Ahhoz képest, hogy mennyit beszélünk Orbán Viktor elszigeteltségéről Európában, ez a magyar miniszterelnök nagy hete volt. Alighanem ez volt eddig a legjobb hete 2024-ben.
Persze az év nem indult valami jól a magyar kormány számára. A kegyelmi ügy kirobbanása óta nem tudta visszaszerezni a politikai kezdeményezést, majd a semmiből kinőtt egy olyan kihívója, aki mostanra a Medián felmérése szerint a hibahatáron túl előzi a kormánypártot. Emellett sorozatban jönnek a rossz hírek a magyar gazdaságról is.
A szövetségi rendszerén belül pedig talán sosem volt még ennyire egyedül a magyar kormány.
Mi vagyunk az egyetlen tagország, amely ellen hetes cikkes eljárás van érvényben az Európai Unióban.
Mi vagyunk az egyetlen tagország, amelynek a többiek befagyasztották a forrásait.
Az egyetlen tagország, amely nem fér hozzá a Helyreállítási Alaphoz.
Mi vagyunk az egyetlen tagország, amely napi egymillió euró büntetést fizet az Európai Bíróság döntése alapján.
Emellett nem férünk hozzá a be nem fagyasztott pénzeink egy részéhez sem.
Bár Orbán tető alá hozott egy új pártcsaládot, egyedüli „patrióta” kormányfőként ül Európai Tanácsban.
Az Egyesült Államok nehezítette a vízummentes belépésünket, és felmondta a kettős adóztatás tiltásáról szóló szerződésünket.
A magány enyhítésére több jó lehetőség is kínálkozott. Ott volt Robert Fico, akinek az újraválasztására jelentős energiát fordított a magyar kormány. Fico mégsem állt a magyar kormány mellé Ukrajna csatlakozási kezdeményezésének vétójakor, nem csatlakozott Orbán Patrióta-frakciójához, és éppen olyan nyelvtörvényi szigorítást tervez bevezetni Szlovákiában, ami jelentősen korlátozná a felvidéki magyarok nyelvhasználatát.
A holland választáson hiába győzött Orbán pártcsaládtársa, Geert Wilders, nem ő lett a miniszterelnök. Ausztriában pedig hiába nyert Orbán szabadságpárti szövetségese, Herbert Kickl, nem lesz kancellár.
Az egyetlen lehetőség Donald Trump visszatérése maradt.
Trump pedig megnyerte a választást, ami – ha Magyarországnak és különösen a magyar gazdaságának nem is feltétlenül jó – Orbán számára nagyobb politikai mozgásteret jelent. Egyrészt nem jön több kritika Washingtonból és az USA budapesti nagykövetségéről, másrészt ő lesz az egyik ember Brüsszelben, aki bármikor fel tudja hívni az amerikai elnököt, és a kevés egyike, akivel szívesen beszél.
Orbán valódi érdekérvényesítő képessége azonban akkor derül majd ki, amikor látjuk, Trump mennyivel a kormányra kerülése után vonja vissza a vízummentes belépésre vonatkozó korlátozásokat és a kettős adóztatás tilalmának megszüntetését. Az előbbi egyébként kérdéses, hiszen az ezzel kapcsolatos problémákat éppen az előző Trump-kormány alatt kezdték el jelezni.
CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Donald Trump az elnökválasztás éjszakáján.
Trump megválasztásának másnapján tartották Budapesten az Európai Politikai Közösség (EPK) találkozóját és egy nappal később az informális EU-csúcsot. Az EPK Macron francia elnök agyából pattant ki. A már létező többsebességes Európában a magországokat tömörítő eurózóna és a 27 tagú unió után egy harmadik szintet hozott létre, ahol a nem EU-tag, de európai országok vezetőivel is találkozni tudnak a kontinens irányítói.
Az informális EU-csúcs pedig minden soros elnökség alapprogramja, amely hivatalos következtetéseket nem ad ki, de más típusú megállapodásokra lehetőséget ad. Született is egy ilyen, a budapesti deklaráció, amely a versenyképesség javításáról szól. A magyar kormánynak fontos célja volt ez, mert a versenyképesség javítása a soros elnökség egyik, az ideológiai kötöttségeket nélkülöző, ezért reális prioritása volt. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy az informális csúcs alatt egy másik ügyben is megegyeztek az uniós országok vezetői: újabb két évre meghosszabbítják az ukrán hadsereg támogatására és kiképzésére szolgáló EUMAM programot.
A budapesti deklaráció elfogadása jelentőset lökhet azon, mennyire tudja sikerként bemutatni a magyar elnökséget a kormány. Még akkor is, ha jelentőségében messze elmarad az előző soros elnökségünk alatt elfogadott Európai Szemesztertől.
Orbán ráadásul egy számára fontos ügyben is jelzést küldhetett Budapestről: péntek reggel a Maccabi Haifa szurkolóira támadtak Hollandiában, így a kormányfő az EU vezetői mellett állva ítélhette el az antiszemita erőszakot, amelynek veszélyeire valóban többször felhívta a figyelmet korábban a migrációval összefüggésben. (Elítélte azt természetesen Charles Michel és Ursula von der Leyen is.)
Trump megválasztásának hírére Zelenszkij ukrán elnöknek sem maradt más lehetősége, mint Budapestre utazni. A magyar választókhoz nagyrészt ez jut el, az nem – hiszen a közmédia lekeverte a beszédét –, hogy Zelenszkij Orbán mellett állva jelentette ki: Trump nem kényszerítheti a területei feladására Ukrajnát.
Koszticsák Szilárd / MTI Orbán Viktor fogadja Volodimir Zelenszkijt az Európai Politikai Közösség budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában.
A magyar kormányfőt megakadályozták abban, hogy Donald Trump bekapcsolásával az eddigieknél is jobban magára húzza az amerikai elnök győzelmét – noha volt ilyen szándék, ezt a propagandamédia híradásaiból sejthetjük. Ezzel párhuzamosan viszont Orbán jól kihasználta a német kormánykoalíció szétesését, az uniós mandátumváltás időszakát és a francia elnök béna kacsa szerepét, hogy Európa nevében tudjon beszélni.
Csakhogy a magyar soros elnökség az év végén lezárul, ráadásul az elnökséget a lengyelek veszik át. A korábbi hírek alapján a lengyel elnökség Donald Tusk vezetésével kiemelten akar majd a jogállamiság ügyével foglalkozni – aligha az Orbán-kormány szája íze szerint.
Arra is jó esély van, hogy előrehozott választás lesz Németországban, és egy jelentős felhatalmazású kereszténydemokrata kormány kerül hatalomra az év első hónapjaiban. Az Európai Néppárt (és német vezetője, Manfred Weber) pedig nyíltan beállt már Magyar Péter és a Tisza Párt mögé, kijelentve, hogy Orbánnak mennie kell. Márpedig a Néppárt adja már most is a bizottság elnökét, az Európai Parlament elnökét, ők adják a legtöbb uniós biztost, övék a legnagyobb parlamenti frakció, és jó eséllyel a német kancellár is a CDU-ból kerül majd ki.
Donald Trump visszatérése pillanatnyilag nagyobb mozgásteret adhat Orbán Viktornak, de az Egyesült Államok és az Európai Unió általa szorgalmazott szétválása a nagyobb önállóság keresése felé löki majd az uniót is, ahol egyre kevésbé lesznek képesek tolerálni azokat, akik az együttműködést akadályozzák, a közös döntéseket vétózzák. Jövőre
The post Orbán Viktor nagy hete first appeared on 24.hu.
