Egy friss tanulmány alapján olyan sziklamenedéket fedeztek fel egy tádzsikisztáni patak mentén, amely 130 ezer éven át volt használatban, és amelynél neandervölgyiek, gyenyiszovaiak és modern emberek vándorolhattak el – számol be a Live Science. A régészek egy ideje úgy vélik, hogy közvetlen őseink és azok közeli rokonai az úgynevezett belső-ázsiai hegyi folyosón (IAMC) keresztül migráltak, a térségben három eltérő populáció léphetett interakcióba egymással.
A régióban ennek ellenére sok még a feltáratlan terület. Yossi Zaidner, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint vizsgálatuk célja az volt, hogy kiderítsék, kik éltek a korabeli Ázsia ezen részén, illetve milyenek voltak kölcsönhatásaik.
A szakértők Közép-Ázsia egyik fő folyója, a Zarafsán mentén kerestek kőkori lelőhelyeket, és két, többrétegű helyszínt is sikerült felfedezni. Az egyik ilyen, Szoj Havzak nevű lelőhely egy mellékfolyó mentén fekszik, a környéken megmunkált kőeszközök, állatcsontok, valamint faszén került elő. Úgy tűnik, a helyszínen 150-200 ezer évvel ezelőtt tüzeket gyújtottak.
Reméljük, hogy a lelőhelyen folyó kutatások új betekintést engednek majd abba, hogy a különböző emberi csoportok, így a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak hogyan érintkezhettek egymással ebben a régióban
– mondta Zaidner. Mint hozzátette, eredményeik komoly előrelépést jelentenek Közép-Ázsia ősi történetének megértésében.
A régió egyébként a későbbiekben is vonzotta az embereket, a Zarafsán völgyében húzódott például a selyemút egyik fő ága. Annak érdekében, hogy jobban megértsék a térség egykori, ősi interakcióit, további vizsgálatokra lesz szükség.
The post Ősi lelőhely árulkodik eleink vándorlásáról first appeared on National Geographic.
