgálatokhoz a Tokaji Egészségfejlesztő Központig kell menni.

Vámospércsin a bőr-és nemibeteg gondozásra eddig hetente 10 szakorvosi óra jutott, ezt júliustól egy évre szüneteltetik – nem meglepő módon a minimumfeltételek hiánya miatt.

Megoldás? Bezárás?

„Nem kell gyerekszívsebészet minden vármegyei kórházba, pláne nem kell városi kórházba” – mondta még tavasszal mondta Takács Péter, a belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára. 

Kitért arra, hogy a jelenlegi kórházi struktúra fenntarthatatlan, ezért minden vármegyében egy valódi kórház maradna, és jogilag minden városi kórház a központi, vármegyei irányító intézmény alá tartozna, ez utóbbiakban végeznék a komolyabb beavatkozásokat és terápiákat, míg a városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati, szülészeti, sürgősségi ellátás maradna. 

Ebbe az elképzelésbe illett volna bele a budára tervezett szuperkórház is, mely 1,2 millió ember ellátásáért felelne. A 2016-ban bejelentett beruházást hivatalosan 2023-ban kellett volna befejezni, de nem igazán történt érdemi előrelépés, 14 milliárd forintot elköltött rá a kormány, de még a tervek sincsenek jóváhagyva.

Ráadásul a kormány tavaly eltörölte azt a tervet is, mely létrehozna Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópontot, ezek hiányában viszont kevésbé lenne megközelíthető a kórház. A beruházás miatt létrehozott projektcéget, melyben Kocsis Máté felesége, valamint a Megafon nevű kormányzati propagandamédia tulajdonosa is pozíciót kapott, megszüntették.

Kiemelt kép: Az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán dolgozók erőfeszítéseit 2021-ben Sebestyén László a magyar sajtóban szinte egyedüliként dokumentálhatta képekben a Forbes számára.

The post Nem csak a klímákkal volt gond: elromló CT-k, liftek és ágyi-poloskák is nehezítették a kórházak dolgát az utóbbi hetekben appeared first on Forbes.hu.