Felbomlott a német „jelzőlámpa-koalíció”, azaz a piros SPD (szocdemek), a sárga FDP (liberálisok, szabad demokraták) és a Zöldek alkotta trió nem folytatja az együttműködést kormányzati szinten. Minderre azután került sor, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerdán menesztette szabad demokrata pénzügyminiszterét, az FDP elnökét, Christian Lindnert.
A kancellár a Lindnerrel való szakítás után bejelentette, hogy január 15-én bizalmi szavazást kér a kormányával szemben, és ha nem kap bizalmat, akkor a tervezett 2025. őszi időpont helyett néhány héten belül előrehozott választás lesz.
A kancellár a bizalmi szavazásig kisebbségben kormányozna, megmaradt szövetségesével, a Zöldekkel. Ám azonnal viták kezdődtek arról, hogy mikor kéne a bizalmi kérdésről szavazni, illetve mikorra kell választást kiírni Németországban. Scholz inkább az időt húzná, míg az ellenzék nemcsak a bizalmi szavazást sürgeti még novemberben, hanem az előrehozott választás mielőbbi (januári) megtartását is szeretné elérni. Különösen a kereszténydemokrata CDU-nak jönne jól az előrehozott voksolás, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint vezeti a népszerűségi listákat.
Éppen ezért talány, hogy miért tapsolták meg a szociáldemokrata frakcióban Scholz kancellárt, miután kirúgta a kormányból Lindnert. Talán azért örültek, mert a kancellár hozott végre egy határozott döntést – ami az állandóan lavírozó Scholzra kevéssé jellemző.
Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Christian Lindner és Olaf Scholz
Külső szemmel nézve, a liberális pártvezérrel tényleg nehéz lehetett együtt dolgozni. Lindner fiatalon megtagadta a katonai szolgálatot, ezért hajlandó volt akár házmesterként is civil szolgálatatot vállalni, hogy később mégis tartalékos őrnagyi rendfokozatot szerezzen a légierőnél, illetve a hadseregben. A következetlenségéhez adalék, hogy az FDP-elnök kilépett ugyan a katolikus egyházból, mégis egyházi esküvőt tartott – sokak szerint PR-szempontok miatt.
Ha ehhez hozzávesszük az óvatos Scholz taktikázásait, meglepő, hogy a rendkívül népszerűtlen kormány mandátumának lejárta előtt nem sokkal szakított egymással az SPD és az FDP. Hiszen ha már majdnem három évet kibírtak 2021 decembere óta együtt, nehezen érthető, hogy a 2025-ben amúgy is esedékes választást most miért hoznák pár hónappal előrébb. Éppen akkor történik ez, amikor mind a szocdemek, mind pedig a liberálisok rosszul állnak a közvélemény-kutatások szerint. Tény ugyanakkor, hogy a választók kétharmada előrehozott voksolást szeretne, már a jövő év elején.
Ráadásul a világpolitika is épp a feje tetejére látszik állni. Az Egyesült Államokban aznap győzött Donald Trump az elnökválasztáson, amikor Scholz és Linder szakított. Mindez az ukrajnai háború menetét is befolyásolhatja, miután az USA mögött Németország a legfőbb katonai szállítója Kijevnek. Márpedig nehéz megjósolni, mit tesz a régi-új amerikai elnök a beiktatása után. Mindezek után Trump egyik fő támogatója, a republikánus kampány egyik legvitatottabb finanszírozója, Elon Musk tech-vállalkozó kinyilvánította, hogy „bolondnak” tartja Scholzot.
Jim WATSON / AFP Elon Musk felszólal Donald Trump kampánygyűlésén a pennsylvaniai Butlerben 2024. október 5-én.
Még ha Musknak nincs is igaza, Scholz és a német geopolitikai érdekek szempontjából tényleg érthetetlen a berlini koalíció felbomlasztása. Felelősebben viselkedett a héten az ellenzék vezére, Friedrich Merz. A CDU elnöke rögvest beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és tisztázta, hogy Kijevnek most nem pénzbeni segítségre van szüksége, hanem fizikai eszközökre, fegyverekre, lőszerre – Ukrajna finanszírozása ugyanis 2025-re megoldott, legalábbis Merz szerint. Így a CDU vezére már a kormányra kerülésük esetén meghozandó döntésekre koncentrált. Illetve arra, hogy szükség esetén a Scholz-féle kisebbségi kabinetet – annak átmeneti működése során – a legfontosabb és legsürgetőbb kérdésekben támogassa. Ezt az átmenetet persze Merz minél rövidebb időre akarja korlátozni.
