Friss Hirek

Novák Katalin a kormánypropaganda valótlanságait adta elő a dubaji klímacsúcson az LMP szerint

Novák Katalin pénteken felszólalt az ENSZ 2023. évi klímaváltozási konferenciáján, a COP28-on, és megállapította, hogy „az éghajlatváltozás egyike azon kevés kérdéseknek, amelyekben a világ vezetői egyetértenek és összefognak.”

De a végrehajtásban is együtt cselekszünk? – tette fel a szónoki kérdést, hogy aztán gyorsan megnyugtasson mindenkit, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent megtesz.

„Magyarország elvégezte a házi feladatát. A miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja. Jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet. A 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük. Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50%-a. Magyarország élen jár a zöld energia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem” – mondta a köztársasági elnök, aki rövid felszólalásának második felében a család és a gyermekvállalás fontosságáról beszélt.

A magát „Magyarország zöld pártjának” nevező LMP meglehetős hevességgel reagált vasárnapi közleményében. Novák beszéde szerintük „csúsztatások és valótlanságok sora, mellyel az államfő bebizonyította, hogy kizárólag az Orbán-kormánnyal szemben lehet ma Magyarországon zöldpolitikát csinálni.”

A párt nem ért egyet azzal, hogy a túlnépesedés nem probléma a világban, sem azzal, hogy „a kiherélt magyar klímaprogram az [egyik] legambiciózusabb a világon úgy, hogy a következő években 3 súlyosan szennyező gázerőművet épít a kormány azért, hogy kiszolgáltassuk magunkat az ázsiai multiknak.” Az államfő szavaival ellentétben Magyarország a zöldenergia-termelésben sem jár élen az LMP szerint, hiszen „az atomenergia-termelés kapacitásának növelése csak visszavet minket a fenntarthatósági pályán, a szélerőművek telepítési tilalma továbbra is érvényben van, miközben a napenergia lakossági felhasználását is ellehetetlenítették, a szükséges hálózati fejlesztéseket nem végezte el a kormány, illetve még büntetőadóval is sújtja azokat.”

A Párbeszéd szerint a klímavészhelyzetet hivatalosan is ki kellene hirdetni, és radikális lépéseket kell tenni az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.
Szabó Rebeka szerint 2030-ra 60 százalékkal csökkenteni kell a káros gázok kibocsátását, legalább 12 százalékkal mérsékelni az ország végső energiafelhasználását, és jelentősen növelni kellene a megújuló energia részarányát.

A Párbeszéd – Zöldek nevű párt társelnöke is úgy látja, hogy Magyarország nem jeleskedik a zöldenergia területén. Az Orbán-kormány 2010 óta betiltotta a megújuló energia szempontjából jelentős szélerőművek telepítését, 2029 előtt nem várható szélerőmű-engedélyek kiadása, és 2030-ra is csak 1000 megawatt szélerőmű-teljesítményt terveznek. Ennek legalább a háromszorosára lenne szüksége Magyarországnak.

Az energiahatékonyság lenne az egyik legfontosabb eszköz a szén-dioxid vagy más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében – idézi az MTI Szabót. Ehhez képest Magyarországon 2010 óta leálltak a panelprogrammal, minimális támogatást kap a lakosság a különféle energiahatékonysági beruházásokhoz. A Párbeszéd szerint legalább évi 100 ezer lakást lenne szükséges energiahatékonysági szempontból felújítani, és ehhez vissza nem térítendő támogatást kellene nyújtania a kormánynak.


Exit mobile version