Egy új tanulmányban a szerzők egy izraeli barlang mélyén, egy gránitsziklába vájt 35 ezer éves vésetet elemezve arra jutnak, hogy a lelet a régió legkorábbi bizonyítéka a rituális gyakorlatokra – számol be a Live Science.
A barázdák feltűnően hasonlítanak a teknőspáncél mintázatára, a kutatók szerint elképzelhető, hogy a jelkép az egyesülés szimbóluma volt.
Israel Hershkovitz, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa és a csapat tagja úgy véli, a lelet emellett egy, az ősi társadalomba integrálódott csoportot is jelképezhetett.
A sziklatömb a 2008-ban felfedezett Manot-barlangban került elő, ahol Hershkovitz 2010 óta vezet ásatásokat. A helyszínen több, az őskori emberekhez köthető maradványt is feltártak, magát a szikét 2013-ban találták meg a bejárattól messze.
A kődarab 28 kilogrammos és nagyjából 30 centiméter átmérőjű, és egy kamra hátsó részén, egy fülkében, a fénytől távól helyezkedik el. Felső felületébe mély barázdákat véstek, a faragványok nagyjából egyidősek a legrégebbi ismert franciaországi barlangrajzok némelyikével.
A modern emberek rituális tevékenységére vonatkozóan léteznek korábbi, például 40 ezer éves bizonyítékok is, a mostani viszont a legkorábbi lehet a térségben. A mintát a jelek szerint szándékosan alakították ki, a barázdák némelyikében található kalcitkéreg elemzése alapján az alkotás 35-37 ezer éves.
A faragvány a felső paleolitikum elejére datálható, a Homo sapiens ekkor még javában vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, de új kőszerszám-technológiákat fejlesztett ki. Az érintett kamrában lévő állócseppkövekben és függőcseppkövekben lévő hamurészecskék arra utalnak, hogy a helyszínt tűzzel világították meg. Az akusztikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kamra megkönnyítette a beszélgetéseket, így jól megfelelt a közösségi összejövetelek számára.
The post Ősi rítusokról árulkodik egy 35 ezer éves faragvány first appeared on National Geographic.