Így a CDU csak óvatosan bírálja a szociáldemokrata SPD-t, mert bármelyik jelenlegi koalíciós párttal kész egy választás után összefogni. Merz egyértelműen elutasította viszont a szélsőjobboldali, különösen a keleti országrészben népszerű AfD-vel való együttműködést. Így konstruktív bizalmatlansági indítványt sem nyújtanak be Scholz ellen a kisebbségi kormányzása idején.
Különösen érthetetlen a liberálisok részéről a koalíció szétverése, hiszen még az FDP parlamentbe jutása is kérdéses: 3–4 százalék körül inog a párt támogatottsága, így a menesztett pénzügyminisztert, Lindnert a mémek már „Németország legszemtelenebb munkanélkülijének titulálják”.
KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Friedrich Merz
Ami a szocdemeket illeti, elvben nekik sem érdekük az előrehozott választás, hiszen nem állnak jól a felmérések szerint. Ráadásul nagy pofonba szaladtak bele a júniusi európai parlamenti választáson, amikor a CDU és az AfD mögött csak a harmadik helyen végeztek. Most sem állnak jobban, egy friss kutatás szerint 16 százalékos a népszerűségük, az AfD-t pedig 17–18 százalékra mérik – a CDU messze előttük van 34 százalékos támogatottsággal.
Scholz és Lindner szakítását végül a költségvetési és gazdasági viták okozták. A pénzügyminiszter nem hagyta jóvá azokat a pluszkiadásokat, amelyeket Scholz javasolt, s amelyek az alaptörvényben megszabott „adósságfékszabály” átlépését okozták volna. A szocdemek viszont arra hivatkoztak, hogy szükséghelyzetben az alkotmány is lehetőséget ad a küszöb átlépésére, mely az új állami hitelek felvételét korlátozza.
Mindeközben Scholz pótolta a kormányában Lindnert, mégpedig úgy, hogy egyik bizalmasát és legközelebbi tanácsadóját, Jörg Kukiest ültette a pénzügyminiszteri székbe. A szociáldemokrata kancellárnak azonban nemcsak Lindnert kell helyettesítenie: a liberális pártvezér kormányból való kiebrudalása után az FDP miniszterei követték főnöküket, és sorra lemondtak pozíciójukról. Egy kivétellel: a közlekedési miniszter, Volker Wissing marad a posztján, és inkább az FDP-ből lép ki. Ezzel Lindnert az egyik legfontosabb szabad demokrata politikus hagyta magára.
Kevésbé aggódnak Brüsszelben a német helyzet miatt: az Európai Parlament néppárti elnöke, a máltai Roberta Metsola visszafogottan vette tudomásul a berlini koalíció összeomlását. Így zajlanak a dolgok egy demokráciában – nyilatkozta az elnöknő, aki szerint most várni kell a további fejleményekre.
Egy biztos: egy erős Németország nélkül nincs erős Európa. Ennek kapcsán a német közszolgálati média is felveti: az elmúlt években kérdéses volt, hogy Németország valóban hozzájárult-e egy erős Európához. Scholz kancellár nagyon óvatosan viselkedett, nem lépett fel olyan „hídverőként” a különböző álláspontok között közvetítve, mint a 2005 és 2021 között kormányzó Angela Merkel. A hármas „jelzőlámpa-koalíció” pedig nemcsak Berlinben, hanem olykor Brüsszelben is akadályozta az egységes döntéshozatalt.
Ezért Európában bizonyos várakozással tekintenek egy esetleges új német kormány felé, abban bíznak, hogy határozottabb döntésekre számíthatnak Berlin részéről a jövőben. Scholz javára a Tagesschau.de is csak egyetlen különleges pillanatot tudott felidézni az európai politikában. A „kávétrükköt” emlegette a német közmédia: amikor Scholz Orbán Viktort kiküldte kávézni egy EU-tanácskozásról, hogy a többi vezető meg tudjon egyezni Ukrajna támogatásáról.
The post Nem feltétlenül rossz Európának a német koalíció szétesése first appeared on 24.hu.
