Az biztosan nem következik be, amit Donald Trump a kampányában mondott, miszerint 24 óra alatt békét teremt. Ez egy hangzatos választási ígéret volt, semmi több – erről beszélt a 24.hu-nak Rácz András. Az Oroszország-szakértő mellett Közel-Kelet-szakértőt és biztonságpolitikai szakértőt is kérdeztünk arról: valóban közelebb került-e a világ a békéhez Trump győzelmével, illetve miként változhat meg a háború dinamikája Ukrajnában és a Közel-Keleten?
Ha én leszek az elnök, egy nap alatt véget vetek a háborúnak
– fogalmazott Donald Trump még 2022 májusában a CNN-nek, a magyar kormány képviselői pedig annyira hisznek ebben, hogy Orbán Viktor folyamatosan arról beszélt, hogy Trump a béke embere, Szijjártó Péter pedig úgy értékelt: a republikánus jelölt győzelmével minden eddiginél jobb esély van arra, hogy Ukrajnában majdnem ezer nap után újra béke legyen.
Az általunk megkérdezett szakértők ennél jóval árnyaltabban látják a helyzetet.
Vagy elfogadja az oroszok feltételeit, vagy folytatja Ukrajna támogatását
„Lehet, hogy Trump azt gondolja, közelebb kerülhet a békéhez, de egyelőre nagyon sok dolgot nem tudunk még. Így például azt, hogy kikből áll majd a Trump-csapat, ki lesz a külügyminiszter, ki lesz a védelmi miniszter. Azért még jó pár nap hátravan addig, míg a Trump-adminisztráció elkezd működni, így azonnal biztosan nem lehet közelebb kerülni a békéhez. Már csak azért sem, mert az elnököt januárban iktatják be” – folytatta Rácz András, aki szerint Trump valószínűleg megpróbál majd valamiféle megállapodást kötni az oroszokkal.
Ehhez viszont két fél kell, miközben jelenleg az orosz oldalon nem látszik semmiféle nyitottság arra, hogy bármiféle kompromisszumot tegyenek Ukrajna kapcsán. Az oroszok valóban úgy gondolják, hogy az idő nekik dolgozik, és előbb-utóbb győzni tudnak.
Natalia KOLESNIKOVA / AFP A Kreml egyik fő épületének, a Szenátusi Palota Moszkvában.
Tény, hogy az orosz vezetés egyelőre nem gratulált Trumpnak, és Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig úgy nyilatkozott, hogy a háború (vagyis orosz műszóval: a különleges művelet) céljai változatlanok.
Rácz arra számít, hogy Trump megpróbál valamiféle kompromisszumot összehozni, és amikor rájön, hogy ez nem megy, utána nagyjából folytatódik az amerikai támogatás Ukrajnának. Már csak azért is, mert „ez a háború az egész nyugati világrendről szól, nemcsak Ukrajnáról. Ha Oroszország győzni tud Ukrajnában, az azt jelenti, hogy a szabályokra alapuló nemzetközi világrend gyakorlatilag elkezd lebomlani, hogy katonai agresszióval igenis lehet területeket szerezni.” Rácz úgy látja, Trump számára az elsődleges külpolitikai prioritás Kína, az ázsiai ország visszatartása és visszaszorítása. Ha Oroszország győzhet Ukrajnában, az felbátoríthatná Kínát, hogy hasonló akciót hajtson végre Tajvannal szemben. Márpedig ezt a Trump-adminisztráció mindenképpen igyekezne elkerülni. „Fontos, hogy Trump elnök és a Trump-adminisztráció nem ugyanaz, látni kell, kikből áll majd a biztonságpolitikai apparátus, ki lesz a nemzetbiztonsági főtanácsadó, a honvédelmi miniszter” – jegyezte meg.
Rácz szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy Kijevnek is van beleszólása a sorsába. „Rendszeresen alábecsülik az emberek, hogy Ukrajna önálló játékos. Nem úgy megy, hogy Washington megmondja Kijevnek, mit csináljon” – állítja a szakértő. Kiemelte azt is:
Trumpról tudjuk, hogy nem szeret vesztesnek látszani, amint rájön, hogy az oroszokkal nem lehet rendes megállapodást kötni, onnantól két lehetősége lesz. Vagy elfogadja az oroszok feltételeit, ám akkor vesztesnek látszana, vagy pedig folytatja Ukrajna támogatását.
Hozzátette: az amerikai törvényhozásban a többség még mindig Ukrajna támogatása mellett van. Lehet, hogy kisebb összeggel folytatódik a támogatás, ám azt valószínűtlennek tartja, hogy lenulláznák az összeget. Annál is inkább, mert akkor az összes eddig befektetett pénz elveszne. Rácz szerint azt sem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij között rossz a kapcsolat. „Amikor legutóbb Zelenszkij Amerikában járt, csak összehozta a találkozót Trumppal, ami sajtóhírek szerint nem is volt rossz hangulatú beszélgetés” – folytatta.
A szakértő úgy látja, ukrán szempontból ugyan jobb lett volna a demokrata győzelem, de a republikánus párttal is megvannak Kijev kapcsolatai. És mivel ez egy világrendkonfliktus, így nem érdemes arra számítani, hogy a republikánus párt nagyon mást tesz majd, mint a demokraták – jósolja Rácz. „Ha megnézzük az előző Trump-adminisztráció működését, akkor azt látjuk: ő volt az első, aki elkezdett fegyvereket szállítani az ukránoknak. Nem becsülném túl a választás jelentőségét: semmiképpen sem lesz gyors és radikális fordulat” – összegzett az Oroszország-szakértő.
