Özönlik a pénz a szállodahajókból, a Viking és Fidesz-közeli emberek járnak jól

Tavaly 24 százalékkal, 4,25 milliárd forintról 5,26 milliárdra növelte teljes bevételét a MAHART–PassNave Személyhajózási Kft., melyből mintegy 5 milliárdot könyveltek el árbevételként. Ennél is látványosabb mértékben, közel 40 százalékkal emelkedett a társaság adózott eredménye, amely 1,6 milliárd forintról 2,25 milliárdra ugrott. Ezzel a belvízi személyszállítással foglalkozó cég megközelítőleg 45 százaléknyi árbevétel-arányos eredményt produkált. Ezzel felül is múlták a Covid-járvány előtti utolsó „békeév” 35 százalék körüli hasonló eredményét.

A 2023-as cégbeszámoló kiegészítő mellékletében nincs nyoma annak, hogy osztalékfelvétel történt volna. Az idén májusban született taggyűlési határozat szerint a nyereséget eredménytartalékba helyezték, továbbá egy 800 millió forint összegű fejlesztési tartalékot képeztek. Korábban hasonló határozat született egyébként a 2022-es eredményről is.

A járványkorlátozások miatt veszteséges 2020-as és 2021-es évek után a tavalyi rekordbevételt és pazar eredményt a vállalat úgy érte el, hogy 2023 második felében három hónap leforgása alatt három ízben volt ügyvezetőváltás a társaság élén. Idén májusban pedig ismét vezércsere történt. Először, tavaly augusztusban, tíz év után távozott a vezető pozícióból Spányik Gábor, aki a korrupciós vádak miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár bizalmasaként, illetve a fia, Völner Marcell üzlettársaként vált ismertté. Spányikot Sztilkovics Szávó követte az ügyvezetői poszton, aki tanári végzettsége mellett két másik MAHART-utódcég, a MAHART Magyar Hajózási Zrt. és a MAHART-Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be 2011 óta. Sztilkovics a Fidesz alapító tagja, és a Fidesz pártnév megalkotójaként ismert.

Marjai János / 24.hu Sztilkovics Szávó

2023 novemberében azonban Sztilkovics is távozott, a helyére Bényi Szabolcs Tamás jogász, sportszakember, a Budapesti Olimpiai Bizottság elnöke és a Magyar Evezős Szövetség korábbi elnöke került havi 2,5 millió forintos juttatásért. Bényi üzletemberként is aktív, cége, a BPA Invest Kft. csaknem 100 ezer eurós állami megbízást kapott 2020-ban, hogy kereskedőházat üzemeltessen az olaszországi Triesztben.

Már 2024-es fejlemény, hogy fél év után Bényi is leköszönt az ügyvezetői tisztségről, nem sokkal azután, hogy belekeveredett egy Fideszen belüli perpatvarba. Kubatov Gábor pártigazgató, az FTC elnöke „vérlázító és végtelenül primitív” döntésnek minősítette, hogy a MAHART–PassNave felmondta a Ferencváros női kézilabdacsapatával kötött szponzorációs szerződését. Később kiderült, hogy erről Lázár János határozott. 2018 és 2023 között egyébként nettó 18 millió forinttal támogatta a hajózási cég a ferencvárosi klubot.

A botrányt követően jelent meg egy kormányhatározat, amely a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztérium helyett május 1-jétől a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá helyezte a társaságot. A változás nyomán Bényi helyett Somodi László került a cég élére. A közlekedésmérnök végzettségű szakember korábban egyebek közt a MÁV-nál és a BKK-nál töltött be vezető tisztségeket, legutóbb pedig a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. tervezési igazgatója, majd az Uvaterv Zrt. vezérigazgatója volt.

A személycserék hátteréről fontos megemlíteni, hogy a MAHART–PassNave már a 2022-es parlamenti választás után a minisztériumok közötti újraosztás játékterébe került. Az év májusáig a tulajdonosi joggyakorló a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt, ezt követően került a cég az építési tárcához. 2024 májusától kezdve azonban ismét az MTÜ a vállalat tulajdonosi joggyakorlója, ez a helyzet pedig úgy állt elő, hogy az ügynökséget időközben elvették Rogán tárcájától, és az NGM irányítása alá helyezték.

A MAHART–PassNave Kft. 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, a fennmaradó, 49 százalékos tulajdonrésze pedig a Viking Hungary Kft.-hez tartozik, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltetőcég, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. E társaság flottájához tartozott az MV Viking Sigyn nevezetű szállodahajó, amely a 2019-es budapesti Hableány-katasztrófában volt érintett. A Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint a dunai turisztikai hajózási piac újraosztása során a magyar kormány kifejezetten helyzetbe hozta a Vikinget a tulajdonrészszerzésben, hogy aztán kölcsönös érdekek mentén üzemeltessék a MAHART–PassNave-t.

