„Nem csupán a büntetőjog által, hanem erkölcsileg is mélyen elítélendő cselekmény” – írta a Kúria K. Endre tetteiről

Novák Katalin a pápalátogatást kihasználva áprilisban elnöki kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil volt igazgatóját fedező bűntársnak, írta meg pénteken a 444. K. Endre azért kapott három év négy hónapos börtönbüntetést, mert a pedofil igazgató bűntársaként megpróbálta rávenni a gyerekeket, hogy vonják vissza a feljelentéseiket.

Novák áprilisi döntése ki sem derült volna, ha az igazgatóhelyettes a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan nem próbálkozik harmadfokon is megtámadni a börtönbüntetését. A Kúria eljárása ugyanis még zajlott, amikor meghozták a kegyelmi ítéletet, így az bekerült a harmadfokú határozat szeptemberi szövegébe.

A végzésbe belekerült egy érdekes rész:

„Mindezt szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokozott, ha a gyermekek védelme érdekében működő intézmény, egy gyermekotthon első (az I. r. terhelt) és második számú vezetője (a II. r. terhelt) az, aki éppen az ellenkezőjét teszi, mint ami a törvényi és erkölcsi kötelezettsége, és követi el a gondozásukra bízott gyermekek sérelmére az adott bűncselekményeket, olyan (több évtizedes) hatalommal, tekintéllyel, befolyással bírva és azzal visszaélve a kiszolgáltatott gyermekekkel szemben, ami nem csupán a büntetőjog által, hanem erkölcsileg is mélyen elítélendő cselekmény.”Gál András ügyvéd – aki a 12 szexuálisan súlyosan bántalmazott fiatal közül nyolcat képviselt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatója és nevelőtanára ellen folyt büntetőeljárásban – a 444-nek azt mondta, a részlet azért kerülhetett be a harmadfokú határozatba, mert a „Kúriai Tanács mélyen megvetendőnek találta a vádlott cselekedeteit és nemcsak megbüntetni akarta őt, hanem a szemébe is akarta mondani az ítélethirdetéskor, hogy szembesüljön tette aljasságával”.Az szerinte gyakori és helyes is, hogy a bírók hasonló értékítéletet beleírnak a végzésekbe. „Én azokat tartom jó bírónak, akik nagyon részletesen megindokolják az ítéletet és a mondataikkal tudnak hatni az elkövetőre” – mondta. Vannak bírók, akik „moralizálós rész” nélkül hoznak ítéletet, míg mások sokkal messzebbre mennek. Az ő korábbi ügyeiben – például a lúgos orvossal és a darnózseli hentessel kapcsolatban – a Kúria hasonlóan, ennél is erősebben kifejezte, hogy mit gondol az elkövető társadalomra való veszélyességéről és ezt a szemükbe mondta.

„Egyrészt meg kell próbálni edukálni az elkövetőt (ez sokszor lehetetlen), másrészt az értésére kell adni, hogy ez nem az a közeg, ahol működnek az eddig bevált módszerek, mi átláttunk a szitán és megbüntettünk, magadat legalább ne csapd be” – mondta.

A bírósági határozatba belekerültek a kegyelem tényéről szóló szövegrészek is, erről Gál azt mondta, hogy szerinte bele kell írni ezeket, mert lényegesen érintette a Kúriai eljárás alatt álló elítéltet. „Az még felmerülhet, hogy kegyelem esetében be kell-e fejezni az eljárást. A válasz az, hogy igen, be kell fejezni érdemben, kell dönteni, ahogy itt tették is”.

Fontos, hogy a Kúria K. esetében helybenhagyta az első és a másodfokon is kiszabott büntetést, tehát a pedofil igazgató helyettese jogerősen is kényszerítést követett el még úgy is, hogy a kiszabott büntetését nem kell letöltenie, és a kegyelem értelmében büntetett előélete sem lesz.

Ez pedig azt jelenti, hogy a botrány lecsengése után visszamehetne dolgozni gyerekek közé, írja a WMN-en Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.„Kár, hogy azoknak a gyerekeknek, akik ma már felnőtt túlélői az ellenük elkövetett szexuális erőszaknak, senki nem ad kegyelmet az alól, amin átmentek. Azt nem lehet semmissé tenni, nekik nem lehet a »hátrányok alól« egy tollvonással mentesülni. Nekik nem engedi el senki a következményeket. Nekik együtt kell élni életük végéig nemcsak azzal, ami történt, hanem most már azzal is, hogy amit ellenük elkövettek, az nem volt elég fontos, fajsúlyos és lényeges ahhoz, hogy legalább a kiszabott bírósági ítélet szerint felelősséget kelljen vállalnia az elkövetőnek” – írta Gyurkó.

Ahogy azt is, hogy „sunyi, szánalmas és nyomorult”, ami az elkövetők részéről zajlik. Szerinte van helye és ideje a megbocsátásnak, ehhez azonban tiszta szembenézés, őszinte megbánás és valódi felelősségvállalás kell. „Jóvátétel – elsősorban az áldozatok és az érintettek felé. Valódi kegyelmet csak az áldozatok adhatnak. Az nem az elnöki palotából érkezik. És amelyik elkövető tényleg megbánta, amit tett, az ezt fogja keresni. Az áldozatokat. Ebben az esetben én erről nem tudok”.

Kedden találkoztunk K. Endrével, kérdeztük arról is, hogy beszélne- az áldozatokkal, ezt mondta: „Nem tudom azt, hogy mit mondanék, ha esetleg beszélnék velük. De erről nem fogok nyilatkozni. Nem szeretnék nyilatkozni.”

Novák Katalin kedd reggel még egy tanyasi emberi történetet posztolt, aztán az örmény elnök mellett állva délután kapott egy kérdést az ügyről. Természetesnek nevezte, hogy minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, és adott esetben ezek megválaszolatlanok maradnak, de azt is mondta, hogy undorodik a pedofíliától.

Pénteken tüntetés lesz a várban, többen az elnök lemondását kezdeményezik. Donáth Anna szerint se lelkiismeret, se elemi jóérzés, se tisztesség nincs Novákban, a DK méltatlansági eljárást kezdeményezne, és aláírásgyűjtést indít, a Momentum, szintén Novák lemondását követelve elkordonozta a Sándor-palotát, és megszólalt a pedofil igazgató egyik egykori áldozata is, azt üzenve Nováknak, hogy szégyellje magát.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed