Minden jel arra utal, hogy a lakosság egyre nagyobb része ismeri fel a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát, amit a számok is alátámasztanak. A Generali Biztosító 2023-ban végzett kutatása szerint az aktív dolgozók és a nyugdíjasok továbbra is negatívan látják a 20-30 év múlva várható életkörülményeiket. Kiderült, a havi ideálisnak tekinthető, nyugdíjas évekre félretett pénz 82 ezer forint havonta a 18-65 éves magyar lakosság körében, de a valóság ezt meg sem közelíti: az érintett korosztály tagjai átlagosan csak 30 ezer forintot tudnak megtakarítani egy hónapban.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az öngondoskodás a békés, anyagilag kiegyensúlyozott jövő kulcsa. Minél előbb kezdünk el takarékoskodni, annál nagyobb összeghez juthatunk a nyugdíjaskor elérésével. A nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalók közül a legtöbben úgy vélekednek, hamarabb kellett volna elkezdeniük a takarékoskodást, és a gyermekeiknek is ezt tanácsolják, hogy ne kelljen dolgozniuk 65 éves koruk után is.
Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla
A nyugdíjmegtakarítási formák tárháza viszonylag széles skálán mozog, főszabály szerint Magyarországon a következő, az állam által is támogatott nyugdíjmegtakarítási lehetőségek közül választhatunk: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla. Mindháromnak vannak előnyei és hátrányai is, ezért érdemes mindig személyre szabottan vizsgálni a konstrukciókat.
A nyugdíjbiztosítás az Szja törvényben szabályozott feltételek szerinti megtakarítási célú életbiztosítás. A futamidő végét a kötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése határozza meg. Hatalmas előnye, hogy ez az egyetlen nyugdíjmegtakarítási forma, amely szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor fizet. Vagyis hiába emelnék időközben a nyugdíjkorhatárt, a kifizetés időpontját ez nem befolyásolná. Több típus választható, vannak befektetési egységekhez kötött és klasszikus nyugdíjbiztosítások. Rugalmas konstrukcióról van szó, ugyanis a havi befizetéseket szüneteltethetjük, de a díjfizetés mértékét is módosíthatjuk. Általában rendszeres díjfizetésűek, de létezik egyszeri díjfizetésű nyugdíjbiztosítás is. A nyugdíjbiztosítás további előnye, hogy kiegészíthető élet-, egészség- és balesetbiztosítási védelemmel. Kiemelendő, hogy a szerződő és a biztosított eltérhet egymástól. Fontos tudni, hogy a 20%-os adójóváírást a szerződő igényelheti. A biztosítottak pedig lehetnek akár KATA–s vállalkozók, GYES-en, GYED-en lévők, és külföldön dolgozók is.
Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt és ezen időszak jövedelméből biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A nyugdíjpénztári egyéni számlán lévő összeget a pénztár vagyonkezelője befekteti, az elért hozamokat a pénztár a tag számláján negyedévente jóváírja.. A vállalt havi tagdíj bármikor változtatható, és lehetőség van eseti befizetésre is, sőt, 3 éves pénztártagság után az aktuális tagi számlaegyenleg fedezetével, kedvező feltételekkel tagi kölcsön igényelhető.
A nyugdíj-előtakarékossági számla pedig a bankfiókok által forgalmazott olyan speciális értékpapírszámla, amelyre a befizetett összeg csak nyugdíjcélra használható fel. A NYESZ esetén nincs előírt havi megtakarítási összeg, ezáltal bármikor bármennyi pénzt tehetünk rá. A NYESZ esetén tulajdonképpen magunknak termeljük a hozamokat, hiszen nem a pénzünkre kapunk kamatokat, hanem a pénzünkből kezdünk el kereskedni különböző értékpapírokkal. Főként azoknak javasolt ez a megtakarítási forma, akiknek van kedvük és energiájuk arra, hogy a pénzügyeiket kézben tartsák, és a döntéseikkel járó következményekkel is tisztában vannak.
A hatályos jogszabályok (Szja tv.) értelmében a hivatalosan elismert nyugdíjcélú megtakarítások éves befizetéseinek 20 százalékát visszakaphatjuk adóvisszatérítés formájában. A nyugdíjbiztosításnál évente legfeljebb 130 ezer forintot, az önkéntes pénztári befizetéseink esetében maximum 150 ezer forintot, NYESZ esetében pedig legfeljebb 100 ezer igényelhetünk vissza az adónkból. Amennyiben nyugdíjbiztosítással, önkéntes pénztárral, illetve NYESZ-szel is rendelkezünk az éves visszaigényelhető összeg összesen legfeljebb 280 ezer forint lehet. A tíz éven túli nyugdíjszolgáltatás pedig mindhárom megtakarítási forma esetében adómentesen felvehető.
Hogy miért érdemes mielőbb lépni, azt az alábbi példák mutatják
Ha egy ma 30 éves fiatal az első évben havi 30 ezer forintot tesz félre nyugdíjbiztosításként, akkor a megtakarítási díjrész évenkénti 5 százalékos növelésével, 5 százalékos éves f eszközalap-hozamot feltételezve, adójóváírással számolva várhatóan 60 millió forintja lesz nyugdíjas korára a Generali kalkulációja¹ alapján. Ugyanebben a konstrukcióban egy 50 éves munkavállaló még mindig nagyon jelentős összeget, több mint 11 millió forintot kaphat az adóvisszatérítésekkel együtt, ha eléri a nyugdíjkorhatárt. A két összeg között viszont látványos a különbség, így érvényesül a minél előbb, annál jobb elv.
A felhalmozódó megtakarítások mellett ráadásul további előnyökkel is járhat a takarékoskodás. Például a Generali befektetési egységekhez kötött, rendszeres díjas nyugdíjbiztosításához választhatunk magas összegű (igény esetén akár több 10 M Ft értékű) kockázati életbiztosítást, kiegészítő egészségbiztosítást, pl. műtéti térítést, kórházi napi térítést vagy anyagi segítséget 39%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás esetén, sőt, különböző balesetbiztosítási és díjátvállalási szolgáltatásokat is.
Ahhoz, hogy a számunkra leginkább megfelelő nyugdíj-előtakarékosságot válasszuk, nulladik lépésben érdemes mindig szakértővel konzultálni, aki kérésünkre konkrét számításokat is végez arra vonatkozóan, hogy a korunktól és a választott megtakarítási formától függően hogyan profitálhatunk a legjobban.
¹Felhívjuk a figyelmet, hogy a példa szerinti díjszámítás a biztosító részéről nem minősül ajánlattételnek.
The post Nem lehet elég korán kezdeni: így hozhatjuk ki a maximumot a nyugdíj-előtakarékosságból first appeared on 24.hu.
