A Világgazdaság vette észre, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az évenként megjelenő Háztartások életszínvonala kiadványát, ami minden ősszel képet ad az előző évi jövedelmi, életszínvonali helyzetképről Magyarországon. A KSH 26 ábrán mutatja meg, miként alakultak a lakosok életkörülményei az elmúlt tíz évben, ezekből kiderül:
bár minden évben nő a bruttó és nettó átlagkereset is, tavaly a reáljövedelem-változás negatív volt (-3,6%), ami azt jelenti, hogy az infláció megette a bérnövekedést, kevesebb dolgot tudunk venni a boltban;
a társadalmat öt részre osztva a legalacsonyabb húsz százaléknál átlagosan 995 ezer forint az éves bruttó munkajövedelem, míg a legjobb módú ötödnél ez 5,6 millió forint;
az egyedülálló férfiak évente bruttó 5,7 millió forintot, a nők pedig 4,94 millió forintot keresnek;
azokban a háztartásokban, ahol legalább három gyerek van, évente fejenként 2,3 millió forint a bruttó átlagkereset – ez a vizsgált csoportok közül a legalacsonyabb;
akinek diplomája van, legalább bruttó ötmillió forintot keres évente, míg akinek alapfokú a legmagasabb végzettsége, alig bruttó kétmillió forintot keres átlagosan;
míg az éves jövedelmen belül Budapesten 17 százalék a társadalmi jövedelem aránya, addig az észak-magyarországi régióban 28;
az alsó ötödben élők szerint átlagosan havi nettó 163 ezer forint kell egy átlagos megélhetéshez, míg a legfelsőbb ötödben ez az érték 308 ezer forint;
az alsó ötöd szerint nettó 330 ezer forintból nagyon jó életet lehet élni, a felső ötöd szerint ehhez 642 ezer forint kell;
míg 2015-ben átlagosan szűk bruttó egymillió forintot költött egy háztartás évente, addig ez – részben az inflációnak köszönhetően – tavaly 1,9 millió forint volt;
az alsó ötöd jövedelmének harmadát (37%) költi élelmiszerre, a felső ötöd negyedét.
Az is kiderült, hogy míg 2021-ben 18,4% százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének aránya a lakosságban, tavaly ez az érték felkúszott 20 százalék fölé. Régiónként is eltérő ez az érték: Budapesten 12,7%, Észak-Magyarországon viszont ennek jóval többszöröse, közel 30 százalék.
Felmérték azt is, ki nem engedhet meg magának dolgokat:
egyhetes nyaralásra nem jut el a magyarok 40 százaléka;
30 százaléknak nincs fedezete váratlan kiadásokra;
23 százalék nem engedheti meg magának, hogy az elhasználódott bútorait lecserélje;
16 százalék nem tud találkozni havonta a barátaival, családjával, hogy beüljenek valahova enni;
minden hetedik ember anyagi okok miatt nem tudja fűteni a lakását.
The post Öt és félszer többet keres itthon a leggazdagabb ötöd a legszegényebb húsz százaléknál first appeared on 24.hu.
