Friss Hirek

Nem kell mindent elégetni, a lehullott ágakból sövény épülhet

Az őszi kertgondozás egyik velejárója, hogy rengeteg ág, gally és lemetszett faanyag gyűlik össze, amitől sokan egyszerű égetéssel próbálnak megszabadulni. Pedig ez nemcsak a környezetre és a levegő minőségére nézve rendkívül káros, hanem az egészségünket is veszélyezteti. Ráadásul ma már sokkal fenntarthatóbb és hasznosabb módjai is vannak annak, hogy ezt a „felesleget” újrahasznosítsuk a kertünkben, írja a green.hu.

Holtfasövény – mi is ez pontosan?

A holtfasövény egy olyan természetes sövény, amelyet egymásra rétegezett, különböző vastagságú ágakból, gallyakból és elhalt faanyagokból alakítunk ki. A legegyszerűbb módja, ha két párhuzamos sorba karókat verünk a földbe, és közéjük töltjük fel a zöldhulladékot. Az így létrehozott sövény nemcsak esztétikus és természetes hatású, hanem élőhelyet is biztosít a kert hasznos lakóinak, például rovaroknak, madaraknak, sündisznóknak és kétéltűeknek. Idővel lassan lebomlik, ezzel pedig értékes tápanyagokat juttat vissza a talajba, így ahelyett, hogy problémát jelentene, a holtfa a kert ökoszisztémájának fontos része lehet.

A holtfasövény, vagy ismertebb nevén Benje-sövény (Benjeshecke) Hermann Benjes német tájépítész után kapta a nevét, aki a 80-as években írta le azt az eljárást, amit a német parasztoknál látott. Érdekesség, hogy hazánkban a középkorban is építettek ilyen kerítéseket, melyek a ragadozó állatok és az ellenség ellen védtek, és hymesudvarnak nevezték azokat.

A holtfasövény nemcsak környezetbarát módja a kertben felhalmozódott fahulladék újrahasznosításának, hanem praktikus és esztétikus eleme is lehet az otthonunknak. Természetes megjelenése miatt tökéletesen illeszkedik bármilyen kertstílushoz, és számos funkciót betölthet: használhatjuk akár a telek körbekerítésére, akár a kert különböző részeinek elválasztására.

wikimedia commons

Így készítsük el

A holtfasövény építése egyszerűbb, mint elsőre gondolnánk, csak néhány alapvető lépést kell betartanunk a siker érdekében.

Először is válasszuk ki gondosan a helyét: fontos, hogy később is könnyen hozzáférjünk, ezért ne építsük közvetlenül a ház falához vagy más nehezen megközelíthető ponthoz. A keretszerkezetet legegyszerűbben leásott faoszlopokkal alakíthatjuk ki, amelyek közé keresztbe fapallókat vagy – kevésbé mutatós, de praktikus megoldásként – dróthálót is rögzíthetünk.

Arra érdemes figyelni, hogy a sövény ne legyen túl keskeny, mert akkor hamar kiszáradhat; az ideális szélesség 40–60 centiméter.

Ha elkészült a keret, kezdődhet a feltöltés: alulra a vastagabb ágak kerüljenek, ezekre pedig fokozatosan az egyre vékonyabb gallyakat rétegezzük. A sövény különösebb gondozást nem igényel, de időnként érdemes vasvillával megszurkálni, hogy a belsejébe is jusson levegő, és ne kezdjen el befülledni. Természetes folyamat, hogy néhány év elteltével a belső töltet komposzttá alakul, amelyet – ezért fontos, hogy hozzáférjünk – könnyedén kiemelhetünk, és értékes tápanyagként újrahasznosíthatunk a kert ágyásaiban.

A holtfaösvény sűrű, rétegezett szerkezete kiváló belátásgátlóként működik, így segít megőrizni a magánszférát, emellett pedig hatékony szélfogó is, ami különösen hasznos lehet szelesebb területeken. Mindezek mellett természetes szépségével és organikus formájával igazán különleges, mégis fenntartható dísze lehet a kertnek.

Kerítés többféle lehet. Korábban megírtuk, hogyan változtak az építésére vonatkozó szabályok 2025-ben. Arról is írtunk, a szomszédok közül kinek kell kerítést építenie.

Kapcsolódó
Szomszédháború: ötméteres barikádot emeltek egy kiskundorozsmai család kertje köré
A házaspár végső elkeseredésében a sajtóhoz fordult.

The post Nem kell mindent elégetni, a lehullott ágakból sövény épülhet first appeared on Sokszínű vidék.


Exit mobile version