Tartós energiaellátási problémák nem fenyegetik Európát a magas energiaköltségek viszont versenyképességi szempontból gondot jelenthetnek az Európai Uniónak – írta a Növekedés.hu hivatkozva a Draghi-jelentés főbb megállapításaira, melyek szerint Európa leszakadása gyorsul. Ma még éppen akkora résszel bír az EU a globális GDP-ből (17-17 százalék), mint Kína, de az USA 26 százalékos szintje egyre távolibb. És ez már kínai döntetlen is negatív folyamat eredménye az EU szempontjából, az egyik ok pedig éppen az energia ára.
Európában ugyanis
összességében 158 százalékkal kell többet fizetni az áramért, mint az Egyesült Államokban,
a földgázért pedig 345 százalékkal.
Ennek a cikk szerint részben az is az oka, hogy az elszámolási rendszer még mindig gázalapú, miközben a megújuló források egyre nagyobb teret nyernek.
A tél közeledtével ismét felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió tagállamai mennyire vannak felkészülve a gázellátási zavarok kezelésére. A portál a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetőjét, Hortay Olivért kérdezte.
Ami az európai, illetve a magyar gáztárolókat illeti, azok töltöttsége 90 százalék feletti. Az ellátási problémák kialakulásának valószínűsége alacsonyabb, mint a korábbi években volt. Régiónkban az orosz-ukrán tranzitszerződés év végi lejárata jelentheti a legnagyobb kockázatot.
Kőolajból is van néhány havi tartalék, és nem látszik olyan tényező, ami tartós ellátási zavart okozna. Viszont az orosz-ukrán háború többletkockázatot jelent.
Az európai áramellátásra a magas energiaárak mellett a legnagyobb kockázatot jelenleg Ukrajna jelenti. Ugyanis az ország a háború következtében elveszítette a használható áramtermelő kapacitásainak több, mint kétharmadát és exportőrből importőrré vált.
The post Növekedés.hu: Újabb energiaválság jöhet a közeledő tél miatt? first appeared on 24.hu.
