A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége – olvasható a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) cikkében. A tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól sem kell tartanunk.
A kánikula július eleje óta tart, ami jóformán csak a vízparton, leginkább valamilyen természetes vízben vészelhető át. De mi történik akkor, ha már a harmadik héten jóval 30 Celsius-fok fölött maradnak a napi csúcshőmérsékletek, és a Balaton vízhőmérséklete is folyamatosan 30 fok körül tetőzik? Hat-e a kánikula az algák mennyiségére és a víz minőségére? Ennek megválaszolásában segítenek a BLKI algológusai, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos.
Ahogy nekünk, úgy az algáknak is vannak kedvenc balatoni helyeink. A fonalas cianobaktériumok a tó nyugati részeit szeretik (Keszthelyi-medence, Szigligeti-medence – nyáron általában ezek a legalgásabb helyek a Balatonon), míg a tisztább vizű Siófoki-medencében a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok az uralkodók.
Noha nyaranta kékalgákból van a legtöbb a tóban, előfordulásuk messze elkerüli az egészségre káros értéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg egy üdülőtó fürdésre való alkalmasságát cianobaktérium (kékalga) dominancia esetén.
A Balaton legalgásabb területén ez az érték most kb. 20 mikrogramm/liter, tehát jelentősen alatta van az egészségügyi határértéknek és szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek
– mondta Somogyi Boglárka, a BLKI kutatója.
Tavaink többségében az algák szaporodását a tóban lévő foszfor mennyisége határozza meg, amely elsősorban a vízgyűjtő területekről érkezik (ez így van a Balatonnál is). Ugyanakkor a tó üledékében felhalmozódott foszfor egy része is képes felszabadulni, nemkívánatos algaszaporodást előidézve.
„Akár a külső vagy a belső terhelés mértéke növekszik, kedvező időjárási körülmények esetén nagy tömegben szaporodhatnak el az algák” – nyilatkozta Vörös Lajos. Mivel mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius-fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem. „Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható” – fűzte hozzá a kutató.
Így védekezhetünk
Hogy mivel előzhetjük meg az algásodást? Azzal, ha például csökkentjük a külső foszforterhelést. A BLKI kutatói szerint a Balaton esetében sikeresek voltak azok a nagyberuházások, amelyek a tó külső foszforterhelésének csökkentésére irányultak, ezeket a rendszereket azonban folyamatosan karbantartani, üzemeltetni és fejleszteni kell.
Algavirágzás esetén egészségügyi kockázatot az algák csak akkor jelenthetnek, ha az algabiomassza meghaladja az egészségügyi határértéket. Enyhébb esetben bőrirritáció, kötőhártyagyulladás fordulhat elő, súlyosabb esetben hányás, hasmenés.
Gyermekek és érzékenyebb felnőttek esetén érdemes figyelni a természetes vizekben való fürdés utáni zuhanyozásra, ami megelőzheti a kellemetlen tüneteket.
Bár az algavirágzás vagy a bőrirritáció nem feltétlenül kellemes, mint minden nagyobb állóvíz ökológiai rendszerének, így a Balatonnak is rendkívül fontos energetikailag a lebegő mikroszkopikus algák fotoszintézise, ezért nélkülözhetetlenek a vízi élet fenntartása szempontjából. Az emberi tevékenységek következtében megnövekedett külső foszforterhelés miatt azonban a túlzott mértékű algaelszaporodás vízminőségromláshoz vezet (zavarosság nő, a víz kellemetlen szagú lehet, egészségügyi kockázatok léphetnek fel).
Esetenként a nyugati területeken zavarosabb lehet az algáktól a Balaton vize, amelyet akár fűzöld színűre is festhetnek, legnagyobb tavunk jellegzetes színét viszont nem ezek adják. A türkiz árnyalatért a Balaton tisztább részein a mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórása felelős.
„Viharban pedig a felkavarodott üledék miatt lesz szürke a tó vize, mivel annak 98 százalékban ásványi anyag” – teszik hozzá a kutatók. A Keszthelyi-medencében emellett a Kis Balaton Vízvédelmi Rendszerből bemosódó oldott színes szerves anyagok (úgynevezett huminanyagok) gyakran barnára színezik a vizet.
The post Nem okoz algavirágzást a hőség a Balatonban first appeared on National Geographic.