A kft. beszámolója alapján az 5 milliárd körüli bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki, melyek közel 20 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A pontondíjként emlegetett tétel lényegében

„ingyenpénz”, amely a szállodahajók kikötésével kapcsolatos bevételeket fedi le.

A korábban állami beruházásokkal jól kialakított kikötői infrastruktúrának köszönhetően a MAHART–PassNave-nak alig van költsége a pontondíj beszedését illetően, a jelentős turistahajó-forgalomnak köszönhetően azonban országszerte 38 kikötőjéből dőlhet a pénz a turisztikai cégek befizetéseiből.

A kikötői díjakból jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut a számára.

Ezzel a cég a konkurenciával szemben versenyelőnyben van a Duna magyarországi szakaszán.   

Nagy Zoltán / MTVA Szállodahajó a Dunán a Nagymaros és Verőce közötti szakaszon.

A pontondíjakhoz képest minden más bevételi tétel eltörpült a MAHART–PassNave mérlegében. A második legnagyobb ide sorolt tétel a hagyományos hajók (a szárnyashajók nem tartoznak ide) üzemeltetéséhez kötődik, ebből mintegy 870 millió forint folyt be a céghez. Bérbeadási tevékenységből pedig már csak körülbelül 300 millió forintja származott, idegenforgalmi tevékenységből 205 millió, vendéglátásból 145 millió, míg a tűzijáték szervezéshez és logisztikához kapcsolódóan közel 120 millió forint forgalmat bonyolított. Ezen felül minden egyéb bevételi tétel bőven 100 millió alatt maradt 2023-ban.

A vállalat pozíciójából eredően tehát a cégvezetésnek nem igen kell megdolgoznia a profitért. Amennyiben a pontondíj-beszedésen kívüli üzletágak veszteségesen működnek – ezek eredményeiről egyébként nem ejtenek szót a beszámolóban –, a társaság akkor is aranytojást tojó tyúkként képes működni.

A cégnél foglalkoztatottak átlagos létszáma mindössze 72 volt tavaly, a bérköltségük pedig 2022-höz képest közel 20 százalékkal, 585 millió forintra nőtt.

Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy 2023-ban Lázárék több embert eltávolítottak a vállalat igazgatóságából. A beszámoló szerint – az ügyvezetőcseréken kívül – hat ízben volt évközi változás a cégvezetésben, ennek során egyebek közt kikerült a felügyelőbizottságból Rogán bizalmi embere, Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere is.

A hableány-katasztrófát követően fellángolt a vita arról, hogy a dunai turistahajó-forgalom kezelhetetlenné vált, ezért az újabb tragédiák elkerülés végett érdemes lenne korlátozni a folyami közlekedést a magyar szakaszon. Ezek az elképzelések azonban a koronavírus-járvány miatt háttérbe szorultak. A járvány elmúltával azonban az ágazat újra magára talált.

A dunai szállodahajók piacáról Magyarországon nem közölnek részletes adatokat, a régiós számokat nézve az osztrák állami hajózási cég, a Viadonau éves jelentésére lehet hagyatkozni. A legutóbbi, 2022-es adatok szerint a Duna osztrák szakaszán körülbelül 955 ezer utast szállítottak évente, ami 230 százalékos növekedés 2021-hez képest, ám még mindig 30 százalékkal elmaradt a 2019-es adatoktól.

Nagy Zoltán / MTVA Egymás mellé kikötött szállodahajók a Duna fővárosi szakaszán, a Pesti alsó rakpartnál, a Szabadság híd közelében.

A 2023-as beszámoló még nem jelent meg, így nem lehet megbecsülni, hogy miként változott a forgalom a tavalyi évben. A MAHART–PassNave kikötői díjainak bevétele ugyanakkor a 2019-es 2,8 milliárdhoz képest tavaly már 3,3 milliárdra bővült – nem tudni azonban, hogy a növekmény az inflációból vagy a hajóforgalom növekedéséből ered.

Mindenesetre a májusi verőcei hajókatasztrófa nyomán ismét fókuszba került a szállodahajós ágazat, miközben a fővárosi önkormányzat javaslatot tett a budapesti hajókikötők átrendezésére és a turistahajók külvárosi kikötőkbe száműzésére. Nem valószínű azonban, hogy e javaslat kormányzati támogatásra talál, hiszen az ágazat busás bevételt biztosít, igaz, jelentős részben egy tulajdonú külföldi cégcsoportnak.

The post Özönlik a pénz a szállodahajókból, a Viking és Fidesz-közeli emberek járnak jól first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed