Kína északkeleti részén található Yixian-kőzetformációról az az elterjedt vélemény, hogy egy pompejihez fogható vulkáni katasztrófának köszönhetően alakultak ki az itt fellelhető kövületek. Egy újonnan, a PNAS folyóiratban publikált kutatással azonban arra jutottak, hogy nem volt vulkánra szükség ezen kövületek kialakulásához. A kutatást a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Föld-megfigyelő Obszervatóriuma ismertette.
A 120-130 millió éve létrejött kőzetrétegben kiváló állapotban, 3D-ben maradtak fenn az ősmaradványok, ez pedig példátlan lehetőségeket rejt az egykori élővilág tanulmányozására. A kövületek elsöprő többsége lapított formában marad fenn, ami minden esetben azzal jár, hogy nehezebb pontosan rekonstruálni, mi is zajlott az egykori élőlény halálakor. A 3D-s kövületek viszont sokkal több részletet őriznek meg, ezzel nemcsak megkönnyítik a paleontológus dolgát, de nagyobb esélyt adnak a részletek helyes értelmezésének is.
A kőzetréteg kialakulása idején a mai Kína e régiójában mérsékelt övi erdőségek és tavak alkották a tájat, s az itt élt állatok egészen az 1980-as évekig háborítatlanul pihentek a kőzetekben. Ekkor találtak rá az első, fantasztikus állapotú ősmaradványokra, amelyeket azóta is folyamatosan emelnek ki a föld mélyéről.
Az ősmaradványok szinte hiánytalanok, nemcsak a csontozat vagy a kültakaró maradt fenn, de sok esetben a lágyrészek is. Itt bukkantak rá arra a párra is, amelyben egy Psittacosaurus és egy, e dinóba harapó macska méretű emlős életének és harcának utolsó pillanatai maradtak ránk. Szintén itt került elő az első olyan tollas, nem madár dinoszaurusz is, amelynek tollai színét is meg lehetett állapítani a maradványok minőségének köszönhetően.
Szeretünk hinni a csodákban
Nemrégiben a párharc során elpusztult Psittacosaurus-ragadozó emlős esetét vizsgálták meg újból. Az ősmaradvány kiváló állapotát eddig annak tudták be a szakemberek, hogy egy, a Pompejit betemető vulkáni eseményhez hasonló zajlott itt is a kréta időszak elején.
Emiatt az itteni ősmaradványokat előszeretettel emlegetik kínai Pompejiként.
Az új vizsgálatok azonban arra jutottak, hogy ez az egyébként tetszetős elképzelés teljesen helytelen. Az eddigi elképzelések szerint nagyjából egymillió év során számos pompeji-jellegű vulkánkitörés zajlott itt. Az új vizsgálatok ennél hétköznapibb eseményekhez és rövidebb időszakhoz kötik a maradványokat.
A kutatók úgy vélik, sok esetben az állatok földbe vájt ürege egyszerűen beomlott, illetve számos esetben az esőzések során felhalmozódó hordalék zárta magába, oxigénmentes környezetben az elpusztult egyedeket. A kutatók minden korábbinál pontosabb kormeghatározásokat végeztek, és ennek során egy 93 ezer éves időszakot azonosítottak, amikor gyakorlatilag semmi szokatlan esemény nem történt, ám a leletek ennek során jöttek létre. Nem voltak vulkánkitörésre utaló nyomok, csak a ciklikusan jelentkező nagy esőzések hoztak időnként extra mennyiségű hordalékot.
„Ezek az elmúlt 120 év talán legfontosabb dinoszaurusz-leletei” – mondta Paul Olsen, a kutatás egyik résztvevője. „Azonban az, amit a kövületek kialakulásáról korábban gondoltunk, azt jelzik, miféle tévedésekre is képes az ember. Arra gondolok, ha valamiféle egyszerű esetnek nem értjük az okait, akkor is hajlamosak vagyunk azt rendkívüli eseményhez, csodához kötni. E kövületek pusztán az egészen hétköznapi, átlagos körülmények közti élet és halál egy rövid időszakban született pillanatképei.”
Tavi üledék és szárazföldi üregek
A Yixian-formáció leletei kétfélék: egy részük a szokványos, kilapított, ám igen részletgazdag kövület, ezek tavi környezetben jöttek létre, míg egy másik részük tökéletes állapotú, 3D-ben fennmaradt, ezek pedig a szárazföldön keletkeztek. A kutatók most a kövületekben és körülöttük lévő üledék szemcséi közt lévő cirkonkristályokat elemeztek, a CA-ID-TIMS módszerével, amellyel rendkívüli módon leszűkíthető a keletkezés ideje. Mind a kövületek, mind az ezeket magában foglaló üledék 125,8 millió éve, egy kb. 93 ezer éves időszak során jöttek létre.
A további vizsgálatok azt is feltárták, hogy ebben az időszakban három szakasz is volt, amikor bolygónk pályájának köszönhetően a klíma nedvesebbé vált. E szakaszok során gyorsabban halmozódtak a tavi és a szárazföldi üledékek is – sokkal de sokkal gyorsabban, mint eddig gondoltuk.
Ennek köszönhetően az elpusztult állatok maradványai is rendkívül gyorsan betemetődtek, az üledékréteg oxigénmentes környezetbe zárta azokat, így alakulhattak ki a lágyrészeket is tartalmazó kövületek. Mivel a tavakban zajlott ez a leggyorsabban, ezért a tavi kövületek őrizték meg a legtöbb részletet.
Nem volt szükség vulkánra
A vulkáni okhoz köthető betemetődést számos ok alapján is ki tudták zárni a szakemberek. Nem lehettek laharok felelősek ezért, mivel a lahar folyékony betonhoz hasonló állaga és gyors folyása miatt rendkívül pusztító, romboló hatású, így az ősmaradványokat is szétszaggatta volna, itt viszont teljes állatok maradtak fenn. A piroklasztárakat is ki lehetett zárni.
Jól ismert, hogy a Pompejiben talált áldozatok (ember és állat egyaránt) jellegzetes görcsös végtagtartással maradtak fenn – ez a görcsös tartás a rendkívüli hőhatás miatt alakult ki. A kínai kövületek közt azonban nyoma sincs efféle hatásnak. Bár találtak vulkáni hamurétegeket, azok biztosan nem piroklasztárként rakódtak le, ez már csak azért is kizárt, mert az árak forrósága elpusztította volna a dinók kiválóan fennmaradt tollait is.
Nagyon sok itt talált állatot álmában érhetett a halál, kényelmesen összegömbölyödve feküdtek, farkukat maguk köré tekerve. A szemcsék vizsgálata arra utalt, hogy sokszor a beomló vackokban lelték halálukat az állatok – sok ma élő állat számára is hétköznapi halálok a földbe vájt pihenőhely beomlása. Az omlást akár a nagy termetű dinók léptei is előidézhették, de talán egyszerűbb magyarázat a rendszeresen érkező nagy erejű csapadékhoz kötni ezeket az eseményeket.
A magyarázat azt is jelenti, hogy bolygónk számos hasonló lelőhelyet rejthet még. Míg Kínában szabályos iparággá fejlődött az ősmaradványok előásása és kereskedelme, így juthatott a szakemberek tudomására a rengeteg különleges lelet, a világ számos pontján még nem volt ennyire kiterjedt feltárás. Lehet, hogy csak idő kérdése, mikor kezd bele valaki.
The post Nem vulkán végzett a kínai dinókkal first appeared on National Geographic.
