Összefoglalót készített az Adó.hu arról, ki lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, milyen helyzetben, és ki nem. Először is tisztázzák, hogy a hozzátartozói nyugellátásokhoz minden esetben, így az özvegyi nyugdíjnál is jogosultsági előfeltétel, hogy az elhunyt jogszerző hozzátartozó nyugdíjasként haljon meg, vagy rendelkezzen a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel. (Ez alól a szabály alól kivételt képeznek a baleseti hozzátartozói nyugellátások.)
Özvegyi nyugdíjat a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs kaphat. (A továbbiakban együtt házastársnak nevezik a cikkben ezeket a személyeket.) Arra is kitérnek, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat jogi szempontból két különböző együttélési forma. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál a bejegyzett élettársra, volt bejegyzett élettársra a házastársra, volt házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A házastársak, bejegyzett élettársak és a kellő együttélési idővel rendelkező élettársak részére az általános szabályok szerint járhat özvegyi nyugdíj. Viszont az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársnak fő szabályként nem járhat, de van egy kivétel – ha valaki házastársától annak haláláig házastársi tartásdíjban (amit asszonytartásnak is hív a köznyelv) részesült, vagy részére a bíróság ilyen tartásdíjat állapított meg. Ilyenkor a halálozás miatt elvesztett tartásdíj helyébe lép az özvegyi nyugdíj, ezért annak összege nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.
A halált közvetlenül követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíj jár. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna, az özvegyi nyugdíj pedig csak 30 százaléka.
Továbbra is hatvan százalékos mértékű az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban nem részesül vagy megváltozott munkaképességű, de erre tekintettel ellátásban nem részesül.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.
Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor
a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt (65 év) betöltötte vagy
megváltozott munkaképességű (egészségi állapota maximum 50 százalékos) vagy
házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinél az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül, a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.
Arra is kitérnek, mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíj. Akkor, ha:
az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt,
a megváltozott munkaképesség alapján járó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű,
az árvaellátásra jogosult gyermekekre megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egyik gyermek sem jogosult árvaellátásra.
The post Özvegyi nyugdíj: van, aki jogosult rá, és van, aki nem first appeared on 24.hu.
