Nem kapott bizonyítékot, ezért nem ítélte el a magyar kormány az észak-koreai–orosz rakétaüzletet

„Mivel semmilyen bizonyítékot nem bocsátottak rendelkezésünkre, ezért nem volt módunk megbizonyosodni a nyilatkozatban foglalt állítások megalapozottságáról” – válaszolta Sztáray Péter külügyi államtitkár Tompos Márton (Momentum) és Ungár Péter (LMP) külön-külön feltett kérdéseire.

A két parlamenti képviselő arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány miért nem csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amiben az áll, hogy „a lehető leghatározottabban elítéljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétát exportáljon Oroszországnak, valamint azt, hogy Oroszország ezeket a rakétákat Ukrajna ellen 2023. december 30-án és 2024. január 2-án bevetette. Ezek a fegyverek növelik az ukrán nép szenvedését, támogatják Oroszország agresszióját”. Az állásfoglalást az Egyesült Államok külügyminisztériuma adta ki, csatlakoztak hozzá az Európai Unió vezető hatalmai, valamint az Egyesült Királyság, de még Albánia vagy Észak-Macedónia is csatlakozott az állásfoglaláshoz. A felsorolásból azonban hiányzik Szlovákia és Magyarország neve is.

Ungár a kérdésében így fogalmazott: „Furcsa és meglepő ez, hiszen a magyar kormány az orosz-ukrán háborúban mélyen ellenez bármiféle fegyverszállítást. Mivel nem ismertek az okai a kimaradásunknak, kérem legyen szíves tájékoztatni ezekről. Csak a Nyugatról érkező fegyverszállításokat ítéli el a magyar kormány vagy a Keletről érkezőket is?

Tompos is a békepártiságot kérte számon: „Hogyan fér össze a kormány és propaganda által hangoztatott békepártisággal az, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az agresszor Oroszország közötti fegyverügyletet elítélő, kötelező erővel nem rendelkező és jogi következmények nélküli állásfoglalást sem hajlandóak aláírni?”

Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba. Észak-Korea az ENSZ fegyverembargójának hatálya alatt áll, amióta 2006-ban először tesztelt atombombát. Ezt a döntést az oroszok is támogatták akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Észak-Korea rendelkezik a világ legnagyobb tüzérségi lövedék- és rakétaraktáraival, amik ráadásul kompatibilisek is az oroszok által használt szovjet fegyverekkel. Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz vezető szeptemberben találkozott az orosz Távol-Keleten. Ezenkívül Szergej Lavrov külügyminiszter júliusban Észak-Koreában utazott, hogy részt vegyen az 1950-1953-as koreai háború befejezésére emlékező ünnepségeken, Kim Dzsongun pedig megmutatta neki a legújabb észak-koreai fegyvereket.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője január elején közölte, hogy az oroszok már használták is Ukrajnában az Észak-Koreától kapott ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat.

John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az éjszaka végrehajtott légitámadás során. A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.

Az oroszok által addig hasznát rakétáktól eltérő roncsokat az ukránok bemutatták január elején.

Sztáray államtitkár nyilatkozata szerint ez nem győzte meg a magyar külügyet. Nekünk egyébként korábban azt válaszolták az állásfoglalás alá nem írására vonatkozó kérdésünkre, hogy

„A magyar és a szlovák álláspont teljes egészében egybeesik.”

Mást nem.

Az 50 ország által aláírt közlemény nemcsak az orosz-ukrán háború, hanem még tágabb szempontok miatt is elítéli az orosz–észak-koreai együttműködést, mert az értékes technikai és katonai ismeretekkel szolgál Észak-Korea számára. „Mélységesen aggasztanak bennünket azok a biztonsági következmények, amikkel ez az együttműködés jár Európában, a Koreai-félszigeten, az Indo-csendes-óceáni térségben és szerte a világon” – szerepel a szövegben.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed