Összehasonlította az európai uniós átlagkereseteket a G7, amely során arra jutott a portál, hogy a tavalyi jövedelemadatok alapján az EU-s átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres.
Az elemzés szerint hasonló a helyzet Németországban is, az ott élőket jövedelmük szerint sorba állítva és száz egyenlő méretű csoportba sorolva (ezek úgynevezett jövedelmi századok vagy percentilisek) a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. Fontos összehasonlítás, hogy a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem, ami igencsak messze van a mérvadó francia 23 ezres nettó jövedelemtől.
A portál azt is kiszámolta, mi történik, ha a jövedelmeket kiegészítik a helyi árakkal, ugyanis más országokban változnak az árak is. Arra jutottak, hogy a német és francia középosztályok mellett ebben az esetben a belga, a dán, a holland és a svéd társadalmak középrétegei is csatlakoznak az uniós átlaghoz viszonylag közel eső körhöz. Ezzel szemben Magyarországon és a környező országokban még az árkülönbségek kiszűrése után is csak a legjobban kereső elit jutott az uniós átlag közelébe. Magyarországon a felső hat század jövedelme éri el legalább az uniós átlagot ezen számítás szerint.
Megjegyzik, a térségben különösen szerencsétlennek tűnik ez alapján Szlovákia esete, ahol a szerény jövedelmek viszonylag magas árszínvonallal párosulnak.
The post Ötvenből egy ember keresi meg Magyarországon az EU-s átlagfizetést first appeared on 24.hu.