Iránra óriási nyomást gyakorolhat Trump
Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát a közel-keleti helyzetről kérdeztük. A szakértő szerint a Trump-adminisztrációnak nagyobb lesz a felhatalmazása. Természetesen Izrael és az Egyesült Államok régóta szövetségesek, ezt nem borították fel a demokraták sem, de Novák azt érezte, hogy a Biden-adminisztráció többfelé játszik, többféle igényt akar kielégíteni. Novák Attila arra számít, hogy Trumpnál nem ez lesz, könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy
Arról is beszélt, hogy Trump mögött a republikánus párt régi klasszikus gárdája is felsorakozott, ez pedig sokat jelenthet majd a régi-új elnöknek.
ATTA KENARE / AFP Iráni nők sétálnak a Szabadság-szobrot ábrázoló, a fáklyatartó karját letörve ábrázoló falfestmény mellett, amelyet az USA egykori nagykövetségének falára festettek Teheránban 2024. november 6-án.
Az biztos: ami most Irán és Izrael között megy, azt Trump nem fogja hagyni. Vagyis azt, hogy Irán támad egyet, aztán Izrael hetek múlva válaszol rá. Iránra valószínűleg óriási nyomást fog gyakorolni, az iráni valuta hamar mélypontra is került Trump győzelmének hírére. Teherán biztos lehet abban, hogy Trump nem újítja meg azt az atomegyezményt, amelyből korábban kiléptette az Egyesült Államokat.
Emlékeztetett: Trump kezdeményezésére írták alá az Ábrahámról elnevezett békemegállapodást 2020-ban, mely az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti diplomáciai, kulturális, kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatokat formalizálta. A megállapodáshoz hamarosan csatlakozott Bahrein, majd Marokkó és Szudán is. Izrael tehát elvileg nem tehet meg bármit, amit szeretne.
Novák arra nem számít, hogy a szövetségi rendszerek gyökeresen megváltoznának, de elképzelhetőnek tartja, hogy Európára kevésbé akar befolyást gyakorolni az USA. Hozzátette ugyanakkor, hogy a régi republikánus elit oroszellenes, vagyis arra ő sem számít, hogy Washington teljesen kihátrál Ukrajna mögül – legfeljebb máshová kerülhetnek a hangsúlyok.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump győzelmével
Részben Trump első ciklusa, részben a kampányüzenetek miatt. Csiki Varga hangsúlyozta, fontos lesz az is, hogy a kongresszuson belül hogyan alakulnak az erőviszonyok (a szenátusban ugyan republikánus többség lesz, de a képviselőházi többség még kérdéses).
„A racionalitás helyenként közbeszólhat majd, ám, ha Trump beváltja azt az ígéretét, hogy felfüggeszti az ukrán támogatást – amiben egyáltalán nem vagyok biztos –, akkor egy nagyon gyors tárgyalási kényszer állhat elő” – fogalmazott Csiki Varga Tamás. A szakértő Rácz Andráshoz hasonlóan úgy látja:
a fő problémát nem Trump jelenti, hanem az oroszok, akik, amíg nyerésben vannak, valószínűleg nem akarnak leülni tárgyalni.
„Az amerikai nagy stratégiának az nem érdeke, hogy Ukrajnát tálcán kínálják fel Oroszországnak. Egyrészt az üzenetérték miatt Kínának vagy bármelyik másik nagyhatalomnak, másrészt Kína mellett az Egyesült Államok másik nagy kihívója Oroszország. Ha Trump Kínára akar figyelni, annak előfeltétele, hogy Oroszországot valaki lekösse. Ezt pedig legkönnyebben az európaiak tudják megtenni. Ezért sem tudják teljesen elengedni Európát” – folytatta.
Be lehet lökni az ukránokat a busz alá, és az oroszoknak gyakorlatilag szabad utat biztosítani, de a szakértő szerint ez nincsen benne a pakliban. Csiki Varga Tamás úgy látja, Trumpnak a Közel-Kelet lesz a prioritás, például megpróbálhat új életet lehelni az Ábrahám-megállapodásba, illetve elérni azt, hogy az Izrael-Hamász konfliktus lezáródjon, és az iráni proxyk gyérítése lesz a szempont.
Lehetett hallani olyan külpolitikai javaslatokat is, hogy az Egyesült Államok ne foglalkozzon mással, csak Kínával, minden más ügyet hagyjanak a helyiekre. Csiki Varga Tamás nem tudja elképzelni, hogy Trumpék eltávolodnának a nemzetközi jelenléttől, és teljesen befelé fordulnának. Trump szerinte retorikai szinten mindenképpen bele fog állni abba, hogy Izraelnek igaza van, és senki nem támadhatja büntetlenül a zsidó államot, ugyanakkor nem tart attól, hogy ebből egy nagy közel-keleti háború alakulna ki. „Amerika nem igazán engedheti meg magának, hogy egy nagy közel-keleti regionális háborúba beszálljon. El tudnak használni végtelen mennyiségű hadianyagot, de az amerikai érdek most nem az, hogy beszálljanak Izrael oldalán a háborúba. Márpedig, ha eszkaláció lenne, akkor be kellene szállniuk.”
CHANDAN KHANNA / AFP Donald Trump a Hamász Izrael elleni támadásának első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Miamiban 2024. október 7-én.
Azt a típusú békét, hogy Izraelnek nyugta legyen, egy iráni rendszerváltás teremthetné meg, de nem hiszem, hogy ilyen gondolatok bárkinek a fejében megfordulnának. Mert az egy nagy regionális háborút jelentene
– tette hozzá Csiki Varga Tamás.
The post „Nincs benne a pakliban, hogy Trump a busz alá lökje az ukránokat” – tényleg 24 óra alatt békét teremthet a régi-új elnök? first appeared on 24.hu.
